Összeszólalkoztak a közgyűlésen
Az októberi közgyűlésen újra szóba került a szombathelyi önkormányzati bérlakások díjának emelése.
Az ellenzék azt javasolta: tárgyalják újra az ügyet. Ipkovich György polgármester
tiltakozott, mondván, hogy a munkaterv szerint a novemberi ülésen vizsgálják felül
az erről szóló rendeletet, s a tarifaemelés különben is csak január 1-től lép
életbe.
(A bérleti díj emelésről egyébként a szeptemberi közgyűlés döntött, akkor a koalíció igen szavazatai mellett az ellenzék tartózkodott, ellenszavazat nem volt.)
A vita azonban megkezdődött, amely során Marton Zsolt, a Fidesz-KDNP
frakcióvezetője fogalmazta meg a legélesebb kritikákat.
Erre mintegy válaszul Czeglédy Csaba alpolgármester egy kijelentésében arra célzott,
hogy Marton Zsolt is önkormányzati lakásban lakik, amelynek most 15 ezer a havi
bérleti díja. Az alpolgármester hozzátette, az ellenzéki képviselő valószínűleg
nem fog lakbér-támogatást kérni, annak ellenére, hogy januártól közel 30 ezerre
emelkedik a díj.
Az ellenzék a hozzászólást személyeskedésnek minősítette, Marton Zsolt pedig később kijelentette, nincs bérleti szerződése az önkormányzattal, csak házasságkötése után feleségéhez költözött, aki szolgálati lakásban lakik és piaci árat fizet.
A feleség bérli a lakást
Az eseten felbuzdulva Kővári Attilához, a lakásbizottság elnökéhez
fordultunk, aki elmondta, az önkormányzati képviselők közül senki sem lakik
önkormányzati bérlakásban. Marton Zsoltnak sincs a nevén bérlakás, felesége négy
évvel ezelőtt kapott szolgálati lakást, a szerződés az ő nevére szól. A hölgy
akkor is jogosult volt a szolgálati lakásra és most is az, igaz, a rendelet
értelmében öt évente meg kell újítani a szerződést. A szolgálati lakások után
egyébként ugyanazt a bérleti díjat kell fizetni, mint az önkormányzati bérlakások
után, ezért kellett az említett lakásért havi 15 ezret fizetni.
Az elnök azt is elmondta, Marton Zsolt közeli hozzátartozónak minősül, így joga van a lakásban lakni. Az országgyűlés által 1993-ban elfogadott törvény határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, amely a bérlő házastársát, gyermekeit és szüleit jelenti.
A szolgálati lakáshoz nem kell szociális rászorultság
A polgármesteri hivatalnak egyébként három szolgálati lakása van a
városban, viszont működnek más jellegű szolgálati lakások is. A tavaly módosított
rendelet szerint szolgálati lakáshoz az juthat, aki a polgármesteri hivatalnál, az
önkormányzati intézményeknél közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban
áll, vagy a házkezelőségnél van jogviszonyban, mint házfelügyelő.
Kővári Attila hangsúlyozta, a bérleti szerződés alapját a munkaviszony adja, ellentétben a bérlakásokkal, ahol a döntő szempont a szociális rászorultság. A szolgálati lakások igénylésének jogosságát többen is vizsgálják. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, utána a polgármesterhez kerül, majd a lakásbizottság tesz javaslatot a kijelölésre. A bérleti szerződés a munkaviszony időtartamára szól, ha az megszűnik, a bérlő 30 napon belül köteles a lakást beköltözhető állapotban visszaadni. A szolgálati lakások igénylésénél tehát nincs jövedelemkorlát, sőt, ha a alacsony a jövedelem, akkor lakbér-támogatást is kaphat a bérlő.
Ha nyugdíjba megy, költöznie kell
A városban, persze, a polgármesteri hivatal három szolgálati lakásán
kívül, több hasonló célú bérlemény van. Például az oktatási intézményeknek,
az iskolák saját maguk jelölhetik ki a bérlőt, sőt, a bérleti díjat is az
intézmény szedi be. A bizottsági elnök hangsúlyozta, időnként komoly gondot jelent,
ha egy szolgálati lakást bérlő pedagógus nyugdíjba megy, költöznie kell. Ilyenkor,
persze, az önkormányzat segít megtalálni a megoldást, amely akár lakáscsere is
lehet.
Hasonló a helyzet a házmesterlakásoknál, igaz, ezek eltűnőben vannak, mert a társasházak alkalmazzák a házmestereket, és gondoskodnak elhelyezésükről is.
Idén nem kapott lakásokat a kórház
Felmerül a kérdés, mi a helyzet azokkal az önkormányzati tulajdonú
lakásokkal, amelyeket a város a Markusovszky kórház számára biztosít?
Kővári elmondta, a nagyobb intézményekkel együttműködési megállapodást köt az
önkormányzat. Így a tulajdon marad a városnál, a kijelölési jog viszont az
intézményé. Itt már érdekesebb a dolog. A két kiemelt intézmény, azaz a kórház
és a Berzsenyi főiskola előtt több lehetőség van, munkatársaikat elhelyezhetik
bérlakásban, átmeneti szálláson, a MOP-házban vagy a FICSO-ban. Ez utóbbi a Fiatal
Családok Otthonát jelenti, ami rövidesen el fog tűnni, hiszen az épületeket jó
részét már bérlakássá nyilvánították, jelenleg 60-65 lakás tartozik ebbe a
kategóriába.
Ami pedig a kórházat illeti, az elmúlt években átlagosan 5 bérlakást, 10 átmeneti szállást, 5 MOP-házas és 5 FICSOS lakást adott át a város. Viszont tavaly december 31-én lejárt a tulajdonos megyei önkormányzat és a város közti együttműködési megállapodás, így az idén már nem kapott lakásokat a kórház, a tavaly megkötött szerződések azonban érvényesek.
Mégse volt jó eladni?
Kővári Attila szerint egyébként egy 1993-as törvény hibája, hogy kevés a
bérlakás a városban. Az akkori jobboldali kormány kezdeményezésére ugyanis
kötelezővé tették, hogy a bérlakásokat ajánlják fel a bérlőknek megvételre. A
kedvezményes árnak és hosszú törlesztési időnek köszönhetően kevesen tudtak
ellenállni az ajánlatnak, így Szombathelyen a korábbi 11 ezres bérlakás állomány
2400-ra csökkent.
Mikor mennyivel emeltek?
A közgyűlés 2000-ben 75 százalékos emelést hajtott végre, addig 5-6 ezer
forintot fizettek lakásonként. Mivel akkor kisebb kompenzáció volt érvényben,
Kővári Attila szerint sokkal jobban megterhelte a bérlőket, mint a 2008 januárjában
bevezetendő módosítás.
Az elmúlt hét évben aztán csak a minimálnyugdíj emeléséhez viszonyított
mértékben emelték évente a díjakat, amelyek így elértéktelenítették a
lakbérekből származó bevételt.
A bizottsági elnök számokat sorolt, egy lakás teljes felújítása átlagosan 1,5
2 millióba kerül. Ha csak azt a kötelező felújítást nézzük, amely
bérlőváltáskor történik, akkor 600-700 ezer forint. Ha ehhez veszünk egy 15 ezres
havi lakbért, aminek a bérlő a szociális helyzete miatt csak a felét fizeti, ki lehet
számolni, mennyi idő alatt térül meg a felújítás költsége.
Kővári Attila szerint ezért volt elkerülhetetlen a lakbéremelés.
A bérlők nem tudják, mit kell tenniük
Hozzátette, hogy eddig kevés támogatási kérelem érkezett be, márpedig
ahhoz, hogy valakinek a januári bérleti díját csökkentsék a támogatással, november
végéig be kell adnia a kérelmet.
A hivatalban egyébként az érdeklődőknek azonnal kiszámolják, mekkora támogatásra jogosultak. Kővári Attila azt mondta, az érdeklődők nagyon kis része távozik rossz szájízzel. Úgy vélte, a bérlők jó része nem olvasta végig a postán kiküldött értesítőt, így nem tudatosult bennük a támogatási lehetőség, és az sem, hogy mit kell tenni azért.
Az elnök szerint a 2400-ból valószínűleg 700 körül lesz azoknak a bérlőknek a száma, akik jövedelmi viszonyaik miatt nem kaphatnak támogatást, nekik januártól a 92 százalékkal megemelt lakbérelet kell fizetniük.
Vonatkozó linkek:
Reptér vagy ipari park? - Vitával kezdődött, szavazógéppé vált a
szombathelyi közgyűlés
Eztán tessék támogatást kérni! - 92 százalékkal emelték a
szombathelyi bérlakások bérleti díjait
Lesz színház, Hemo felújítás és ötmilliárdos kölcsön - Maratoni
közgyűlés kisebb perpatvarral
