Serlegek, seregnyi kitűntetés, elismerő oklevelek között beszélgetünk a savariás táncosok parányi irodájában. a művészeti vezetőnek, Horváthné Berta Ágotának és a jelenlévő táncosoknak rájuk nézve sorra jutnak eszükbe a hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetek: versenyekről, a próbák és a felkészülés gyötrelmeiről, a siker felejthetetlen pillanatairól.
Egy férfi és egy nő
- Számomra az egyik emlékezetes verseny az Austria Open volt - fog neki Horváthné Berta Ágota -, hiszen itt már zsinórban ötödször nyertünk, sőt a ludwigsburgi csapat is a mi régi koreográfiánkat táncolva lett második helyezett. Nekik is az a Markus Sónyi a trénerük, aki nekünk is segít a koreográfia és a mozdulatok tökéletesítésében. Markus magyar származású szakember, öt éve kerestük meg és kértük fel, hogy legyen a segítőnk. Az alapkoreográfiát én csinálom, Markus csak ritkán változtat rajta, az ő feladata a precízió és a technikai kivitelezés tökéletesítése.
- Mivel foglakozik még a csapatnál?
- Hírhedt kemény tréningjeiről és állóképesség növelő edzéseiről. Ezeken elsősorban a lábat erősítjük, de rengeteg fekvőtámaszt is csinálunk, kicsit aerobic-szerű a dolog, de annál, ha lehet, még intenzívebb; ráadásul tele van tűzdelve futásokkal, elsősorban sprintekkel.
Ez bizony kemény sport!
- Szóval ez nem könnyed szórakozás, hanem kemény sport?
- Sajnos a sok edzés, a rengeteg próba, felkészítő-trénig nem múlik el nyomtalanul: általában nagyon elfárad a csapat a versenyszezon végére. Lelkileg és fizikailag is össze kell kovácsolni a táncosokat, vagy például különösen nagy hangsúlyt kell helyezünk az étkezésükre. Figyelni kell arra, hogy sok gyümölcsöt, tésztát fogyasztva, magas fehérje- és szénhidrát-tartalmú étkeket egyenek. Húsból is csak azt, ami párolt, zsírmentes. Csak olyan ételt, ami nem nehezít el.
- Semmi csoki a lányoknak?
- Azért közvetlenül a verseny előtt egy kis szeletet mindenki kap, ez "doppingol" egy kicsit.
A látványért mindent!
- A táncos lányok híresek a szépségükről. Mi minden kell a kemény edzéseken kívül, hogy ilyen ámulva nézhessük őket a parketten?
- A versenyek előtt három-négy órán keresztül foglalkozunk versenyzőink felkészítésével, ami jelenti az egységes külső megjelenítés kialakítását és a mentális ráhangolódást. A fiúknál talán valamivel több idő jut a pszichés felkészítésre, hiszen ők "csak" arcot sminkelnek, barnító-krémmel kenik be magukat, kontúrozzák a szájukat, feketére fújják a hajukat. A lányokra ennél komolyabb smink kerül, ők még póthajat, műszempillákat is felapplikálnak, ráadásul a ruhájuk sokkal nyitottabb, így nekik több barnító-krémet kell magukra kenniük. A megjelenésünket pedig úgy tesszük egyedivé, hogy az arccsontunkra ragasztunk egy strassz-követ, ez a kabalánk.
- Miért kell ilyen erős sminket használni?
- Mivel a versenyek általában nagy csarnokokban, előadótermekben zajlanak, nagyon erős kontúrok kellenek, hogy jól láthatók legyenek. Az egységes fekete hajra pedig azért van szükség, mert a koreográfia is az egységen alapul, a versenyzőknek a kinézetettükkel is ezt kell tükrözniük.
A trénerek tánca
- Az egyik legérdekesebb a versenyeken a "trénerek tánca" a csapat fellépése alatt. Ott ültök a táncosokkal szemben, állig felvértezve kabalákkal és óriási gesztusokkal buzdítjátok őket, mintegy előtáncolva a koreográfiát. Mi szükség van erre?
- Óriási feszültség halmozódik fel a versenyzőkben és bennünk is a verseny ideje alatt, így próbáljuk megnyugtatni a kedélyeket, illetve buzdítani a csapatot; bíztatjuk őket, gyors lelki segélyben részesítjük azokat, akik esetleg apróbb hibákat vétenek.
- Külföldön - elsősorban Németországban - nagy hagyományai vannak a versenytáncnak; sok esetben hivatásos sportolóként versenyeznek a táncosok, ha pedig netán előkelő helyen végeznek egy versenyen, sorra kapják a kitűntetéseket. Mi a helyzet itthon?
- Sajnos nem halmoznak el bennünket sem anyagi, sem erkölcsi elismerésekkel. Szerény költségvetésünk döntő többségét is nekünk kell előteremtenünk fellépéseinkkel, szponzorok felkutatásával. A tánc jelentős anyagi terhet ró a sportolók családjára is: a sminktől elkezdve a tréningruhákon át az utazások különböző költségeit is nekik kell fedezniük. Ráadásul egy táncosnak nehéz elfogadtatnia magát környezetével, hiszen intenzív felkészülési időszakban a sokszor napi kilenc órás próbák óriási igénybevételt jelentenek, kevés munkahely, iskola, párkapcsolat tudja tolerálni ezt a felpörgetett életstílust.
Az interjú után elköszönök a táncosoktól; éjjel fél tizenegy van, ki-ki megy a maga dolgára: fellépő ruhát mosni, tanulni a másnapi vizsgára, befejezni a "civil" munkahelyen hagyott feladatokat, vagy csak egyszerűen a drasztikus költségvetésen törni a fejét. A kevés pénzből, sok munkából diadalt aratók vékony kasztjához tartoznak. Pedig talán még az utcán sem ismernéd fel őket: ott nem hordják gyönyörű ruháikat, nem viselnek erős sminket. Viszont mikor a világ számos pontján táncparkettre lépnek...!
| A 2001-es év sokáig emlékezetes marad a Savaria Táncsport Egyesületnek, mivel tavaly a latin táncok Európa-bajnokságán ezüstérmet, a világbajnokságon pedig az előkelő negyedik helyet szerezték meg a szombathelyi táncosok. Ez már csak azért is tiszteletre méltó teljesítmény, mivel a latin-táncsport történetében magyar táncos világversenyen még soha nem állt dobogón. |
