Valahogy mindent ki kell heverni. Erről szól a szunyálásnak hívott jelenség, ami a napi megfeszített test- és agytornát követi, már ha. Következésképp azt az energiát, amit az Élesztő szilaj reggeli stábja rekeszizomgyötrő mutatványaival leszipolyoz a mit sem sejtő hallgatókból, szintén vissza kell csurgatni a fejekbe: ha nem is alvással, de mondjuk a rákövetkező műsorfolyammal.
Erre lett hát kiötölve a reggel kilenc és déli tizenkettő között megszólaló Dóriadó, ami visszakapcsol két sebességet, leápol és megsimogat, oly szolidan szórakoztatván, hogy a kétkezi munkája közepette a 88.4-re hangoló hallgató a háttérrádiózásból eredő reakciói nyomán még véletlenül se váljék a főnöki szigor martalékává (más kérdés, hogy amennyiben ilyen történne, a Nyugat Rádió alighanem tiszteletbeli tagjává választaná a kirúgás mártíromságát is magára vállaló emberfiát vagy lányát).
Zene és bona, meg a velük potyogó bulvárhírek
Péczeli Dóri, aki hat évesen már tévés bemondó néniként pózolt, később
versmondó és szépkiejtési versenyeken söpörte be magának a kreditet, a rádiózáson
pedig az ELTE történelem-kommunikáció szakpárjának végzése közben kezdett töprengeni,
ma a Nyugat Rádió kollektíváját erősítve vezeti a Dóriadót, amiben éppúgy
helyet kap a hír, hogy Freddie Mercury indiai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot,
mint az, hogy Paris Hilton megbukott énekesnőként.
A játszva emészthető zenék alapelemként funkcionálnak a műsorban: az egyes előadók évfordulóit feldolgozó Zenerégész rovat éppúgy erre van kifaragva, mint az egy zenésztől két meghatározó dalt egymást után lejátszó Duplán Jó, vagy a Konyhafőnök ajánlata. Ebben minden nap egy új zenét mutatok be, amiből szerintem sláger válhat meséli Dóri, minden házigazdaasszony legközvetlenebbike.
Körbekérdezés, csillagokból olvasás
Dóri, aki egy korábbi interjújában már megfogalmazta ars poeticáját, miszerint egy mosoly csodákra képes, most mosolyfakasztásra vállalkozik, ahogyan csak ő tudja. Mindennap kilenctől délig a Nyugat Rádióban.
