A Független Hírügynökség múlt héten kiadott híre szerint 500 embert biztosan elküldenek a közeljövőben a nyugat-dunántúli cégek, és további ezer munkavállaló sorsa bizonytalan. Hivatkozásul Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatási főigazgató-helyettesének közleményét jelölték meg, ahol az is szerepel, hogy az országban a Nyugat-Dunántúlt érinti a legnagyobb arányú leépítés, amely a gazdasági válság következményeként tudható be.
Kevesebb volt az elbocsátás
Kiss Ambrus, a Munkaügyi Központ főigazgatója azonban koholmánynak minősítette a hírt. A központ ugyanis nem adott ki közleményt, helyettese kérdésekre válaszolt, az általa elmondottakat pedig rosszul értelmezte a hírügynökség munkatársa.
Kiss Ambrus szerint a válságnak egyelőre alig tapasztalhatóak hatásai a régió munkaerőpiacán. A piac
normál
változásának következménye, hogy folyamatosan szűnnek meg vállalkozások, munkahelyek, tevékenységek. A legnagyobb változás még 1991-92-ben következett be, amikor országosan 230-260 ezres tömeges létszámleépítés történt. A piaci mozgás 1997-re állandósult, a következő évtizedben évente mintegy 30 ezres tömeges, azaz bejelentési kötelezettség alá eső elbocsátás történt az országban.Az idén éppen az a különleges, hogy november végéig csupán 15 ezer álláshely megszüntetését jelezték a központnak. Ennek oka, hogy a vállalkozások kivártak, a válságot ugyanis már tavaly előre lehetett jelezni, a cégek nem tudták, hogyan reagáljanak. Ezért nem is küldtek el alkalmazottakat, de nem is vettek fel új munkaerőt. Új vállalkozások sem alakultak, a piaci mozgás tulajdonképpen jóval a normális mérték alatt maradt.
Átalakul a foglalkoztatás szerkezete
A piac jövőre meg fogja mutatni a követendő irányokat. Vagyis, az év elején már látható lesz, hogyan reagálnak a válságra a cégek, annyi már most bebizonyosodott, hogy nagyon nehéz megbízható jóslatot adni a piac alakulásáról.
Annyi biztosnak látszik, hogy átalakul az autóipari beszállítók rendszere. Lesznek olyan területek, ahol csökken a termelés, így az alkalmazotti létszám is, és lesznek, ahol nőni fog. Magyarán, átalakul a foglalkoztatás szerkezete. Verseny kezdődik a piacért és a képzett munkaerőért is, ennek oka egyébként az is, hogy kevesebb volt az elbocsátás az elmúlt időszakban. A vállalatok meg akarják tartani a képzett, jól dolgozó szakembereket, akiket pedig elküldenek, gyorsan találnak majd munkát, amiben a hivatal is tud segíteni.
Magyarországon ugyanis megbízható, becsületes, képzett munkaerő van, ezért nem folytatódik a multinacionális cégek elköltözése. Azok a vállalkozások mentek el, amelyeknek olcsó, betanított munkaerőre volt igényük.
Kevés a szakképzett munkaerő
Kiss Ambrus egy anomáliára is felhívta a figyelmet: a csoportos létszámleépítéseket hónapokkal előre be kell jelenteni a központnak, és értesíteni kell az érintett alkalmazottakat is. A törvény előírja, hogy a felmondási idő alól mentesíteni kell – saját kérésére – a munkavállalót, a tapasztalat viszont azt mutatja, a később távozásra kényszerülő alkalmazottak végig is dolgozzák a felmondási időt. Eközben azonban a piac – és a munkaügyi hivatal - állandó hiánnyal küzd, gyakorlatilag kevés a szakképzett munkaerő.
Vagyis, ha az alkalmazottak hajlandóak lennének a felmondási idő lejárta előtt távozni, gyorsabban kapnának új, képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Ami kedvező lenne számukra és a gazdaság fejlődését is elősegítené.
A régióban egyébként az év első tíz hónapjában ezer főt küldtek el, jelenleg 500 főre vonatkozó bejelentés van a hivatalban, ezek az elbocsátások május környékén realizálódnak, már ha egyáltalán. A gazdasági válságban ugyanis még néhány hétre előre sem lehet felelősen jósolni, nem hogy fél évre.
Horváth Csaba, az MSZOSZ szombathelyi irodájának vezetője is megerősítette, hogy nem érkezett rendkívüli csoportos létszámleépítésről szóló bejelentés. Úgy vélte, januárban kezdődnek majd a konzultációk, és azok után lehet majd erről érdemben beszélni.
Nyilatkozatstop a cégeknél
Megpróbáltunk néhány nagyobb Vas megyében működő vállalkozást megkérdezni arról, terveznek-e nagyobb arányú elbocsátást, meg egyébként is, hogyan állnak az alkalmazotti létszámmal. Sajnos, hat cég közül ötnél azt közölték, helyben nem adhatnak információt. A Delphi Packardnál dr. Jámbor Zoltán ügyvezető annyit mondott, a vállalatcsoport vezetősége központilag állította le a sajtónyilatkozatokat. Ennek oka azonban nem az, hogy titkolózni akarnak, arról van szó, hogy a világméretű gazdasági válság miatt nem akarják nyilvánosságra hozni terveiket.
A szentgotthárdi Opel-gyár sajtója, Légrády Edit viszont készséges volt. A vállalat az ősszel 40 fő kölcsönzött munkaerőt irányított vissza munkáltatójukhoz, a cég saját alkalmazottai maradtak. A jelenlegi helyzet szerint nem valószínű, hogy leépítésre kényszerülnek, a vállalatnak stabil megrendelései vannak.
A cég egyébként nagy reményeket fűz új modelljének bevezetéséhez, az Opel Insignia ugyanis elnyerte a 2009. Év Autója díjat Részben magyar az Év Autója 2008. November 18. 09:45 , így várható a vásárlói érdeklődés növekedése is. Ami kedvező hatással lehet a szentgotthárdi gyárra, ugyanis itt készítik a modell 1,6-os és 1,8-as benzinmotorjait.
Szóval, egyelőre stabil a munkaerőpiac a Nyugat-Dunántúlon, kérdés, jövő év elején milyen folyamatokat indít el a gazdasági válság. Figyelemmel fogjuk kísérni az eseményeket.
A témához kapcsolódó cíkekket Munka-adó rovatunkban talál.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
