A bagoly talpig szemüvegben ült és figyelt, sötét zubbonyt, semleges inget, sárgás nyakbarángót viselt. Szemben vele a kecske lazított, csupasz lábára mészfehér nájkit húzott, sötét öltönyéhez aprómintás selyeminget nyomott. Ők ketten alakították a Heti Kettes elnevezésű hakni legújabb kisvállalkozását. A kerekasztal-lovagok sója azonban darabosnak és íztelennek ítéltetett.
A tájon az interaktív beszélgetős sódert nemrég még a Heti Hetes két másik grál-lovagja, Farkasházy és Havas tanár úr hintette. Anno a Teddy kontra Havas páros még produkált valami érdemlegeset: akkor a két hasonló intellektusú, ám különböző karakterű kardvívó mérkőzéséből a néző is nyertesen került ki. Ott a tűz és víz nem oltotta, ellenkezőleg, heccelte, szította egymást.
Nem egymáshoz valók
Itt azonban a két rejtőzködő, kívülálló szerepében tetszelgő figura kioltotta egymást. Verebes általában akkor jó, ha van mondanivalója, akad vitapartnere, és versenyhelyzetben találja magát. Ez az apukámmal rögtönzött házasságban elképzelhetetlen. Verebes már a felütésnél jelezte, Ő a főnök, már a kezdet kezdetén magának jelölte ki az összes érdemleges terepet. Csiszárt maga mögé tolva percekig áll egyedül a színpadon, konferálta önmagát.
Egy kis pletyka
Az elmúlt ötven évről bölcselkedett, korabeli viccekkel próbálkozott. A felütésnek azonban nem lett igazi poénja, a mondanivaló zavaros, nem futott semerre, arra azonban jó volt, hogy társának utána már csak a kérdezés joga maradjon.
Verebes intellektuális humora kilencven percen át már tömény. Így saját személyiségét szalonviccekkel és pletykákkal higította. Megtudhatjuk, a szombathelyi főiskola jeles tanárát, szegény Miszlivecz Ferencet a Heti Hetes azért vette a szájára, mert egykor, majd húsz éve Hernádi művésznő partnere volt. A nyelvvizsga- ügyünkön, Torgyánon és Viktoron, rágódva ellenzéki hangulat - bár a teremben ülők, a rögtönzött közvélemény-kutatás szerint majdnem mindannyian ellendrukkerek voltak - nem alakult ki. A kollégákon: Havason és Friderikuszon is poénkodik, mindvégig Csiszárt faggatja, egy kérdés izgatja, Jenő miért nem nősül, miért nem veszi feleségül azt a szép kosaras lányt.
Csiszárt aztán jól megsztárolták
Csiszár már nem az a Jenő, akit mi Apukámként egykor megszerettünk. Közvetlen, természetes figuráját megplasztikázták, a sztárgyár egy karakteres, okoskodó majmot kreált belőle. Az előre gyártott vicceken túl már csak panelekből építkezik, közben azonban mindvégig a kreatív személyiség jelmezében tetszeleg. Leinformálja Verebest, amiből kiderül, a színházi szakembernek három felesége, zalai otthona, csöppnyi gyermeke, új színházi szerepe, és örökmozgó személyisége van.
Pedig lehetet volna ez jó is...
Az előadásnak követhető dramaturgiája nem volt. Verebes lelkiismeretesen készült, apró cetlikre írogatta témáit, poénjait. Csiszár álma egy őszinte beszélgetés lehetett, látszik, az estére külön Verebesre szabott kérdéseket és stílust gyártott. Egyeztetni kellett volna.
Bár a koncepció alapja: színpadra vetődik két ember, aki egy éve nem látta egymást, és most kitárgyalnak mindent - nem tűnt rossznak. Akkor, ha van mondanivalójuk - most azonban nem volt.
Leárásul Jenő langyos poén-puskái közül egy jobbik: "Miért piros a kecske szeme? Válasz: Amikor a pásztor hátulról húzza, a domb aljában, éjszaka is lássák: foglalt." Na még egy utolsó Verebestől: "Hogy hívják a lábatlan kutyát? Válasz: Sehogy, mert az úgy sem jön oda."
pasi
Vonatkozó cikkünk: Heti kettes: Henrik és Tivadar
