Immáron egy hete annak, hogy amennyiben választott orvosuk munka- vagy ügyeleti idején kívül érkeznek szülni a várandós kismamák a Markusovszky kórházba, úgy hiába is találták meg a közös hangot hónapokon át nőgyógyászukkal, kénytelenek az éppen ügyelő orvos segítségével világra hozni csemetéjüket. A kórház azóta rendelkezett így, hogy szakorvosok egy csoportja egy EU-normára hivatkozva egy követelést nyújtottak be a kórházvezetésnek, mindösszesen 64 millió 300 ezer forintról.
A beadványt egy budapesti ügyvédi közösség révén nyújtották be a kórháznak, amikor is egy jogértelmezési hézagot fedeztek fel a hazai szabályozás és az unió rendelkezése között: míg a magyar törvénykezés szerint az ügyelet munkaidőből és készenléti időből áll, addig az EU kimondja: az ügyelet teljes mértékben munkaidő, és egy alkalmazott egy héten csak 48 órát dolgozhat további 12 órát pediglen akkor vállalhat, ha erről külön megállapodik munkáltatójával. Az EU-norma alapján tehát heti 60 órát meghaladóan egy pillanatig sem dolgozhatna egy orvos.
Papíron nem vállalják a túlmunkát, mégis ingyen vezetnek le szüléseket?
Így a szülészek maroknyi csapata úgy találta, hogy érdemes volna tagállamá válásunkig, azaz két évre visszamenőleg elkérniük a plusz munkaórákért járó pénzüket. Dr. Horváth Boldizsár, a szülészeti osztály főorvosa szerint azonban éles ellentmondás feszül az öt oldalon át taglalt sorok között: ha a kollegák az európai jogszabályra hivatkozva kérnek pénzt, akkor a mondat másik részét is be kell tartani, azaz: milyen alapon dolgozik valaki 60 órán túl a kórházban?
A főorvos nem tartja etikusnak, hogy míg a beadványt szignózó szülészek európai normákra hivatkoznak, addig éppen a pihenőidőre vonatkozó uniós képletet veszik semmibe. Kérdésünkre, hogy ez a paraszolvencia kérdését veti-e fel egyértelműen, a főorvos elmondta: mi másért jönne be valaki ingyen túlórázni, amikor papíron arról nyilatkozik, hogy a kórházi ellátás érdekében kért 12 órás túlmunkát nem vállalja, amit egyébként az európai szabályok megengednek?
Kritikus csődhelyzetbe is kerülhet a Markusovszky kórház
A főorvos szerint munkatársai a soproni kórház példája nyomán jártak el, ugyanis tudták, mire számíthatnak. Ott egy jóval szerényebb összegű beadvánnyal kapcsolatban a soproni kórház továbbította a minisztériumnak a kérést, mondván, mulasztásos törvényszegés történt, hiszen nem eurokonform az ügyeleti besorolás. A minisztériumtól az a válasz jött vissza, hogy nem ők vannak munkáltatói kapcsolatban az orvosokkal, intézze a kórház az ügyet úgy, ahogyan akarja. Minden kollegám tudta, hogy ezt a pénzt a kórháznál kell kifizetni.
Egy ekkora mértékű anyagi kiadás azonban, különösképpen ha a többi orvos is melléjük áll a követelésben (600 millióra rúgna az összeg), az elkerülhetetlen csőd szélére sodorja a Markusovszky kórházat. Ha a kórház ezt a pénzt kifizeti, valahonnan elő is kell keríteni. Tehát vagy a betegellátástól vonja meg a pénzt, vagy a béralapból ami elbocsátásokat jelent. Kinek jó ez? tette fel a költői kérdést a főigazgató-helyettes.
Horváth szerint mindez oda vezet, hogy tisztázódik a magyar egészségügyi ellátás sajátos helyzete. Kérdésünkre, hogy a Markusovszky kórház lehet-e éppen vízválasztó ebben a kérdésben is, a doktor annyival zárta kerekre a beszélgetést: igen, nagyon könnyen lehetségesnek tartom.
