Még tavaly tavasszal döntöttek a pártok szombathelyi ifjúsági szervezetei arról, hogy a 2000-ben elfogadott helyi ifjúság stratégia eredményeit meg kell vizsgálni, és elő kell készíteni egy olyan felfrissített programot, ami a körülményekre is kitüntetett figyelmet fordít. Imígyen első lépésként lándzsát törtek egy átfogó kutatás elkészítése mellett, amely végül két mintára fókuszált: a 14-18 éves középiskolás, illetve a 18-26 éves fiatal felnőtt korosztályt helyezték górcső alá. Előbbiektől tanórán kitöltendő kérdőívvel, utóbbiaktól telefonon át szűrték le a legfontosabb információkat, amiknek eredményeit most szíves örömest kivonatoljuk.
A lányok komolyabban veszik a tanulást, és többen is tanulnának tovább közülük
A mintavételezés mikéntjének részletezésétől most eltekintenénk, az azonban fontos adat, hogy 1699 kérdőív érkezett vissza, és 800 telefonos adatfelvételre került sor. Az összegzés a tanulmányi jellemzőkkel indít: a kutatás középiskolásokat érintő részéből legelőbb is az derül ki, amire eleve számít az ember, vagyis hogy a különböző képzési típusokban részt vevő diákok tanulmányi teljesítménye élesen elüt egymástól. 2006-ban a gimnazisták 4,3-as átlaggal büszkélkedhettek, a szakközepesek 3,6-os átlagot produkáltak, a szakmunkástanulók pedig 2,9-cel baktattak a sor végén. Ami a nemek közti különbségeket illeti, a szombathelyi középiskolás fiúk átlagosan 3,5-ös, míg a lányok 3,9-es átlagot mutattak fel.
A bizonyítványokba kerülő jegyekre a kutatás tanúsága szerint több tényező is hatott: jellemző, hogy a magántanárhoz járók, illetve a nyelvvizsgával rendelkezők jobban teljesítenek társaiknál, s összességében ez 4 tizedes átlagjavulással járt esetükben. Egyre elterjedtebb, hogy ez a korosztály valamilyen szinten már humán erőforrásként is megjelenik, leginkább a nyári szünidőben: a felmérés kimutatta, hogy azok átlaga, akik már belekóstoltak a munka gyümölcsébe, alacsonyabb azokénál, akik még nem dolgoztak sehol.
Az elért átlag pedig nagyban befolyásolja a jövőbeni terveket: minél jobbak egy tanuló eredményei, annál inkább érzi, hogy képes megfelelni az otthonától távol is a kihívásoknak. Helyben továbbtanulni tehát a BDF-re vagy a PTE egészségtudományi karára a jelek szerint csak 3,5 körüli átlaggal készülnek a város nebulói, ami azért kicsit elgondolkodtató. Annyi bizonyos, hogy a migráció erőteljes, 2021-re a Népesedéspolitikai Kormánybizottság már 43,6-ra becsüli a szombathelyi átlagéletkort.
A legnépszerűbb továbbtanulási út a műszaki pálya: a felsőoktatási intézménybe várhatóan jelentkezők 12 százaléka jelölte meg ezt az utat. Hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék még pallérozni tudásukat, de nem felsőoktatási intézmény keretein belül: ők a jelenlegi iskola elvégzése után valamilyen szakmai jellegű lehetőségen gondolkodnak. A további közkedvelt szakokat a grafikon jelzi emitt, oldalvást.
Nyelvvizsgák tekintetében jelentős eltérés olvasható ki a két vizsgált korosztály között: az éppen középiskolai képzésben részesülők mindösszesen 15 százalékának, az otthon élő 18-26 éves korosztálynak azonban több mint felének (54%) van nyelvvizsgája. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyelvvizsga megszerzését a legtöbben középiskolás tanulmányaik utolsó évére hagyják, illetve néhány esetben magával az érettségivel együtt szerzik meg azt. A városban lakó diákságnak egyébként nagyobb aránya rendelkezik nyelvvizsgával, mint az agglomerációban lakó bejáróknál, és még annál is kevesebb nyelvvizsgát találunk a kollégisták körében.
Az sem mindegy ugye, hogy az iskolán túl a fiatal felnőtt réteg esetében a szabadidőben ki mivel üti el fölös perceit, s a kutatásból előtűnik, hogy a legtöbben a passzív időtöltéseknek hódolnak: a sportolás jobbára alulmarad a zenehallgatás és filmnézés mögött. Az aktív elfoglaltságok a gimnazistákra jellemzőek, míg a passzívakat nagyobb arányban űzik a szakközépiskolások. Látványos az is, hogy a sporton kívül minden más tevékenységi forma inkább a lányokra jellemző, mint a fiúkra. Ami a helyszíneket illeti, a 14-18 éveseknél a disco áll a dobogón, a 18-26 éveseknél már a kávézó és étterem a kocsma vagy pub látogatása azonban mindkettő esetében kiérdemelte a második helyet.
Ami igazi örömre adhat okot, az a város atlétikai hagyományainak tapintható továbbélése: ez a harmadik helyre került a sportágak felsorolásában, és a legtöbben, akik nem ezt művelik, bizony ezt művelnék, ha tehetnék. Van tehát honnan merítenie az utánpótlásnak. A fitnesst és a kondizást már inkább az idősebbek részesítik előnyben, náluk ez többszörösen lekörözi a középiskolások ilyen irányú hajlamait.
A szombathelyi fiatalok önbevallásán alapuló egészségügyi képe biztató jeleket mutat, nagy részük ügyel arra, hogy a rendszeres napi három vagy többszöri étkezésük biztosítva legyen. Ha viszont panaszok merülnek fel, azok leggyakrabban a fáradtság és levertség formájában jelentkeznek.
Bizakodásra semmiképpen sem ad okot, hogy a nyolc évvel ezelőtti eredményekhez hasonlóan Szombathelyen még mindig virágkorukat élik a legális és illegális drogok: noha a fiataloknak ma is kétharmada (66-68%) nyilatkozik úgy, hogy nem dohányzik, mintegy negyedük (22-27%) gyújt rá legalább pár szálra naponta. Alkohol terén rosszabb a helyzet: a tanulóknak csak 12-16%-a nem iszik soha alkoholt. Az alkalmanként ivók aránya a 18 év felettiek körében 44%-ra, míg a középiskolásoknál 52%-ra tehető.
A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban nem annak mértéke, hanem a hozzájutás lehetősége tartogat érdekes eredményeket. Ugyan a fiatoknak közel kilenctizede állítja magáról azt, hogy még soha nem próbált ki semmilyen drogot, emellett a fiatal felnőttek harmada mondta azt, hogy szükség esetén valamilyen szórakozóhelyen hozzá tudna jutni kábítószerhez. A valamilyen szert már kipróbáló 18 év alatti fiataloknak fele baráti körből, míg kétötödük szórakozóhelyről tudna droghoz jutni.
Sziget, VOLT, Hegyalja, Mezőtúr: sok fiatal számára életbevágó események, amire egész évben készülnek. A szombathelyiek nagy része valószínűleg nem gondolja így, hiszen közel 60 százalékuk még sosem vett részt ilyenen, és további 11-16 százalékuk több, mint két éve járt utoljára nyári fesztiválon. A városban élő fiatalok közel ötöde (17-18%) fordult csak meg effajta gigarendezvényen 2006-ban. Érdekes infónak könyvelhetjük azonban el, hogy többen tettek arról említést: nagyon jó lenne, ha Szombathely is otthonául szolgálna valamilyen országos zenei fesztiválnak.
Szombathely előnyeit és hátrányait illetően a fiatal és az idősebb korosztály egészen másfelől közelít: a 18 év alattiak még a szórakozásra hegyezik ki azt, ez a legfontosabb számukra és egyúttal ez az, amivel nagyon nincsenek megelégedve, míg a piros karikát kinövőknél szinte meg sem jelenik önállóan ez a fogalom: ők valószínűleg inkább a számukra nyitva lévő lehetőségekkel nincsenek megelégedve, vagy azokat nem találják meg a megyeszékhelyen. Harmaduk nyilatkozott úgy, hogy nem éri be a város jelenlegi fejlesztéseivel, azok ütemével.
A szombathelyi fiatalok körében tapasztalható internetpenetráció az országos átlaghoz képest is kiemelkedő: ma már több, mint felük (54%) otthonról csatlakozik a világhálóra, a maradék pedig az iskolából böngészget.
A közhiedelemmel szemben mégsem mondható el, hogy azok, akik többet ülnek a monitor előtt vagy akár a tévénél, amit átlagosan napi 3 órában néznek , kevésbé járnának el otthonról, vagy kevesebb barátjuk lenne. Azt viszont megtudjuk a tanulmányból, hogy mindkét vizsgált korcsoport az RTL Klubot tünteti ki elsősorban figyelmével, majd a TV2 következik, aztán a zenei- és sportcsatornák, az ismeretterjesztő műsorok, majd a Viasat3 és kissé lemaradva a királyi tévé.
A Nyugatot olvassák a helyi netes újságok közül
A helyi médiumok közül a Vas Népe jut el a legtöbb fiatalhoz, ami mellett még a rádiós műfaj örvend nagyobb népszerűségnek. Lapunkat senki ne vethesse szemünkre, hogy nem beszélünk haza is egy kicsit a fiatalok 4 százaléka figyeli napi jelleggel, 14 százalékuk viszont már hetente, egy hónapban egyszer pedig további 16 százaléknyi ifjúság keveredik el hozzánk (ami mindösszesen már masszív egyharmad, váljék örömünkre). Egyébként egyedül lapunkat jelölték meg a középiskolások a helyi netes médiák közül.
Konklúziót vonnak majd
A kutatás anyagát a Sport és Ifjúsági Bizottság, illetve az Oktatási Bizottság februári ülésén tárgyalja. Március idusán pediglen elkezdődik az új ifjúsági program ennek megfelelő kidolgozása, amely két évre szóló konkrét lépéseket tartalmazó tervként fog a közgyűlés asztalára kerülni. A program elkészítéséhez az önkormányzat várja civil szervezetek, diák- és hallgatói önkormányzatok és oktatási intézmények javaslatait levélben Pálhegyi Beáta ifjúsági referens részére, vagy e-mailben az ifjusag_KUKAC_szombathely_PONT_hu címen.
