Az épülő szombathelyi plazánk multiplexének eljövendő üzemeltetője, az I. T. Cinema december óta a nyitásra vár. Bár a debütálás már négy hónapja csúszik, a miniplex hónapról hónapra bebiztosította magát, és a forgalmazóknál lefoglalta a premierre szánt filmeket. Peches helyzet alakult ki, mert a lestoppolt kópiákat aztán mégsem volt hol levetíteni. Mindez rendben is lenne, ha eközben a Savaria mozi kópiaellátása látványosan nem csappant volna meg. A városi mozinak most először kellett szembesülnie azzal, hogy bár még nincs jelen a konkurencia, mit is jelent a multiplex hatalma.
Bizonyos filmeket már hónapok óta hiába kérnek
A Savaria eddig a forgalmazóktól az országos premierrel majdnem egy időben kapta meg a filmeket. Akkor még sokat számított, hogy városi mozi a multiplexek után vidéken a legtöbb bevételt produkálja. A szombathelyi plaza tervezett decemberi nyitása óta viszont kópiaellátásuk drasztikusan romlik, a budapesti premierek és a szombathelyi bemutatók között már jelentős csúszások vannak. Először csak egy-két hetes, majd egy, aztán két-három hónapos késéssel jöttek a filmek. Ráadásul bizonyos mozikat már hónapok óta hiába kérnek, azt a forgalmazók nem adják. (A UIP-Dunafilm például a Vanília égboltot két hónappal, a Szerelem a végzeten-t majd három hónappal később, a Csodálatos elmét pedig február óta egyáltalán nem adta. A Mokép pedig a február közepe óta futó Amélie csodálatos életé-ből még áprilisban sem juttatott számukra kópiát.) Annak ellenére sem, hogy a Savaria Mozinak Szombathelyen még nincs konkurenciája.
A jövő, ami elkezdődött!
A multiplex tényleges megjelenésével a városi mozi sorsa végképp megpecsételődik, akkor, bármennyire is szeretne, már egyáltalán nem fog friss kópiákhoz jutni. Amíg a multi bármely vetítőtermében fut a film, addig arról a városi mozi nem is ábrándozhat. Előfordulhat az a helyzet is, hogy például Kőszeg, ahol nem lesz multiplex, előbb kap kópiát, mint a szombathelyi városi mozi. Utóbbi csak akkor juthat kópiához, ha a nagyoknak nem kell, vagy amikor az agyonfacsart mozi-darabból már elenyésző bevételre lehet számítani. Ezt a játszmát igazolja megannyi befejezett csata, bukott és az életben maradással küszködő (a győri, a kaposvári a soproni) független mozi.
Egyetlen szempont a gazdasági érdek
Azt hittük, azt bebizonyítani, hogy a Savaria mozi egyértelműen a leendő plázabéli vetítőhely miatt nem kap kópiákat, nehéz lesz. Ám meglepetésünkre ezt a tényt UIP-Duna Nemzetközi Film KFT. ügyvezető igazgatója, Bálint Péter sem tagadta. Bár azt is hozzátette, hogy az is elképzelhető, hogy Szombathely mostanában akkor sem kapott volna meg bizonyos filmeket, ha egyáltalán nem épül itt multiplex. Hiszen az országban működő közel négyszáz vetítőhelyből a nyereség nyolcvan százalékát a multiplexek állítják elő. Így a filmforgalmazó, mivel számára egyetlen szempont a gazdasági érdek, kópiáit először a multiplexek között osztja szét. A másodvonalban mozgó mozik, mind a Savaria pedig csak akkor kaphat új kópiát, ha jut neki. Elismerte, hogy a Szombathelyen nyitó ITC hónapról-hónapra már jó előre lefoglalja a filmeket. Miután azonban az indulás időpontja időről-időre csúszott, a felszabaduló kópiákat rendre felajánlották a városi mozinak. A Savaria havi bontásban dolgozik, sok esetben nem tudta rögtön műsorára tűzni a filmeket, így előfordult, hogy közben más városoknak adták oda.
A kópiaelosztásnál nagyon észnél kell lenni...
Mivel Magyarország a külföldi filmgyártóknak jó bevételt hoz - magyarázza a UIP vezetője -, a hazai forgalmazók már az első körben, az amerikai premierrel majdnem egy időben kapnak új filmeket. Ezek azonban így drágábbak. (Az, hogy Magyarországon a filmforgalmazás mennyire jó üzletág, azt a "Filmévkönyv 2001"-ben közölt adatok is bizonyítják. Amellett, hogy 1990 óta a mozitermek száma 1963-ról 564-re, látogatóinak száma felére esett vissza, a jegybevétel meghétszereződött. Emellett a kópiák átlagos kihasználtsága 13-30% között van.) "Ezért nagyon észnél kell lenni a kópiaelosztásnál, tudni kell, melyik filmet mikor, milyen kópia-számmal dobjunk piacra." - folytatja. Míg a soktermes multiplexek egy kópiát hetekig futtatnak, addig az egy-két termes városi mozik rövid ideig vetítik. Ráadásul az általuk forgalmazott filmek célközönsége is egyértelműen a multiplexbe jár, így minden érdekük amellett szól, hogy filmjeiket első körben nekik adják oda.
A Savariának -állítja - a multiplex megjelenése után is, egy ideig, kivárásos alapon, gazdasági érdekeik ellenében is próbálnak majd kópiákat biztosítani. Ha a városi mozi életben tud maradni, természetesen továbbra is együttműködnek vele, azonban ha hosszú távon nincs nyereség, akkor előbb-utóbb ők kis kiszállnak.
A szegedi mozi, mint pozitív példa
Az ügyvezető a szegedi városi mozit hozza fel, mint pozitív példát. Mi úgy tudjuk, ezt a belvárosi mozit gyakorlatilag az Intercom mentette meg, hiszen az ott működő konkurens plaza a rivális multiplexé, az ITC-é. A UIP vezetője szerint ez képtelenség, hiszen ezt a mozit kezdetektől fogva nemcsak az InterCom, hanem ők is ellátják filmekkel. Szerinte azért maradhatott fenn, mert egyrészt a plaza messze van a belvárostól, másrészt a városi mozit és berendezéseit a város folyamatosan fejlesztette. (Mindenestre érdekes, hogy a szegedi mozit üzemeltető cég székhelye és a Mozisok Országos Szövetségének (MOSZ) elnökének lakhelye megegyezik. A még független mozisok közül többen is azt állították, hogy azért nem működik jól a MOSZ érdekképviselete, mert már az elnökük, aki a szegedi mozit üzemelteti is az InterCom védőszárnyai alatt tevékenykedik.)
Háromszázból huszonnégy?
Tény, eddig egyetlen város mozija tudta felvenni a versenyt a multiplexekkel, az pedig Szegeden van. Itt a város a forgalmazóktól két kópiát kap. A UIP vezetője állítja, kezdetben a többi megyeszékhely is dupla kópiákat kapott, azonban gazdaságilag nem bírták a versenyt és elvéreztek. Szerinte ez nem rajtuk múlott, hanem a közönségen. Hiszen ők, a többségében fiatalokból álló nézők egyértelműen a multiplexet választják. Nem vitatja, hogy a nagy forgalmazók a Magyarországon működő háromszáz moziból elsősorban a huszonnégy multit telítik filmjeikkel, és csak utánuk jöhetnek a többiek. Elemi gazdasági érdekük, hogy az országos kampánnyal egy időben, minél több helyen, minél többször, és minél több emberhez eljuttassák filmjeiket, ez pedig elsősorban a multiplexben teljesül. Az olyan másod-körös mozikban, mint a Savariában pedig "elenyésző a bevételük."
A kópiaellátással gondok vannak, ezt elismeri, de hozzáteszi, senki sem várhatja el, hogy egy tisztán gazdasági alapon működő vállalat karitatív alapon végezze munkáját. A forgalmazók is, mint a mozisok és a filmesek a hat éve készülő Filmtörvénytől várják a megoldást. Elmondta, a jelenség nem hazai sajátosság, hasonló gondokkal küzd Kelet-Európa többi állama is. A forgalmazó szerint a Savariának csak akkor lesz esélye, ha nem a multiplexszel akar versenyezni, hanem egy egyedi, kreatív műsorpolitikát folytat.
Tisztességtelen piaci magatartás?
A természetes jogérzék továbbra is azt sugallja, hogy itt valami még sincs rendben, hiszen a konkurens mozik között a tisztességtelen versenyhelyzet adott. Ugyanis amit a multiplex itt Szombathelyen tényleges gazdasági tevékenység nélkül is megkaphat, az a városi mozinak már nem feltétlenül jár. Ráadásul jelen esetben a fogyasztók érdeke is sérülhet, hiszen hónapok óta csak azért nem láthatják például az Amélie-t, mert a multiplex lefoglalta a városnak szánt kópiát. A gyanút a tisztességtelen piaci magatartás, versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény is megerősíti: "A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma.... Ez a tilalom vonatkozik különösen: arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyfelek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben."
A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultunk tanácsért. A telefonon kapcsolt tanácsadó a helyzetet érdekesnek tartotta, úgy vélte, az általunk felvázolt esetben, ha mindez valóban így van, és ezt a mozi dokumentumokkal is bizonyítani tudja, akkor a Savaria Mozival szemben valóban tisztességtelenül jártak el. Azt tanácsolta, mindenképpen érdemes az ügy kivizsgálását kérni. Arra a kérdésre, hogy hasonló ügyben tettek-e már bejelentést, egyértelműen nemmel válaszolt.
Hogyan került Hídember-kópia Savariába?
Végezetül a magyarországi kópiaelosztás mikéntjéről következzék még egy furcsaság. Az esetet a Savaria Mozi vezetője, valamint a zalaegerszegi Ady mozi egyik munkatársa, egymástól függetlenül mesélte el. Miközben tudjuk, Bereményi Hídembere minden idők legnagyobb költségvetéséből készült magyar filmje - ami nagyrészt állami pénzből készült, ráadásul a forgalmazója is a magyar Mokép - addig a film összes kópiáját először kizárólag csak multiplexek kapták meg. Ez nagy felháborodást keltett a városi mozisok (akik többnyire szintén állami pénzekből tartják fenn intézményeiket) körében, hiszen mi mással lehetne a független mozikat támogatni, ha nem azzal, hogy legalább a nyereségesnek tűnő magyar filmből ők is kapjanak kópiát. Így a jegybevételeken túl a nyereség egy része is, a forgalmazón túl, ha áttételesen is, de hazai zsebekben maradna. Az ügy végül a zalaegerszegi városi mozi vezetője révén oldódott meg, aki felhívta a rendezőt, aki egyben a zalaegerszegi színház művészeti vezetője is. A rendező személyes közbenjárásával, a városi mozikra is gondolva, eztán újabb kópiákat gyártottak. (Ezt kérdésünkre Bereményi Géza is elismerte. Mint mondta, a forgalmazók először valóban a multiplexekben kívánták futtatni a filmet, elsősorban a jobb technikai színvonal miatt.) Többek között állítólag ezért lesz látható csütörtöktől Szombathelyen is a Hídember...
