A szlovákiai magyar zenészekből álló Ghymes együttes 1984-ben alakult Nyitrán, a Pedagógiai Foiskolán. A ma már világhírű, "világzenét" játszó együttest olyan zenészek alapították, akik előtte rockot, komoly- és régizenét játszottak. A Ghymes repertoárja kezdetben autentikus népzenéből állt, így szinte nem is volt olyan Felvidéki táncház-találkozó, melynek ne lett volna vendége a zenekar. A nagy áttörést a nyolcvanas évek derekán, a Magyar Televízió által szervezett Húzzad, húzzad, muzsikásom című folkverseny hozta, ahol harmadik helyezést ért el az együttes, prímásuk, Szarka Tamás pedig elnyerte a legjobb szólistának járó díjat.
Kialakul a jellegzetes Ghymes-stílus
A kezdeti időszak erősen népzenéhez, történelmi muzsikához kötődő stílusa a hosszú évek együttzenélései közben jelentősen átalakult: mai, jellegzetesen Ghymes-es stílusuk még ugyan népi motívumokból táplálkozik, de a ritmusok már feszesebbé, keményebbé váltak. A hagyományos népi hangszerek mellet (hegedű, brácsa, cimbalom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek és anélkül, hogy észrevették, vagy akarták volna, belekeveredtek az ún. WORLD MUSIC zenei kategóriába. Pedig a zenekart csak egyetlen tudatos dolog vezérli; a legújabb generációt és a magyar zenét igazán barátságba hozni egymással, és nem a zene nemzetisége, hanem minosége miatt.
Az élő muzsika varázsában látják a siker zálogát
A "Ghymes zene" magyar, valamint közép- és kelet európai népzenei gyökereken táplálkozik. Ars poeticája a muzsika egyetemessége. Zenéjük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz s nem azt, hogy miben különböznek. Ezt a hasonlóságot mindig meg is találták, valahányszor megszólaltak, példa erre a meleg és szeretetteljes fogadtatás a teljesen különböző kultúrájú és életvitelű emberek részéről (pl. Japán, Irak, Jordánia, Finnország, USA, Kanada). A zenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló ÉLŐ muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek.
A Ghymes lubickol a sikerben
A nemzetközi sikerek hallatán a Ghymes együttestől kért és kapott már zenét a Budapesti Nemzeti Színház (Szent Péter esernyője 1996) és a Komáromi Szabadtéri Színház (Életeink 1995), valamint a Tanztheater Wuppertal, benne az élő legenda Pina Bausch-sal (2000). 1991-ben az MTV és a Francia Televízió filmet készített a zenekarról. 1993-ban a Ghymes részt vállalt a Touloni Theatre de la Mediterranée, a legnagyobb európai szabadtéri színházi előadás zenéjének létrehozásában. Sikereiknek köszönhetően a Ghymesnek rendszeresen működő klubja is van Pozsonyban, sőt Budapesten is, a Fonó Budai Zeneházban, ahol minden hónap első csütörtökén koncerteznek. Művészetükért az együttes tagjai 1999-ben megkapták a Márai Alapítvány Nyitott Európáért díját, tavaly decemberben Magyar Művészetért-díjat kaptak, idén márciusban pedig az Év legjobb határon túli zenekaraként eMeRTon-díjat vehettek át.
Koncert a Bartók Teremben
Az együttes legutolsó saját albumának, a 2000. novemberében megjelent Smaragdvárosnak szombathelyi lemezbemutató koncertjét március 27-én, fél nyolckor tartják a Bartók Teremben. (A Smaragdváros az Európai Világzenei Toplistán 2001. márciusában az előkelő 11. helyet foglalta el.)
Eddig egyébként hét lemezük látott napvilágot: Ifjúság mint sólyommadár (1988), Ghymes (1991), Üzenet (1993), Tuzugrás (1996), Bennünk van a kutyavér (ez egy gyermekalbum-1997), Rege (1998), Smaragdváros (2000), valamint ők adták a zenei hátterét a 2001. Karácsonyán megjelent Nagy Mesealbumnak is. Jó hír a rajongóknak, hogy már elkészült, és hamarosan meg is jelenik a Bakaballada című új lemezük, melynek érdekessége, hogy a kerek történetté formálódó dalok szövegét Hobo írta. Ősszel pedig már a boltokban a zenekar tizennyolc éves pályafutását bemutató, fotókkal gazdagon illusztrált, a rajongók által várva-várt Ghymes-könyv is.
