Ha nem hallom tulajdon két fülemmel, magam sem hiszem el, hogy a tíz óra után színpadra álló fúvószenekar tagjai akik nem művészeti tanulmányokat folytatnak, hanem az Apáczai Csere János Általános Iskola növendékei először öt éve fogtak hangszert a kezükbe. Érkezésemkor éppen a Dr. Bubó, a kis Vuk, Süsü a sárkány és társaik elevenedtek meg a zene nyelvén, teljességgel élvezhető formában, amely tény előtt az előző információ birtokában mély hümmentésekkel kell fejet hajtanunk.
A kirakodóárusok mellett az ifjú zenészek fellépése egyike volt a programoknak a szombathelyi rendezvénytéren, amit szombaton bevett magának a Kistérségi Forgatag. Aminek evolúciója rögtön szembetűnik: az elmúlt években szokványos, kissé emberidegen sátrakat mostanra felváltották a Régiófókusz által ingyenesen felajánlott, kedves pavilonok, vásár-jellegűvé és sokkalta barátságosabbá téve ezzel a rendezvényt. A gyerekeknek is kijutott a jóból: míg anyu-apu körbejárt vagy netán portékáját felügyelte büszkén, ők negyven négyzetméteren fatornyok építésével bíbelődhettek. Nagy szó ez a csetszobák és a Playstationök korában.
Vendégvárástól a hagyományőrzésig
Perl János, Táplánszentkereszt polgármestere és egyben a Kistérségi Társulás
elnöke beavatott minket a múltba és a majdani jövőbe: az első négy évben az
volt a cél, hogy a községek bemutatkozzanak, milyen élet folyik náluk, milyen
szervezetek és egyesületek vannak. A tavalyi évben volt egy sikeres, közös
magyar-osztrák Interreg pályázat, amin már komoly összeget, többmillió forintot
nyert a kistérség, és akkor már egyfajta tematika szerint rendeztük meg a forgatagot:
a 2006-os rendezvény középpontjában a vendégvárás volt. Azt hangsúlyoztuk, hogy az
embereknek nem feltétlen kell ötven-száz kilométer messze elutazniuk egy hétvégén,
ha kellemes kikapcsolódásra van igényük, a környéken is megtalálhatják a lehetőségeket,
lovaglástól a kastélyok látogatásáig.
Az idén a hagyományőrzés témája van napirenden: igyekeznek megmutatni, hogy a szombathelyi kistérség falvai egyre jobban átalakulnak, érezhető az urbanizáció nyomós hatása, a régi életmód folyamatosan átalakul, de ennek ellenére él a hagyományőrzés, megvannak a régi mesteremberek, akik akár tovább is adják a fiatalabbaknak tudásukat, legyen az fafaragás, hímzés, tojásfestés, ötvös alkotások.
Még a Savaria Karnevált is képes befolyásolni egy ötvösmester
S hogy a tradíció igenis képes beszüremkedni a városba, azt mi sem példázza
jobban, mint hogy Ipkovich György is körbejárta a helyszínt, és annyira megtetszett
neki egy vépi ötvös által lemásolt kelta fibula, hogy közölte: nekik jövőre a
Savaria Karneválra már legalább egy tucatnyi darabra szükségük lenne, hogy a tógákat
össze tudják velük fogatni.
Na de mennyi szufla van még a falvakban, és egyáltalán, lehet-e még újdonsággal megcukrozni a Kistérségi Forgatagot a következőkben? Perl János megadja a zárszót: van annyi tartalék a kistérségben, hogy ne okozzon gondot újabb koncepciót kitalálni a következő évekre.