Kesergő helyett vígadó, Bartókkal a Bartókon

Nyitott, de minek, ha évről-évre egyre kevesebb szombathelyit csalogat. Sírhatnánk, lenne rá okunk, de minek a nyavalygás. A macska rúgja meg! Moroghatnánk, mert ugye értékek meg miegymás, hogy a kultúra meg kortárs zene... Epésen megjegyezhetnénk, hogy míg tízezrek gyűjtik az élményt szabadtéren, Dáridók és Pap Riták mezején, addig a Bartók Terembe... De a nép már csak ilyen (és mi sem vagyunk különbek, egyébként pedig nyár van). Hagyjuk, a lényeg, hogy van. Itt Szombathelyen egy Bartók Szeminárium, és Budapestről szerveznek hozzá egy Fesztivált is. Addig jó...

Sokat látott városlakók egykori fesztiválok hangulatát idézik átszellemülten, és a Nagybetűs Neveket skandálják. "John Cage, Kurtág, Eötvös Péter." Mára kicsit összezsugorodtunk, jokerek helyett évről-évre csak egy-két ász pottyan közénk. A fesztivál koncertjeiről már rég nem készülnek lemezfelvételek, ja, és Kocsis Zoltán sem ruccan le közénk. Sorolhatnánk tovább, ám, aki kicsit is figyelemmel kísérte például az idei programot, az tudhatja, még sincs egészen úgy. A szeminárium hallgatói tudják, az a több száz huszonéves fiatal, aki Koreából vagy Mexikóból idejön, és estéről-estére (helyettünk is) megtölti a koncerttermeket, kurjongat, tapsol, örül a zenének. Mert lehet...

Félidőben járunk, a programok javarészén, már ami a fesztivált érinti, túl vagyunk
A kezdet mesésen indult, az Amadinda a Bartók Terembe teltházat hozott. A délelőtti Fő téri beugrásuk is jól sikerült, a rekkenő hőségben csapatostul gyűltek köréjük. Kár, hogy nem volt egy mikrofon, akkor talán mások is értesülhettek volna róla, amit csak mi, a színpad közelében hallhattunk, hogy itt a városban valami készülődik, hogy ezzel itt most valami kezdetét vette.

A helyiek a másik közönség-csalogatónak szánt estéről, az Egyszólam együttes koncertjéről már távol maradtak. Bár az autentikus népzenét játszó csoportosulást a legjobbak között tartják számon, nevük mégsem vonzotta igazán a folklórt kedvelő helyi erőket. Így hát félházasan, többnyire a szeminárium hallgatóival ünnepeltünk. Jól esett, Juhász Zoltán, a legendás furulyás, Berecz András, és Fábián Éva remek estét szerzett nekünk.

Az kortárs előadások is izgalmasan alakultak, kísérletezők és újszerűek voltak. Sorolhatnánk: felidézhetnénk az éjszakai koncertet, a német fúvós-trió, az Ensemble Recherche különös, fúvóka nélküli játékát, vagy az UMZE kamaraegyüttes koncertjét, benne Bartók "Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre" című darabját. A siker itt sem maradt el, a tapsorkán csak akkor csitult, amikor ráadásként a zenészek a szonáta harmadik tételtét újra előadták.

A fesztivál még tart, a hátra lévő időben többnyire a szeminárium hallgatóinak koncertjeit kísérhetjük figyelemmel. Szerdán este fél kilenctől a Kőtárba látogat majd a világ egyik legismertebb magyar népdalénekese, Lovász Irén és a hírneves nagybőgős, Lőrinszky Attila. Pénteken pedig a fesztivál zárásaként (a szombathelyi szimfonikusok és a karmester-kurzus hallgatóinak közös koncertjén) búcsúzóul magunkba szívhatunk még egy kis Sztravinszkijt, Debussyt és Bartókot is...