Vasi kisiskolák végveszélyben –átszervezések, megszüntetések a megyében

Az elmúlt hónapokban Vas megye szinte összes kistérségében iskolabezárások és átszervezések sora zajlott le. A kisebb települések diákjai a vakáció után több helyütt már a környező város, vagy a szomszédos falu kijelölt intézményében kell hogy a tanévet megkezdjék. Az ok: az oktatási tárca új koncepciója, amelynek értelmében minden olyan iskolának, amelyben kevesebb mint nyolc osztály van, egy nagyobb iskola irányítása alatt kell tovább működnie. Ráadásként csak akkor indíthat hetedik és nyolcadik osztályt, ha a létszám évfolyamonként eléri a 15 főt.

Több mint ötven általános iskolát érint a változás
Első körben a Megyeházáról Vaskó János szolgáltatott adatokat. (Keretes írásunkban közöljük a részletes információkat.) Ezekből kiolvasható: a megyében idén szeptemberben több mint ötven általános iskola szűnik meg, vagy szerveződik át. (Összehasonlításként: Vasban összesen 229 település található.)
A megyei közgyűlésnek közvetlenül nincs beleszólása a folyamatokba: ők csak véleményeznek, a csatákat minden esetben a falvak képviselőtestületei vívják meg. A törvénykezés alól – utalt rá Vaskó János – egyetlen lehetséges kibúvó van, az iskolák az OKÉV-től (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) további egy évre működési engedélyt kérhetnek. A nemzetiségi iskolák kivételek, hosszabb távra is kaphatnak kibúvót.

Könnyen kiszámolható, azon iskolákat érintette elsősorban az átszervezés kényszere, ahol a létszám nem érte el a száz főt. Vas megye kistérségeinek többségben ilyen iskolák vannak/voltak. Többségében a kisebb, már amúgy is több település összefogásával működtetett kisiskolák felső tagozata szűnik meg. (Általában augusztus 1-i dátummal.) Az alsó tagozatokat pedig valamelyik közeli város általános iskolájába integrálják. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a felsős gyermekek eztán a közeli városba kell, hogy ingázzanak. (A falvak a gyermekek taníttatása után a városi iskolának fejkvótát fizetnek.) Több helyen azonban, mint például Balogunyomban vagy Sitkén, teljes egészében felszámolják az iskolát.

Egy „renitens”: az egervölgyi általános iskola
A megyében három önkormányzat szakított a trenddel, és más megoldás után néztek. Szeptembertől alapítványi formában működtetik tovább iskolájukat, és a környező városok helyett a budapesti Kincsesház Alapítványhoz társulnak. A miértekről az egyik „renitens” iskola igazgatóját, Dobolán Gábort kérdeztük.
Az Egervölgy-Kám-Szemenye (egervölgyi székhellyel) általános iskolája szintén nem tudott megfelelni a törvényi feltételeknek. Tavaly 89, idén szeptemberben már csak 79-80 tanulójuk lesz. Így a törvény értelmében már nem indíthatnának sem hetedik sem nyolcadik osztályt, csak valamelyik nagyobb iskola tagiskolájaként, elvesztve önállóságukat, hatosztályos formában működhettek volna.

Először Németh Zsolttal, Vasvár polgármesterével próbáltak egyezségre jutni. A vasváriak egy tanuló taníttatásáért egy évben például Alsóújlaktól 67 ezer forintot kértek, azonban Vasvár Egervölgynek az alsó tagozat megszüntetését is indítványozta. (Vasvárra a diákoknak 15-20 kilométert kellett volna utazniuk). Egervölgyön eddig egy gyermek oktatását egy évben 170 ezer forintból oldották meg.
Sárvárral valószínűleg drágábban társulhattak volna (a város szintén 15-20 km-re van). Például Sitke Sárvárnak 90 ezer forintot fizet minden egyes gyerek után.

Az alapítvány az eddigi költségvetés kevesebb mint feléből is képes működteti az iskolát
Az alapítványi formának – mesélte Dobolán Gábort - először Kám polgármestere nézett utána. Ő vette fel a kapcsolatot a budapesti székhelyű Kincsesház Alapítvánnyal. Május végén a három falu közös fórumot tartott, ahol a szülők is megvitathatták az alapítvány nyújtotta alternatívát. Ezt követően mindhárom önkormányzat ezen megoldás mellett tette le voksát. A Kincsesház Alapítvány ugyanis vállalta, hogy évi 6 millióért (tavaly az iskola 14 millióba került az önkormányzatoknak) továbbiakban is fenntartja az iskolát, emellett a tantestületből senkinek sem kell távoznia. Kilenc tanárnak és egy takarítónőnek adnak eztán is munkát, plusz négy órában továbbra is foglalkoztatják az iskolatitkárt. Így az egy gyermekre járó éves önkormányzati támogatás a jelenlegi kb 170 ezer Ft-ról 75 ezer Ft-ra csökken.

Inkább a Kincsesházra voksolt Egervölgy
A megyei közgyűlés június 8-án nemmel szavazott a kezdeményezésre. Annak ellenére, hogy mindhárom érintett önkormányzat, valamint a szülők is az alapítványi forma mellett álltak, és a szakértői vélemény is ezt a koncepciót támogatta. A hivatalos magyarázat szerint a képviselők többsége azért utasította el a kezdeményezést, mert az nem felelt meg Vas megye közoktatás-fejlesztési tervének. Dobolán Gábor szerint ez gyenge érv, mivel a megyei fejlesztési terv a szavazás idején még nem is létezett (csak később fogadták el).

Az előterjesztés és döntés szerint
A nem hivatalos magyarázatok szerint a képviselők azért nem támogatták az elképzelést, mert a képviselők között felmerült, a Kincsesház Alapítványnak köze lehet a szcientológia egyházhoz. Ezt a vádat Dobolán Gábor nevetségesnek tartotta, szerinte valójában pusztán arról van szó, hogy a megyei közgyűlésben jobbára a nagyobb települések képviselői ülnek, akiknek az az érdekük, hogy minél több falusi iskola bezárjon. Ezzel tudják megmenteni saját oktatási intézményeiket, hiszen ott is csökkennek a létszámok. (Például – utalt rá az iskolaigazgató – Vasvár az alapítványi forma miatt, mivel nem őket választották, jövőre 20 milliótól esik el.)

Mivel a megyének csak véleményezési joga van, a „nem”-mel, csak annyit értek el, hogy a fenntartó önkormányzatoknak minősített többséggel kellett elfogadniuk az alapítványi koncepciót. Június 20-án ez meg is történt - a megye véleménye ellenére –, végül bérbe adták az egervölgyi iskolát az alapítványnak. A Kincsesházzal tízéves szerződést kötöttek.

Nincs közük a szcientológia egyházhoz
Az egervölgyi iskola mellett szeptembertől a hegyfalui és a káldi iskolát is a Kincsesház Alapítvány működteti majd. Rab Andrással, az alapítvány kuratóriumának elnökével telefonon beszélgettünk.
Az elnök is halott arról, hogy alapítványukat Vas megyében a szcientológia egyházzal hozták összefüggésbe. Ezt alaptalan, rosszindulatú hírkeltésnek tartotta. Kijelentette, alapítványuk semmilyen politikai párthoz vagy felekezethez nem tartozik, minden diszkriminációt elutasító, befogadó szellemiségű iskolahálózatot tart fenn. Ezt az oktatási minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal kötött közoktatási szerződésük is szavatolja. A megyei közgyűlés véleményét Rab András is értetlenkedve fogadta, hiszen a képviselők a döntésüket semmivel sem tudták megindokolni, csupán azzal, hogy az alapítványi forma egy még nem is hatályos közoktatás-fejlesztési terv érdekeivel ellentétes. Miként valósulhat meg az oktatásban így a pluralizmus? – kérdezte. Ha egy megyei önkormányzat csak a koncepciójában előzetesen elképzelt alternatívát képes elfogadni.

Az első Kincsesház Általános Iskolát 1988-ban hozták létre, idén az iskolarendszerük már 1170 fő gyermek oktatását-nevelését látta el. A Kincsesház ars poeticája: „Minden gyermek különleges és értékes. Minden gyermeknek joga van egy befogadó és elfogadó közösség tagjaként sikeresnek és boldognak lenni.” Az iskolahálózat idén szeptembertől 26 tagintézménnyel működik tovább.
Rab András elmondta: az elmúlt időszakban több száz iskola kereste meg őket, ezek közül 16 intézményt választottak ki, és csak olyanokat, amelyek befogadó szellemiségű programmal működnek. Ezzel – utalt rá Rab András – le is zárul a bővülés, több intézményt nem kívánnak felvenni…

Miként tudják olcsóbban működtetni?
Az alapítványi iskolában is alap az oktatás ingyenessége. Nem magániskola, a Kincsesház nem egy gazdag alapítvány, az önkormányzatok támogatására tehát eztán is szükségük lesz.
Az elnök szerint racionalizálással tudnak majd spórolni: fölösleges óraszámokért nem fizetnek. Emellett félállással és megbízási szerződésekkel olcsóbban el lehet végeztetni bizonyos feladatokat. Pedagógiai programjuk egy befogadó kerettanterv, nem térnek el a NAT-tól. Vannak specialitásaik, például minden pedagógusnak egy évben négy, a minisztérium által akkreditált tréningen kell részt vennie. Az alapítvány rugalmasságot ígér, náluk ugyanis nincsenek minimális osztálylétszámok. A nem önkormányzati fenntartású intézményekre nem vonatkoznak a létszámminimumra vonatkozó törvényi előírások.

Óriási problémák lesznek
Rab András a közoktatás jelenlegi helyzetében óriási problémákat lát. Szerinte a felduzzasztott osztálylétszámokkal, a nagyobb iskolákkal együtt a problémás gyermekek száma is növekszik majd, amire nincsenek felkészítve a pedagógusok. Az oktatásban a jelenlegi átalakuláshoz sem az anyagi, sem a szakmai feltételek nem biztosítottak.

Egy másik példa: Egyházashollós, ahol nem sikerült az iskolát megmenteni
Végezetül következzék egy példa a sok közül, ahol nem sikerült megmenteni az iskolát, helyesebben egy iskola, ahol a felső tagozattal együtt elvesztették önállóságukat is. Az egyházashollósi iskola bezárásáról az igazgatóval, Szijjártó Józseffel beszélgettünk.
Az intézményt évtizedek óta három önkormányzat (Magyarszecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós) tartotta fenn. Helyileg megosztva Egyházashollóson volt a felső tagozat, Magyarszecsődön pedig az alsó működött. Régebben mind a három településen működött saját iskola – mesélte az igazgató, aki húsz évig állt a most megszűnő intézmény élén.
A települések Körmend vonzáskörzetében találhatók, tíz kilométeres körben, valószínűleg az iskola vesztét a törvényi szabta feltételeken túl ez is okozta. Pedig falusi kisiskolákhoz képest nem is annyira kislétszámúak: vakációig még kilencven tanuló járt ide.

A pedagógusok éveken át lemondtak a túlórapénzükről is
Az iskola körüli bizonytalanság nyolc éve tart, a megmentésére két éve még egy hároméves tervet dolgoztak ki, amelyet az iskola kilencven százalékig meg is tartott. Nem rajtuk múlott… A tantestület az elmúlt nyolc évben kemény anyagi áldozatokat is hozott, lemondtak a helyettesítési és túlórapénzekről: kiszámolták, ez idő alatt fejenként 3,5-4 millióval kaptak kevesebbet.
Családias hangulatú iskola volt, amelyben tíz-tizenegy fős osztályok működtek, mindenki ismert mindenkit, és a feltételek semmivel sem voltak rosszabbak, mint a közeli városi iskoláké. Sőt, informatikai rendszerüket még a nagy iskolák is megirigyelhették.

Körmend beszippantotta őket
A megszűnésnek, utalt rá Szijjártó József, két indoka van: egyrészt a törvényi háttér, másrészt a „körmendi mézesmadzag”. A törvény értelmében, mivel jövőre a hetedik-nyolcadik osztályban nem jött volna össze a 15 fős létszám, mindenképpen tagiskolává kellett volna válniuk. Az önkormányzatok pillanatok alatt határoztak, és Körmenddel egyességre is jutottak. Lemondtak az 5-6. osztályról is, így a teljes felső tagozat megszűnését indítványozták. Anyaiskolaként a Somogyi Béla Körzeti Iskolát jelölték ki, csupán az 1-4. évfolyamot hagyják meg Magyarszecsődön. Végleges döntés azonban csak július 12-én lesz.
Körmend a falusi önkormányzatoknak ezért a lépésért állítólag többféle kedvezményt is ígért, például 5 millió forintos tartozás elengedéséről is hallani. A szülők részéről különösebb ellenállás nem is igen fogalmazódhatott meg, olyan gyors döntés született, májusban kész tények elé állították őket.

A politikai gondolkodásmóddal van a baj
Az igazgató szerint, ha felelősöket akarunk keresni, akkor sem Körmendet, sem az önkormányzatotokat nem szabad hibáztatni. Szerinte a politikai gondolkodásmóddal van a baj, azzal, amely kerületekben és körzetesítésben gondolkodik. Ez a gondolkodásmód Vas megye hagyományos kistérségi jellegével és hagyományaival szöges ellentétben áll.

Lehetetlen helyzetbe hozták az önkormányzatokat
Az iskola működése tavaly 44 millióba került, ebben minden benne van, az önkormányzatoknak erre összesen 7 milliót kellett évente saját zsebből áldozniuk. Az a szomorú – tette hozzá az igazgató –, hogy egy jól működő rendszert 5 millió forint éves megtakarítás miatt kellett most feláldozni. De tudja, mindhárom önkormányzat annyira forrásszegény, hogy még azt az évi ötmilliót sem tudja pluszban összekaparni. Ez az, ami igazán elkeserítő, hogy csak ennyin múlik.

A gondolkodásmóddal van baj
Miért a vidéket kell leépíteni, miért a vidéktől kell elvonni a pénzt? – kérdezte Szijjártó József. Ha rajta múlt volna, nem az ő iskolájukat, hanem egy körmendi általánost kellett volna bezárni, mert szerinte aránytalanul sok egy kisvárosban három iskola. Miért a vidékieket kell ingáztatni azért, hogy a városi iskola fennmaradhasson? Amely ráadásul sem felszerelésében, sem szakmailag nem jobb, mint a falusi? – Szijjártó József szerint alapvetően ezzel a gondolkodásmóddal van baj.
A Kincsesház Alapítványról a tantestület csak későn hallott, az önkormányzatok részéről a bezáráson túl fel sem merült más alternatíva.

A leépítés a tízfős tantestületből öt pedagógust érint. Közülük, ezt a körmendi iskola is leszögezte – a város senkit sem tud átvenni. Szijjártó József húsz év iskolaigaztatás után egyelőre óraadóként helyezkedik el, de hosszabb távon szakítva az oktatással, a civil szférában kíván elhelyezkedni. „Belefáradtam a küzdelmekbe” – közölte. A mostani tendenciákat látva erősen borúlátó: a fő problémát azonban nem a pénztelenségben látja, hanem abban, hogy az iskolákban felborult az értékrend, és pedagógusként mindenért harcolni kell…