Felháborodott hangú levelet hozott a drótposta, olvasónk a Perint-parti sétány Szent Quirinusról elnevezett szakaszának siralmas állapotát ecsetelte. Vettük a fáradságot, és végigsétáltunk a Kiskar utcai benzinkúttól a főiskola előtti parkolóig, tapasztalataink alapvetően alátámasztják levélírónk felháborodását.
Hiányzó kukák, szemét a fűben
Szóval, az első, amire felfigyeltünk, hogy a felújított sétány átadása előtt telepített facsemeték jó része derékban ketté van törve. A letört ágakat szorgos kezek már eltüntették, de a lábon maradt vékony törzsek mementóként állnak a korlát mellett.
A következő észrevételünk az volt, hogy több kuka, pardon, hulladékgyűjtő is hiányzik, valamikori jelenlétükre a megtámasztásukat szolgáló vasoszlopok utalnak. Később, a sétány főiskola felöli részén torzó kukát is találtunk, felső része megmaradt, az alsó viszont hiányzik. Ekkor jövünk rá, hogy a sétányon egyetlen használható kukát sem láttunk, a fűben viszont bőven van szemét.
A látványt fokozzák a kereskedelmi szakképző iskola kerítésének falára festett graffitik, ezek azonban legálisan kerültek ide korábban, a falat kimondottan erre a célra emelték.
Pálinkás üveg a pad mellett
Aztán a padok. Ezek, ugye, elvileg arra szolgálnak, hogy az arra közlekedő leülhessen néhány percre, elmerengvén a világ folyásán. Van köztük viszont olyan, ahol jobb, ha meg sem próbáljuk a kényelmes hátradőlést, a támla ugyanis hiányzik. Látható, hogy kitörték a helyéről, a rögzítésre szolgáló csavarok ott vannak, ahol lenniük kell, csak éppen funkciójukat vesztették el. Habként a tortán az egyik pad mellett törött üvegcserepeket vettünk észre, közelebbről kiderült, meggypálinkát rejtett valaha a buléta.
Ezzel tulajdonképpen igazolást nyert olvasónk azon mondata, miszerint a rongálások főként hétvégén történnek, amikor a buliból érkezők itt fejezik be mozgalmas éjszakájukat.
Olvasónk arról is ír, hogy sokan póráz nélkül sétáltatnak, futtatnak kutyákat a sétányon, sokszor biciklik vagy görkorcsolyák mellett. Azt is megemlíti, hogy volt olyan autós, aki egyszer kocsival hajtott végig a parkolótól a benzinkútig. Mi ezeket az eseteket nem láttuk, de készséggel elhisszük olvasónknak, hogy valóban megtörténtek. A levél megfogalmazza, hogy azokat a területek, ahol rendszeresen történnek szabálysértések, rongálások, köztéri kamerákkal kellene felszerelni.
Kamerákat mindenhová?
Ezen a vonalon indultunk el, Varsányi Péter, a közterület-felügyelet vezetője egyetért azzal, hogy a térfigyelő kameráknak van visszatartó erejük. Példaként a fővárost említette, ahol a bekamerázott területeken gyakorlatilag megszűntek a szabálysértések. A rongálások gyakoriságára egy saját példát is elmesélt, a felügyelet átköltözésre készül, és új, Ady téri épületüknél egy éjszaka berúgták a kirakatméretű ablakot.
Varsányi Péter egyetértett azzal is, hogy a rongálások jelentős része éjszaka történik, amikor a szórakozóhelyekről távozó, mámoros vendégek birkóznak meg a védtelen köztéri bokrokkal, fákkal, utcabútorokkal, kirakatokkal.
A közterület-felügyelet egyébként folyamatosan járőröz a városban, lehetőségeik azonban korlátozottak. Varsányi Péter hangsúlyozta, összesen 16 felügyelőjük van, akik 8-9 párban teljesítenek szolgálatot, utóbbi akkor fordul elő, ha rendőrökkel közösen járják a közterületeket.
Akár szabadságvesztés is lehet a büntetés
A rongálások okozóinak felderítése egyébként nagyon nehéz, csak akkor tudnak eljárni ellenük, ha tetten érik őket. Ekkor a közterület-felügyelők akár elő is állíthatják a rendbontókat, akár testi kényszert is alkalmazhatnak. A bírság pedig szabálysértés esetén elérheti akár a 100-150 ezer forintot is. Viszont 10 ezer forintnál nagyobb kár okozása már bűncselekménynek számít, itt a büntetés a bírság mellett lehet akár közmunka vagy szabadságvesztés is.
Ha a közterület-felügyelők már csak a rongálás tényével szembesülnek, akkor nincs más lehetőségük, mint hogy lefényképezik az eredményt, jelzik az adott közterület kezelőjének, és kérik annak intézkedését.
Az egész várost nem lehet bekamerázni
Soós József, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke is hasonló véleményen van. Kijelentette, az egész várost nem lehet bekamerázni, az egyre romló morált szemléletváltással lehetne csak javítani. Ő is konkrét példával állt elő, a Zanati út és Selmec utcák sarkán 15 méteres körön belül két hulladékgyűjtő tartályt és egy szelektív hulladékgyűjtő szigetet helyeztek el, ennek ellenére áldatlan állapotok uralkodnak. Az orvosi rendelőből távozók a véres vattákat, a közeli üzletből kijövők pedig a csomagolóanyagot dobják mindenhová, csak éppen a kukákba nem. Soós József hangsúlyozta, a tárgyi feltételek megvannak ahhoz, hogy tisztaság legyen, az emberek szemléletével van probléma. A szemetelés, rongálás ugyanis társadalmi jelenség, amit rendőri eszközökkel nem lehet megváltoztatni.
Parkőröket a parkokba!
A bizottsági elnök úgy vélte, érdemes lenne újra elővenni a parkőr szolgálat visszaállításának elképzelését. Igaz, hogy ennek anyagi vonzata van, de meg kellene fontolni, a parkőr ugyanis nem cak ellenőriz, hanem karban is tartja a rábízott területet, akár összeszedi a szemetet is. Az említett Perint-parti sétányt pedig az MMIK előtti zöldterület parkőre ellenőrizhetné, és a rongálásokra felhívhatná az illetékesek figyelmét.
Soós József hozzátette, a szemléletváltást már az óvodákban és az iskolákban kellene elkezdeni, felvetette, hogy a média is tehet ez ügyben, ha kellő súllyal foglalkozik vele.
Mi megpróbáltuk.
