A 2002. évben, ahogyan a rendezvény mottója is mutatja, a középpontban a 20. századi és kortárs kamarazenei repertoár, illetve a kamarazene különböző formációi lesznek. Ezzel csalogat Szombathely egyetlen, valóban jegyzett kulturális seregszemléje, a Bartók Fesztivál. A harmincöt éves rendezvény idén megújult köntösben várja az érdeklődőket. Felfrissült a dizájn, amellyel a fesztivál kortárs jellegét kívánják erőteljesebben hangsúlyozni.
Mivel az utóbbi években drasztikusan csökkent a kurzusok hallgatói létszáma, itt is változatattak. Új marketing-stratégiát dolgoztak ki, emellett nemzetközi szinten is egyedülálló szemináriumokat hirdettek. Az eredmény nem maradt el, a szemináriumra idén kétszer annyian jelentkeztek, mint tavaly. A szervezők természetesen minden értékes hagyományt megtartottak, így az elkövetkező két hétben ismét Bartóké, a huszadik századi és a kortárs muzsikáé, valamint az autentikus magyar népzenéé lesz a főszerep. 2002-ben a fesztivál kulcs-műve Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátája lesz.
A hallgatók a világ számtalan tájáról
A szemináriumra Mexikótól Koreán át az USA-ig összesen 24 országból több mint 100 fiatal jelentkezett. Idén a zeneszerzés és számítógépes kurzusban egy különleges project is szerepel, a hallgatók Michael Jarrell (Svájc), Johannes Kretz (Ausztria), és Szigetvári Andrea irányításával multimédiás csapatmunkában vehetnek részt, melynek keretében régi némafilmekhez szerezhetnek zenét. A karmester kurzus növendékei, Peskó Zoltán (Portugália/Magyarország) és Tihanyi László irányításával, valamint a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közreműködésével dolgoznak majd. A legtöbb érdeklődőt az ütőhangszeres kurzus vonzotta, amelyben többek között szóló marimba (Leigh Howard Stevens irányításával), és vibrafon (Emmanuel Séjourné) is választható. Az ének kurzust idén is Csengery Adrienne irányítja majd. Emellett lesz még fuvola-, és fagott-kurzus is. A két hét alatt számos zenetudományi előadás és egyéb műsor színesíti majd a szeminárium programját Ezek a kapcsolódó rendezvények nyilvánosak és ingyenesek lesznek.
A fesztivál július 8-án az Amadinda Ütőegyüttes szabadtéri koncertjével indul. A Fő téren 11. 00 órától Ligeti György és Lukas Ligeti egy-egy művét, átiratokat, valamint tradicionális afrikai népzenét hallhatunk. Az esti nyitóhangversenyen a Bartók Teremben 20 órától szintén az Amadinda szerepel majd.
Másnap (21. 30-tól a Művészetek Házában) egy "Éjszakai koncert" részesei lehetünk. Tihanyi László Árnyjáték című művét Eckhardt Gábor (zongora),, Klenyán Csaba (klarinét), és Déri György (gordonka) adják elő.
Július 10-én 20.30-tól, a Berzsenyi Főiskola, Dísztermében Csalog Gábor zongoraestjén Bach művei mellett egy-egy ritkán játszott kortárs darab is felcsendül majd. Az esten Keller András világhírű hegedűművész működik közre. Másnap az MMIK-ban, 20. 30-tól az Egyszólam Együttes népzenei koncertjére kerül sor. A Képtárban július 12-én, 20.30-tól az Ensemble Recherche(Németország) hangversenyét hallhatjuk.
Július 17. szerdán, 20. 30-tól a Savaria Múzeum Kőtárában, "Elemek" címmel Lovász Irén (ének) és Lőrinszky Attila (nagybőgő) estje vár. Csütörtökön 18.00-tól a Berzsenyi Főiskola, Díszteremében a hangszeres, másnap szintén este hattól a számítógépes zeneszerzés kurzus növendékeinek koncertjét kísérhetjük figyelemmel. A kurzus záróhangversenyére július 19-én, pénteken kerül sor. A Bartók teremben 19. 30-tól a karmester kurzus növendékei lépnek fel. Közreműködik: a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a karmester kurzus résztvevői, akik Bartók, Debussy, Messiaen, Stravinsky játsszák majd.
Jegyek vásárolhatók a koncertek előtt a helyszíneken, valamint elővételben a Művészetek Háza Jegyirodájában (Belsikátor 1. Tel: 94 341 810), illetve a Savaria Tourist Galéria irodájában (Berzsenyi tér 2. Tel/fax: 94 511 445).
Csengery Adrienne 1970-ben diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakán, s azóta a Magyar Állami Operaház szólistája. Első díjat nyert a 's-Hertogenbosch-i nemzetközi versenyen, majd a párizsi Fauré versenyen. Évekig állandó szólista volt a Müncheni Operában, ahol elsősorban Mozart szerepeket énekelt. Számos fesztiválon lépett fel, többek között Bécsben, Salzburgban, Londonban, Milánóban, New Yorkban. Olyan karmesterekkel muzsikált együtt, mint Lovro von Matacic, Pierre Boulez, Claudio Abbado, Eötvös Péter, Bernard Haitink. Hanglemezfelvételeit több nemzetközi díjjal jutalmazták. Mint a kortárs zene hivatott előadója, számos új magyar alkotást mutatott be, a legnagyobb elismerést Kurtág György műveivel aratta. 1995 óta évente tart mesterkurzust a szombathelyi Bartók Szemináriumon.Csengery Adrienne 1970-ben diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakán, s azóta a Magyar Állami Operaház szólistája. Első díjat nyert a 's-Hertogenbosch-i nemzetközi versenyen, majd a párizsi Fauré versenyen. Évekig állandó szólista volt a Müncheni Operában, ahol elsősorban Mozart szerepeket énekelt. Számos fesztiválon lépett fel, többek között Bécsben, Salzburgban, Londonban, Milánóban, New Yorkban. Olyan karmesterekkel muzsikált együtt, mint Lovro von Matacic, Pierre Boulez, Claudio Abbado, Eötvös Péter, Bernard Haitink. Hanglemezfelvételeit több nemzetközi díjjal jutalmazták. Mint a kortárs zene hivatott előadója, számos új magyar alkotást mutatott be, a legnagyobb elismerést Kurtág György műveivel aratta. 1995 óta évente tart mesterkurzust a szombathelyi Bartók Szemináriumon.
Az Amadinda Ütôegyüttes 1984-ben alakult meg. Az együttes bemutatkozását Magyarországon mind a szakma, mind a közönség rendkívül melegen fogadta és a külföldi sikerek sem várattak sokat magukra. 1984-ben az Amadinda a darmstadti Internationele Ferienkurse für Neue Musik díjazottjai közt szerepelt,1985-ben pedig elnyerte a rotterdami Gaudeamus Contemporary Music Competition I. díját. Azóta az együttes meghatározó szereplőjévé vált a magyar zenei életnek és rendszeres résztvevője olyan évente megrendezésre kerülő eseményeknek, mint a Korunk Zenéje, aBudapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Bartók Fesztivál, vagy a Magyar Rádió kortárs zenei sorozata, a Századunk Zenéje.
Külföldi turnéi során az együttes fellépett Európa legtöbb országában, a tengerentúlon és meghívást kapott a világ minden jelentős fesztiváljára.
Az Együttes különös hangsúlyt fektet a zenei
Eckhardt Gábor 1957-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában kezdte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Hambalkó Editnél tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Fôiskolán Falvai Sándor és Kurtág György tanítványaként zongora szakon diplomázott, majd tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Dmitri Baskhirovnál folytatta. Részt vett többek között Sebôk György, Vásáry Tamás és Amadeus Webersinke mesterkurzusán is. 1980-ban elsô helyezett lett a Dohnányi Zongoraversenyen.
1980 óta koncertezô művész, számos hangverseny résztvevôje Magyarországon és külföldön egyaránt. A klasszikus repertoár mellett szívesen foglalkozik kortárs zenével is. 1996-ban Liszt-díjjal tüntették ki, emellett számtalan alkalommal részesült Artisjus-díjban a kortárs magyar zene tolmácsolásáért. A XX. századi zenével foglalkozó Intermoduláció kamaraegyüttes alapító tagja és a Trio d'Echo zongoristája.
Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fôiskolán, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Pommersfelden-i (Németország) Collegium Musicumban tanít, mesterkurzusokat tart Németországban, Ausztriában és Portugáliában. Megalakulását követôen három évig a kôszegi Lajtha-tábor vendég-tanára volt, majd 1999-tôl a szombathelyi Bartók Szeminárium zongora kurzusának professzora.
Klenyán Csaba 1969-ben született Vácott. 1993-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Fôiskolán, ahol tanárai Balogh József és Kovács Béla voltak. 1991-ben az arizonai Fiatal Muvészek Nemzetközi Versenyén, 1993 szeptemberében a romániai Constanza-ban az Aurelian Octav Popa Nemzetközi Klarinétversenyen ért el I. helyezést. 1992 óta a Budapesti Koncertfúvósok elsô klarinétosa, valamint 1990 óta állandó kisegítôje a kortárs zenét játszó Componensemble-nak. Folyamatosan gyarapodó repertoárjában megtalálható szinte az összes klarinétra írt versenymu és kamaradarab. A klasszikus és romantikus szerzôk muvei mellett szívesen játszik kortárs muveket is, 1997-ben megkapta az Artisjus díját a magyarországi kortárszenei életben való kiemelkedô közremuködéséért. Hangversenyein a klarinét mellett gyakran szólaltat meg basszusklarinétra írt kortárs darabokat is. Állandó közremuködôje a szombathelyi Bartók Fesztivál koncertjeinek, minden évben klarinét kurzust vezet Balassagyarmaton. Az UMZE Együttes alapító tagja és a Harmónia Fúvósegyüttes muvészeti vezetôje
Csalog Gábor 1960-ban született Budapesten. 6 éves korában kezdett zongorázni, 11 évesen bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségekkel foglalkozó osztályába, ahol tanárai Kadosa Pál, Kocsis Zoltán, Kurtág György, Ránki Dezső és Schiff András voltak. 1982-től Sebők György asszisztense volt az Egyesült Államok-beli Indiana Egyetemen.
Főiskolai évei óta rendszeresen játszik kortárs zenét, több zeneszerzővel közvetlen munkakapcsolatban is áll (például Kurtág György és Sáry László). Hazai és külföldi koncertjei mellett számos rádió- és lemezfelvételt készített, sok kortárs mű bemutatója fűződik nevéhez. 1990-ben jelent meg első szólóalbuma, amelyen Schumann és Szkrjabin műveket ad elő. További felvételei: Chopin: Mazurkák, Noktürnök (Hungaroton) illetve Schubert-sorozat (Fonó Lemezcég). A Könemann Kiadó munkatársaként Chopin összes zongoraművének közreadója.
Jelenleg a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kamarazene tanára és Kurtág György professzor rendszeres magyarországi asszisztense
Keller András 1960-ban született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Dénes, Rados Ferenc és Kurtág György növendéke volt, a salzburgi Mozarteum nyári akadémiáin több alkalommal is részt vett Végh Sándor mesterkurzusain. 1983-86 között az Állami Hangversenyzenekar, 1987-90 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere volt. 1986 óta a Keller Vonósnégyes primáriusa. Szólistaként - Bartók, Kurtág és más kortárs magyar zeneszerzők műveinek tolmácsolásával - fellépett Európa szinte valamennyi országában és Japánban. Vendége volt a Bath Fesztiválnak, a londoni Almeida Fesztiválnak, a Montpellier Fesztiválnak, a Varsói Ősznek, a Wien Modern és a Witteni Fesztiválnak, a berlini Festwochen-nak és a Holland Fesztiválnak
Az ASKO Ensemble azok közé a kamaraegyüttesek közé tartozik, akik kizárólag 20. századi zenét játszanak. Az ASKO (Amsterdam Student Chamber Orchestra) 1966-ban ifjúsági zenekarként alakult, és mintegy 30 év alatt professzionális együttessé fejlődött. Az együttesnek nincsen állandó karmestere, ennek köszönhetően olyan karmesterekkel dolgozhattak együtt időszakosan, mint Riccardo Chailly, Eötvös Péter vagy Oliver Knussen. Az Asko Ensemble Hollandia mellett Európa szinte összes országában koncertezik, nevéhez több kortárs mű bemutatása fűződik, köztük Louis Andriessen, Brian Ferneyhough, Silvia Fomina, Luca Francesconi, Fred Frith, Benedict Mason, Helmut Oehring, Karlheinz Stockhausen, Klas Torstensson, Klaas de Vries és Robert Zuidam darabjai. Az együttes gyakran vesz részt operaelőadásokon, rádióban és televízióban is, emellett CD felvételek gyakori szereplője. Legutóbb a Decca cég megbízásából Edgard Varése teljes életművét vették fel a Royal Concertgebouw-val közösen, Riccardo Chailly vezényletével. További CD felvételeik közül kiemelkedik a Bruno Madernával készített Hyperion album és Iannis Xenakis műveinek felvétele.
Lakatos György 1960-ban született Kalocsán. 17 évesen kezdett foglalkozni a fagottal és 1986-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Fôiskolán, ifj. Hara László, Hara László, Janota Gábor és Fülemile Tibor növendékeként. 1983-tól játszik a Magyar Állami Operaház zenekarában, 1985-tôl a zenekar elsô fagottosa, 1988-tól szintén elsô fagottosa a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának. 1984-87-ig tagja az Aquincum Fúvósötösnek. 1983-ban és 1984-ben meghívták az Ifjúsági Világzenekar (Jeunesses Musicales World Orchestra) elsô fagottosának, 1983-tól 1985-ig a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Fôiskola Gyôri Tagozatának, 1985-tôl 1987-ig a budapesti Bartók Béla Zenemuvészeti Szakközépiskolának volt tanára. Sikerrel szerepelt az 1984-es müncheni és az 1986-os prágai fagottversenyen. Az Aquincum Fúvósötössel az 1984-es anconai (Olaszország) kamarazenei versenyen I. díjat, az 1985-ös colmari (Franciaország) fúvósötös versenyen a zsuri különdíját nyerte el. 1988-ban a Magyar Rádió Fagottversenyén I. díjat nyert. 1987-ben megválasztották a Magyar Állami Operaházban az "Év művészé"-nek. 1993 és 1997 között négy alkalommal nyerte el az Artisjus (Szerzôi Jogvédô Hivatal) kitüntetését a magyar kortárs kompozíciók tolmácsolásáért. 1996-ban Liszt-díjjal tüntették ki. 1997-ben Párizsban volt Eötvös-ösztöndíjas.
Pályája kezdetétôl nagy figyelemmel és kiemelten foglalkozik a modern és kortárs kompozíciókkal, azok elôadásának kérdéseivel, mai magyar zeneszerzôk műveinek játszásával, új művek bemutatásával.
Matuz István fuvolaművész 1970-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Fuvola Tanszakán Budapesten, majd 1972-ben Brüsszelben, a Conservatoire Supérieur de Musique-en. 1998 óta tanszékvezető egyetemi tanár a Debreceni Zeneművészeti Egyetemen, illetve állandó vendégprofesszora az Averoi (Portugália) Egyetemnek. 1978-81 között az IRCAM-nál (Párizs) a fuvola modern technikája alapjainak kidolgozásával, majd 1982. és 1992 között a multifónikus fuvola tervezésével, kivitelezésével foglalkozott. Nevéhez fűződik több, mint 100 magyar- és külföldi mű bemutatója, melyből mintegy hatvanat neki írtak.
Leigh Howard Stevens új négy-verős technikájú rendszere, mely az "egykezes tremolót", az ütők teljes függetlenségét, a tartott textúrájú technikák széles skáláját és a nyírfa nyelű verők használatát foglalja magában, mára a kortárs marimba-játszás szinonimájává vált. A négy-verős marimba-játék technikájával foglalkozó, "A mozgás módszertana" című könyvét négy nyelvre lefordították.
Stevens saját tervezésű, kilenc láb hosszú Mallatech marimbán játszik, mellyel kapcsolatban tanácsadó és oktatási tevékenységét is végzi.
Széles repertoárja a J.S. Bach preludiumaitól és fúgáitól a számára komponált eredeti marimba-művekig terjed. Korábbi felvételei a Delos, Musical Heritage Society és CRI lemezein, míg az újabb felvételei a Resonator Records gondozásában jelennek meg. A Londoni Királyi Zeneakadémia tanára.
A szóló vibrafon talán az ütőhangszeres zene legfiatalabb területe, melyre ennek ellenére már számtalan művet komponáltak. Emmanuel Séjourné a terület specialistája, aki műveket is ír a hangszerre. Séjourné mind szimfonikus zenekarokkal, mind szólóban és kamarazenekarokkal koncertezik Európán, Közel-kelten és Észak-Amerikában.
Ő a Strasbourgi Konzervatórium pedagógia tanszakának vezetője és számos vibrafon módszertannal és ütőhangszerekkel foglalkozó könyv szerzője.
A világ számos országában tartott már mesterkurzust, viszont most első alkalommal Magyarországon, és több nemzetközi vibrafon és marimba verseny állandó zsűritagja.
Emmanuel Séjourné New Yorkban született, tanulmányait az Oberlin Konzervatóriumban Prof. Jack Radunskynál, Bécsben Carmen Graf-Adnet és Salzburgban Elisabeth Leonskaja irányításával végezte. Diplomáját 1982-ben szerezte a bécsi Hochschule für Musik Prof. Hans Graf által vezetett osztályában. Számos szóló-koncertet adott Európában, Oroszországban, Japánban és az Egyesült Államokban, ahol 1986ban debütált, a new york-i Carnegie Recital Hall-beli hangversenyével. 1987-ben közremuködött a PBS-Unitel által készített "Bernstein & Beethoven" című TV-sorozat epizódjaiban. 1992-ben Virginia állam "Artist in Residence" megtisztelô címét nyerte el. Rádió- és televíziófelvételeket készített az ORF, a Saarlandischer Rundfunk, a Leningrad TV, a Czech Radio és a PBS számára. A Yamaha Corporation felkérésére három szólóalbumot adott ki a "Disklavier" bemutatásának céljából. 1995-ben két újabb CD-je jelent meg a Campion Records-nál: Aaron Copland és George Gershwin zongoradarabjait játszotta lemezre. 1991 óta a Wiener Neustadt-beli Joseph Matthias Hauer Konservatorium tanára és a "Vienna International Pianists" nyári mesterkurzusának vezetôje.
