Még tart a gazdaság szerkezetváltása
A munkaerőpiaci helyzet alakulása nagymértékben függ a gazdaság állapotától,
ezért elsőként nézzük meg, hogyan alakul ez a megyében. Az elmúlt éveket nagymértékben
meghatározta a szerkezetváltás, ami tulajdonképpen a mulinacionális cégek egy részének
elköltözését jelenti. Ha megnézzük a bejelentett csoportos leépítéseket, azt látjuk,
hogy 2004-ben 2400 főt bocsátottak el 24 esetben, 2005-ben 1186 munkahely szűnt meg 16
munkáltató leépítése következtében, 2006-ben 1018 elbocsátás történt 27 munkáltatótól.
Az adatokból úgy tűnik, hogy a nagyobb arányú létszámcsökkentések már lezajlottak, hiszen tavaly átlagosan 38 főt küldtek el egy munkáltatótól, szemben a 2004-es 83-as átlaggal. Viszont az idén szeptemberig 1664 munkahely szűnt meg 23 leépítéssel, ami átlagosan 72 főt jelent. Tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy befejeződött a szerkezetváltás.
Változik az ipari termelés volumene
Ugyanakkor jelentős számú betöltetlen munkahely van a megyében, két héttel
ezelőtt 1256 betöltetlen munkahelyet tartottak nyilván. Az előző években ennél több
helyre kerestek munkavállalót, a csökkenésnek valószínűleg az ipari termelés
visszaesése az oka.
Az elmúlt hét évben változó volt a megye ipari termelésének volumene, 2000-ig növekedett a termelés, 2001-2002-ben viszont 20-25 százalékkal csökkent, legalábbis az előző évek adataihoz viszonyítva. 2003-ban ismét 25 százalékos növekedés volt, aztán stagnálás következett, 2006-ban újabb növekedés, az idén pedig csökkenés mutatkozott. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy valóban tart még a gazdaság szerkezetváltása. A szakemberek szerint egyre inkább a magasabb képzettségű munkaerő kereslete mutatkozik meg, ennek jele a betöltetlen álláshelyek viszonylag magas száma is.
Vas megyében kedvező a helyzet
Vas megye egyébként munkaerőpiaci szempontból előkelő helyen van az országos
átlagot tekintve. Az aktivitási arány alapján, ami a munkaképes korosztály megjelenését
jelenti a munkaügyi szervezeteknél, az országban az elsők vagyunk, az országos átlag
55, megyénkben ez 60 százalék. A munkaképes korúak és a foglalkoztatottak arányában
a 4. - 5. helyen mozgunk, a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron megye előz meg minket,
Komárom-Esztergom megyével vagyunk versenyben.
A télre elküldik a munkavállalókat
A számok persze, nem vigasztalják azokat, akiknek elhelyezkedési gondjaik
vannak, a nyilvántartott álláskeresők most 7650-en vannak Vas megyében, ami 6,1 százalékos
rátának felel meg. Az év elején közel 8300-an voltak, a csökkenés megfelel az évek
óta tapasztalható tendenciának. Az elmúlt két évben januárban mindig magasabb volt
a munkanélküliek száma, 2005-ben 9200-an, 2006-ban 9300-an voltak. A nyári hónapokra
csökken a számuk, két éve 8500-ra, tavaly 7100-ra.
A szakemberek szerint az ingadozás oka az idénymunka volt. Gyakorlatilag arról van szó, hogy télen, amikor külső munkákat nem lehet végezni, a vállalkozások úgymond az állam gondjaira bízzák a munkásokat, majd tavasszal visszaveszik őket. Ez a folyamat a mezőgazdaságot, az építőipart érinti, tavaly kiderült, hogy az ingázókat foglalkoztató osztrák munkáltatók is ezt a módszert alkalmazzák.
Veszélyeztetett rétegek
Ha megnézzük a munkanélküliek rétegek szerinti eloszlását, azt látjuk,
hogy a szakképzettséggel nem rendelkezők 3400-an vannak, tartósan, azaz egy éven túl
1500-an vannak munka nélkül, a 45 év feletti korosztályhoz több mint 2600-an
tartoznak.
Az adatok nem összeadhatók, mivel vannak átfedések köztük. Azt is mondhatjuk, hogy a leginkább hátrányos helyzetben az az álláskereső van, akinek nincs szakképzettsége, elmúlt 45 éves, és több mint egy éve nem talál munkát.
Nemek szerinti megoszlásban megfordult a tendencia. Az elmúlt években jóval több férfi volt munka nélkül, az idén augusztusban és szeptemberben viszont több állástalan nőt tartottak nyilván. Meg kell még említeni a pályakezdőket, közülük augusztusban 750-en voltak munkanélküliek, ezen belül a diplomások száma 510.
Veszélyeztetett térségek
A helyzet, persze, kistérségenként változó. Az utóbb évekre és a
jelenlegi állapotra is elmondható, hogy a megyében Sárvár van a legjobb helyzetben,
itt a ráta 5,3 százalék volt szeptember 20-án. Szombathely következik 5,4 százalékkal,
Celldömölk, Kőszeg és Körmend 6 - 6,5 százalék körül van. A két veszélyeztetett
térség Szentgotthárd 8,2, és Vasvár 11,7 százalékkal. Meg kell jegyezni, hogy a körmendi
kistérség adatai tartalmazzák az Őrséget is, ahol ennél jóval nagyobb arányú a
munkanélküliség, a közelmúltban zárt be az utolsó ipari cég is az Őrségben.
Szentgotthárdon van remény a javulásra, az önkormányzat a most megnyílt termálfürdőben, a bővülő idegenforgalomban és némi ipartelepítésben bízik, Vasváron viszont rövidtávon nem látszik a kiút. Talán ezért is választották a Hegyhátot egy távmunka program modellezésére, de erről majd sorozatunk későbbi szakaszában olvashatnak.
Szükség van az aktivitásra
Összegezve, tehát, ellentétes mozgások fedezhetőek fel a megye munkaerőpiaci
helyzetében, viszont az is látszik, hogy ez a piac rendkívül érzékeny. A helyzetet
jelentősen a nagyobb cégek határozzák meg, úgy tűnik, még további leépítésekre
kell számítanunk. A tapasztalatok szerint a piacot az rendíti meg, ha olyan cég épít
le létszámot, ahol a foglalkoztatottak hosszabb ideje, 10-20-30 éve dolgoztak, és főként
betanított munkásokat alkalmaztak. Ők ugyanis nem képesek a munkaerőpiacon
megjelenni, szemben azokkal, akik 4-5 év után válnak állástalanná. Utóbbira jó példa
a Jabil leépítés, az onnan elbocsátott emberek csak egy része jelent meg a munkaügyi
hivatalok nyilvántartásában, jelentős részüknek sikerült, vagy sikerül
elhelyezkedniük.
A másik, levonható következtetés, hogy a munkavállalóknak fel kell készülniük a képzéseken, továbbképzéseken való részvételre, a vállalatok egyre inkább a szakképzettebb munkaerőt keresik, tulajdonképpen ez lenne a lényege a gazdasági szerkezetváltásnak. Ezen túl pedig mobilizálniuk kell magukat, vállalni kell az ingázást, utazást. Egyes térségekben munkaerő felesleg, másutt munkaerőhiány van.
Viszont az is elmondható, hogy a munkaerő felesleg és hiány a nagyobb városokban egyszerre van jelen. Egy két héttel ezelőtti országos felmérés szerint a potenciális foglalkoztatók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fejlesztési lehetőségeinek a szakképzett munkavállalók hiánya szab határt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönetet mondunk Németh
Zsoltnak, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség
és Szolgáltató Központ igazgatójának.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
