Eztán megújult világítás alatt, hangulatos enteriőrök és élményszerűen berendezett tárlók között, valamint interaktív pontoknál tájékozódva ismerkedhetünk Dr. Smidt Lajos páratlan szombathelyi hagyatékával. Azzal a felfoghatatlan mennyiségű és értékű kinccsel, amelyet a sebészorvos hat évtizeden át szorgosan gyűjtögetett, rendszerezett, majd 1968-ban a megyének és a városnak adományozott. Kuriózum, de az anyag egy része állítólag úgy jött össze, hogy a sebészorvos sohasem fogadott el hálapénzt. A páciensek ismerve az orvos gyűjtőszenvedélyét, hálájuk jeléül elhozták neki az otthon feleslegessé vált régi tárgyaikat.
Az elmúlt évtizedekben azonban a múzeum vonzereje csökkent, a tárlók és a termek felett eljárt az idő. Tavaly aztán megindult valami, az első részt felújították. Idén még nagyobb lett a merítés, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó intézmény 22 millió forintot kapott az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kezelt Alfa programból, így végre teljesen felfrissülhetett és átrendeződött a földszinti kiállítótér, és részben az emeleti egységek is. A harmadik felvonásra, a végkifejletre (azaz a teljes rekonstrukcióra) azonban éveket kell várni.
Az eredmény egy képnézegetőkkel, digitális info-pontokkal, megvizsgálható és gyerekek által is tapintható régiségekkel, látványraktárakkal, kihúzható fiókokkal és jól lapozható katalógusokkal látogatóbaráttá tett hely. Új koncepcióban, a konzervatív múzeumi keretekkel szakítva. Igazi értéke, hogy a vadonatúj enteriőrök a régiséggyűjtemény speciális, egyedi hangulatához igazodnak, és a gyűjtemény hagyományos értékeit emelik ki.
Tényleg szenzációs az anyag - ezt minden szombathelyi lokálpatrióta tudja
Az szervezők a kiállítás-anyagot egy kerettörténetre fűzték fel, erre utal a bejárathoz közel, Smidt Lajos eredeti könyvszekrényének tetejéről leguruló fiáker-modell. Egy legenda is kering arról, miszerint egy elguruló krajcár után szaladva kezdte „pályafutását” a szenvedélyes gyűjtő. A múzeum első részében Smidt Lajos gyermekkora elevenedik meg. Egy mesekönyvhöz hasonló, kézzel rajzolt és írt képeskönyv is mesél a kezdetekről. Helyet kaptak azok a régiség-csoportok, amikkel a gyűjtő szenvedélyesen foglalkozott.
Az eredeti könyvszekrényben minden tárgycsoportból látható egy-egy érdekes darab, amivel foglakozott: festmények, képeslapok, érmék, kitüntetések, fegyverek, órák, érmék, és alul egy közel 2300 éves mumifikálódott kecskemúmia, Egyiptomból. Maketten láthatjuk a gyűjtő gyerekszobáját, az íróasztalát, gyermekei fotóival, orvosi köpenyét és utazóládáját. Multifunkcionális ember volt, foglakozott zenével és kortárs írókkal is levelezett - erről mesélnek a falak. Emellett társasági ember hírében állt- levelezéseibe is belepillanthatunk. Az 1848-as szabadságharc relikviái között az aradi vár pecsétnyomója, Aulich Lajos vértanú pohara, Kossuth Hírlapja, a Pozsonyban nyomtatott Nemzeti Dal első példánya.
Az újabb részekben hadtörténeti anyagok, fegyvergyűjteményének páratlan kincsei, régi könyvek és hadifogoly-emlékek. Gyönyörködhetünk a Rákóczi és az 1848/49-es szabadságharc emlékeiben, Ferenc József korának műtárgyaiban, a sebészorvos kard és szablyagyűjteményében, kitüntetések és sapkajelvények sorozataiban.
A lépcsőházban szemben középen Szombathely Főterét ábrázoló festmény felé haladva egy divatáru üzletet rendeztek be, polgári viselettel és kellékeivel a XIX-XX. század fordulójáról korabeli szombathelyi számlákkal a háttérben. Az átjáróban a város modernizációjában jelentős szerepet vállaló polgármester, Éhen Gyula mellszobra. Családi kincseket őrző vas ládák képeznek újabb átmenetet a pénztörténeti gyűjteménybe.
Hálapénz helyett műkincseket kapott az orvos- ebből lett a gyűjtemény
Megújult az üvegművészet és helyet kapott egy szobányi fotótörténeti kiállítás is. Új részlegek az orvostörténeti anyagokat felvonultató helyiségek is, ahol az első röntgenautó méretes makettjét is megvizsgálhatjuk, amely az eredeti tervrajz alapján készült. Megjelennek a korai, az 1914 előtti orvostörténeti emlékek, majd a szombathelyi első világháborús tartalékkórház enteriőrjén át jutunk a kiállítás állandóan változó két terméhez, ahol a Smidt gyűjtemény könyvtárát is átbogarászhatjuk.
A tárlók anyagát országosan elismert muzeológusok és történészek állították össze, maga a kiállítás látványgazdagsága pedig az építész és tervezőművész, Meláth Szilvia kreativitását és hozzáértését dicséri.
Nem múzeum, régiségtár – a hivatalos megnyitón
A megújult Smidt Múzeum hivatalos átadására április 21-én, kedd késő délután került sor. A konferanszié Keppel Csilla történész-muzeológus, a múzeumalapító unokája, és az intézmény igazgatója volt. Elsőként Vígh Annamária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese kapott szót, aki kiemelte, Smidt Lajos gyűjteményes kiállítása nem a szó szoros értelemben vett „múzeum”, anyagai nem is kívánnak korszerűnek mondott múzeumi bemutatási stílust követni, sokkal inkább nevezhetnénk régiségtárnak. A szombathelyi gyűjteményben egyszerre vannak jelen maguk a régiségek, és az őket gyűjtő, rendszerező ember szubjektuma.
Sági József, Szombathely önkormányzata kulturális bizottságának vezetője felidézte a kezdeteket, azt a pillanatot, amikor a gyermek Smidt Lajos az ószerestől ellop egy ostornyelet. „Drámai” hasonlatával élve így indult a gyűjtés első felvonása, ami aztán hatvan éven át tartott. A második részt 1968-tól datálhatjuk, amikor az addigi 6 évtized hozadékát Smidt Lajos átadta a megyének és a városnak, eztán gondozzák ők. Két évre rá kijelölték a mostani épületet, a Múzeum azóta önálló históriát ír, telis tele konfliktussal. Közben eltelt negyven esztendő. A harmadik felvonás most veszi kezdetét.
A megnyitó vendégei közt szót kapott Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke is, aki édesapja (Radnóti Kovács Árpád festőművész) révén ismerte Smidt Lajost. Személyes bevezetőjében felidézte, többször járt a gyűjtő lakásában, ahol az elképesztő mennyiségű régiség között mozogni is alig lehetett már. Majthényi László, a vasi megyegyűlés alelnöke számszerűsítette a tényeket, elmondta, a felújításhoz a megyei múzeumi igazgatóság 22 millió forintot kapott, a város és megye ehhez 2,2 milliót tett hozzá.
Megtudtuk a harmadik ütemre, a kimaradt második emeleti tárlókra, nemrég nyújtottak be a pályázatot, de pályáznak a külső homlokzati felújításra is. Két éven belül, ha minden jól megy, így tényleg kívülről és belülről is megújulhat itt minden.
