A magyar nyelv az informatika századában címmel tartott előadást nemrég dr. Balázs Géza nyelvész a Vas Megyei TIT székházában a Magyar Nyelv Hete megnyitóján. Ezt a rendezvénysorozatot hagyományosan 1967 óta évente megtartják szerte az országban.
A média százada
Balázs Géza szerint a huszadik század a média százada volt. Az internet megjelenése és elterjedése pedig századunk elején már újabb változásokkal kecsegtet: a huszonegyedik század az informatika százada lesz. Az internet megváltoztatja életmódunkat, kommunikációnkat, a médiát, olvasási, sőt még alvási szokásainkat is. De hat-e az informatika a nyelvünkre? Ha igen, akkor hogyan?
Mindent kommunikációs technológiahatással van a nyelvre, állítja a nyelvész. Gondoljunk akár a mobiltelefonra. Vagy történelmi példa: a távirat. Miért épp az Internet lenne a kivétel? Fejlődő nyelvünk óriási változásokon mehet keresztül. S a változásnak nincs vége azzal, hogy minden ember oldalán ott a mobiltelefon, hogy "esemesezünk", hogy chatelünk a számítógépünkön. Ez csak egy lépcsőfok. Balázs Géza a média teljes átalakulására is számít. Állítja, ez már el is indult. Hamarosan mi választhatjuk ki, milyen típusú műsorokat akarunk nézni, hallgatni.
SMS-nyelv és a hejjesírás...
Németh Kristóf filozófus nemrég létrehozott egy kutatócsapatot, amely a nyelv mozgásait, változásait kutatja. Rájöttek, hogy az írásba lassanként képi elemek lopódznak be. Az egyik leggyakoribb igekötőnket + jellel helyettesítjük. Például: megöl helyett +öl. Vagy a -hat, -het képzőnket helyettesítjük a 6 jellel. Például: eldobhat helyett eldob6. Ezt a jelenséget Balázs Géza érdekesnek találja, és nyelvészként egyáltalán nem helyteleníti.
Az már sokkal furcsább, hogy a Chaten gyakorlatilag nincs helyesírás. Pontosabban hejjesírás van. Az írást egyéniségünk kifejezésére használjuk. Egyrészt. Másrészt lehet, hogy nem is tudunk helyesen írni? Nem nagy baj ez sem. Balázs tanár úr szerint a nyelvész az, aki aztán tényleg nem ismer helyesírástJ .
A magyar nyelv akár el is tűnhet?
Az informatika tényleg felszámolhatja a hagyományos médiát. Márpedig manapság a magyar köznyelv, a szép magyar beszéd egyetlen letéteményese a hagyományos média. A kereskedelmi média úgy, a közszolgálati így-úgy, de mindenképpen valamiféle normát képviselnek.
Igazából a Magyar Rádió bemondói a legszebben beszélő magyar emberek. Bemondónak nem vesznek fel akárkit. Csakhogy a média átalakulásával lehet, hogy ez is megváltozik. A magyar nyelv helyét pedig szép lassan átveszi egy világnyelv, az angol. Ha körülnézünk Kelet-Európában, láthatjuk, hogy az egyetlen nyelv, amivel lengyel, magyar, román, cseh egyformán meg tudja érttetni magát, az az angol. Hogy csak közelebbi példát említsünk. Így a magyar nyelv bizonyos értelemben akár el is veszhet.
Nyelvtörvény - csupán szimbolikus?
Aktuális téma. Az előadásból kimaradt a nyelvtörvény. Pedig fontosnak tűnik. A nyelvész négyszemközt elmondta, szerinte a törvény csupán szimbolikus jelentősséggel bír. Ilyen puha, engedékeny nyelvtörvénnyel sehol a világon nem találkozott, mondta. Példátlan, hogy nálunk csupán annyi megkötés van, hogy magyarul is ki kell írni az idegen szavakat.
Ugyanakkor senki nem fog "kocsmát" írni a "Pub" helyett, mert lehet, hogy ugyanazt jelenti, de más életérzést fejez ki. Balázs Géza azért reménykedik, hogy az utcaképet talán egy kicsit mégis átformálhatja a nyelvtörvény.
