Mázlista volt az, aki a nyolcvanas években a nyári hajnali részegséget, az almaháborúval vívott szerelemet nem egy honi termelőszövetkezet udvarán, hanem a baráti NDK-ban vészelhette át. A kőszegi gimnazistáknak akkortájt kijutott a jóból, ott a Legyen ön is milliomos elődjátékához, a „Ki tud többet a Szovjetunióról” című agytágítóhoz főnyereményként jutalomutazás is járt.
Miközben mi, zalai kolhozisták a delelő nyárban egy hűtőházban, három műszakban mostuk a ládákat, és futószalagról szedreket válogattunk, ok külhonban építhették a békét. A lágerélmény persze – így húsz év távlatából – már ugyanaz, lett hát az, ami: egy sosemvolt nagy utáni kisgeneráció kollektív azonosulási pontja.
A témára egy független filmes, Buzás Mihály, az NDK-s jutalomutazás egyik „áldozata” talált (ugrott) rá. Low budgetből, közel negyvenmillióból (átlag magyar film háromszázmillió alatt nem áll meg) igazi közönségsikert gyártott. Kis utazásával elkészült egy nemzedék tablóképe, a harmincasok „Megáll az idő”- je.
A krumplibogár titokzatos feltűnése
Zsebcselek és krumplibogár, kis utazás, no meg Feri és az édes élet, közben Országalma: adatok a Szombathelyről indult filmes, Buzás Mihály életrajzából. A kőszegi gimnázium egykori diákja Savaria szülötte, bár már csak a személyibe bejegyzett állandó lakcíme köti ide, évtizedek óta Győrben él. Kiindulási pontja a Zsebcselek: egy filmes formáció, amit a kilencvenes években alapítottak. Fő tevékenységük kulturális és közéleti magazinok készítése, heti rendszerességgel. A kiugrás éve 1997, amikor Szolnoki Józseffel, a szintén győri mozgóképessel az országos független filmszemlén fődíjat nyernek, a „Leptinotarsa, avagy privát nyomozati anyag a krumplibogár titokzatos feltűnéséről Magyarországon” című opusszal. Az abszurd dokumentumfilm-paródia bejárta a fél világot.
A nyero páros 
Buzás azóta Czabán és Pálos Györggyel forgat. Kis csapatba rendeződtek, kollektíven segítik egymás munkáját. „A kenyereslány balladája” és az „Országalma” után „A kis utazás” a harmadik közös munkájuk. A szerepek mindig cserélődnek, míg az „Országalma” Czabán és Pálos közös rendezése, addig „A kis utazást” Buzás jegyzi, ebben Pálos volt az operatőr és Czabán a producer. Legújabb közös vállalkozásuk, az idei filmszemlén bemutatott „Feri és az édes élet”, ez Czabán rendezése, Buzás pedig mint „location manager” vállalt benne részt.
A Kis utazás szekere négy-öt évvel ezelőtt indult. Az egykori táborozás élményeit Buzás baráti körében gyakran felemlegették, innen jött a rögzítés, és az első filmnovella ötlete. Aztán éveken át az élménybeszámolókat gyűjtötte, ebből negyven óra videofelvétel lett. Buzásnak először egyetlen egy szándéka volt: „le legyen jegyezve.” A végleges forgatókönyv elkészítésében két barát segédkezett, Körösi Zoltán, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztősségének vezetője és Pálos György.
Az élményhez megfelelő gyermekanyag kellett, olyan 16-17 évesek, akik képesek életre hívni a nyolcvanas évekbeli figurákat. A választás a szentesi drámatagozatra esett. A kiválasztott 20-25 gyereket aztán, hogy szokják a filmbeli feelinget, két hétre Balatonalmádiba deportálták. Itt korabeli ruhákban jártak, a nyolcvanas évek zenéit és filmjeit hallgatták és nézték.
Utazás a Holdba
Buzás a Kis utazással közönségfilmet akart forgatni, olyan utat keresett, amelyen független filmesként szórakoztatót, de nem kommerszet alkothat: „Én magam sem tudom tolerálni az úgynevezett szerzői filmeket, egy idő után már nem tudnak lekötni. Szerintem nekünk, függetleneknek is feladatunk nyitni a közönség felé, ez egy vállalható és szükséges kompromisszum.” – vallja.
Buzás Mihály mostanában új forgatókönyvön gondolkodik, egy scifi -n. Egy olyan történeten, ami talán megtörténhetne, vagy mégsem, ami reális vagy mégsem. Benne egy falu nagy utazásra készül, a célpont azonban kicsit messzebb lesz a baráti NDK-nál: a Holdon.
Ps
A kis utazás című filmet február 21-ig játssza Savaria mozi
További filmkritikáink:
