A Vas megyei kisiskolák átszervezéséről, megszüntetéséről nemrégiben számoltunk be, a megyei
vezetés pedig hétfőn tartott sajtótájékoztatót az ügyről.
Majtényi László, a megyei közgyűlés alelnöke adatokat sorolt, miszerint a megye 229
településéből 78-at, azaz mintegy egyharmadnyit érint a kisiskolák átszervezése,
illetve megszüntetése. Ebből 38 faluban az átszervezést választották, ami részben
a nagyobb települések iskoláihoz történő csatolást, és a továbbiakban
tagintézményi működést jelent, részben pedig azt, hogy több település közösen
hoz létre ún. intézményfenntartó társulást. Ez a megoldás szintén tagintézményi
működést valósít meg, itt viszont több falu működtet közösen egy integrált
iskolát. 28 településen pedig bezárják az iskolát.
Más módon kellene átszervezni?
Bánó Zoltán, a megyei közgyűlés oktatási bizottságának alelnöke szerint a kormány intézkedései miatt
kényszerültek a helyi önkormányzatok ezekre a lépésekre, ezzel pedig elindult a
falusi iskolák megszűnése.
Kijelentette, a szabályozás miatt elképzelhetetlen a normális működés, mivel
például a 7. 8. osztályban 15 fős osztálylétszám alatt nem kap normatív
támogatást az iskola.
Az alelnök szerint tragédia, hogy a felduzzadó városi iskolákban általánossá válik a 30 fő feletti osztálylétszám, amely káros a minőségi szakmai munkára. Hozzátette, a gyermeklétszám csökkenése miatt valóban szükség van az átszervezésre, de más módon.
Bánó Zoltán szerint a legnagyobb gondban a nemzetiségi iskolák vannak. Igaz, hogy ezeknél elég a 8 fős osztálylétszám, de nagyon merevek a szabályok. A megyében például Horvátzsidányban és Vaskeresztesen van olyan iskola, ahol német és horvát anyanyelvi oktatás is folyik, de előírják, hogy a 16-fős létszámból nyolcan-nyolcan tanulják az egyik, illetve a másik nyelvet.
A nemzetiségi kultúra örökösei
Ráadásul a tapasztalatok szerint a megszűnő nemzetiségi iskolák helyett a
szülők nem íratják be a gyerekeket a nyelvoktatással foglalkozó intézményekbe.
Így rendkívül hátrányos helyzetbe kerül a nemzetiségi oktatás.
Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke szerint pedig ezeket az iskolákat a
kormánynak kötelessége lenne fenntartani, mivel a nemzetiségi kultúra
örökösei.
Hozzátette, az ismertetett adatok még nem véglegesek, mivel a települési
önkormányzatok augusztusig hozhatnak döntést az iskolák sorsáról.