Az elmúlt hetekben, amióta július 25-én kihirdettük Hétigen-nemes házi népszavazásunk, a Nyugat történetében szinte páratlan voksolási kedv mutatkozott meg. Kíváncsiskodunk: Mi a véleménye a kórházprivatizációról, a gyógyszerforgalmazásról, valamint a termőföldvásárlást érintő népszavazási kezdeményezéséről? Meg nem várva az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, mi előre, demokratikus módon mind a Fidesz, mind Kálmán László kérdéseit feltettük. (Mint később kiderült, jó úton jártunk, hiszen azóta az OVB mindkét kérdéssort hitelesítette).
Lehetett hát igenelni, vagy nemelni
A válaszokból többféle tanulság is levonható: például az, hogy a válaszadók nem
automatikusan, pártszimpátia alapján szavaztak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy
hasonló témában egyszerre taroltak a Fidesz, és Kálmán László igenjei. Persze az
sem kizárt, hogy szavazóink többsége csak az egyik, vagy csak a másik kérdésre adta
le a voksát. De sokkal valószínűbb az a következtetésünk, mely Kálmán László
hipotézisét látszik igazolni: a nyelvi trükközéssel meg lehet keverni a voksolókat,
nagyon nem mindegy hát, milyen megfogalmazásban teszünk fel egy kérdést. A nyelvész
nem tett mást ugyanis, mint ugyanazon tartalmat ellenkező irányba fogalmazta át. A
szavazatokból viszont az derül ki: tényleg igaz, ha valakinek nincs határozott
véleménye a kérdések valós tartalmáról, mind a két felvetést szimpatikusnak
tarthatja jóllehet ellentétes a jelentésük.
Általánosságban az is elmondható, míg a Fidesz kérdéseiről közel 1500-an mondtak véleményt, ahogy haladunk a sorban lefelé, úgy fogyatkozott a voksolási kedv, Kálmán László kérdéseire már átlagosan százzal kevesebben szavaztak.
Lássuk a számokat!
A Fidesz népszavazási kérdései közül az első így szólt Egyetért-e Ön
azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami,
önkormányzati tulajdonban? Erre összesen 1542 szavazat érkezett, ebből
kicsivel több az igen, (813) 52,7%, mint a nem (729) 47,3%.
A második kérdésünknél viszont a Nemek győztek. Ennél a kérdésnél kicsivel
többen, 1556-an válaszoltak. A szavazók 55 százaléka (857-en) azt támogatja, hogy
gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen árusítani.
A harmadik, kacifántosan megfogalmazott Fideszes kérdésnél megint az Igenek győztek.
Igaz itt már csak 1488-an voltak aktívak. A szavazóink többsége, közel 61
százaléka (906) értett egyet azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot
szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi
gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya
vásárlása esetén.
Kálmán László kérdéseinél is egytől egyig az igenek győztek
Az első kérdésnél, miszerint: Egyetért-e azzal, hogy a helyi önkormányzatok
egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek? fej-fej
mellett haladt a küzdelem. 1475 szavazat érkezet, 52 százalékkal győzött az Igen
(767-en szavaztak így). (Vagyis a másképp megfogalmazott kérdésfeltevés más
választ eredményezett.)
Arra a kérdésre, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a
gyógyszertárakon kívül is lehessen-e forgalmazni, már jóval meggyőzőbb a Nemekkel
szemben az Igenek aránya. Összesen 1382-en szavaztak, közel 64 százalék (882-en)
Igeneltek. (Itt a Fidesz által feltett kérdés válaszaival nincs ellentmondás,
hiszen ott, ellentétes értelemben felett kérdésnél a Nemek győztek)
Szintén a meggyőző többség, 1330-ból 963-an, azaz hetvenkét százalék vallja azt,
hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog
termőföld vásárlása esetén. Ez esetben a kérdés nem egészen ellentétes az
ellenzéki párt által megfogalmazottal de mást sugall.
Végezetül az általunk feltett bónusz- kérdésből egyértelműen kiderül, olvasóink állampolgári felelőségük teljes tudatában szavaztak. Ugyanis az 1258 beérkezett szavazat közül csupán 410-en, azaz harminckét százalék gondolja úgy, hogy a napi betevő ( fél kiló kenyér, 1 liter tej és 1 üveg sör) minden magyar állampolgárnak ingyen járjon. Ezek szerint a szavazók nagyobb része tudja, nem minden ingyenes, ami annak látszik.