Ahogy a munkanapcsere miatt nem lehet eldönteni, hogy ma hétköznap van vagy ünnep, úgy délután öt óra felé az időjárás is mérlegen billeg a késő ősz és a kora tél között.
Mindenesetre a szombathelyi Fő téren már elég sokan nézik a polgármesteri hivatal irodalmi műsorát, és még többen álldogálnak a pavilonok előtt.
Ahogy korábban írtuk 
Soha nem volt ennyi lángosos, grilles, forraltboros a szombathelyi adventi vásárban 2018. November 30. 08:52 , némileg megváltozott a rendezvény színtere. A korábbi – szakrálisnak szánt – zárt teret kinyitották, a színpad előtti részt most a vendéklátóipari egységek uralják, a tárgyakat árusító bódék sora viszont gyakorlatilag lenyúlik a Savaria térig.
Néhány új látványelem is megjelent: fényszökőkút, síelő jávorszarvas stb., amik giccsesek persze, de az adventi dekoráció 
Karácsonyi lázban ég Szombathely Fő tere 2018. November 24. 09:25 már csak ilyen műfaj: a giccs új dimenziókat kap.
Szóval teljesen vállalható ez így együtt, korcsolyapályával és világító óriásmedvével, és még az árak is a földön maradnak: egy gulyásért mondjuk nem kevés az 1200 forint, de egy pohár forraltbor megáll 500-ból, egy kávé 300-ból egy 4 centes pálinka 800-ból, ami azt jelenti, a belvárosban valószínűleg a Fő tér most a legolcsóbb hely.
A gyertyagyújtás előtt Puskás Tivadar polgármester szükségét érzi egy rövid színpadi beszédnek, amelyben felidézi, hogyan változott, bővült a szombathelyi advent az elmúlt évtizedekben, és megemlíti, hogy a rendezvény erősíti a városhoz tartozás érzését.
Ez utóbbiban lehet valami, annál is inkább, mert azon kevés események közé tartozik, amelyek kimozdítják otthonukból a bezárkózásra hajlamos szombathelyieket, és néhány hét erejéig segít összeterelni a családokat, barátokat, munkatársakat. Nem kis szó.
Az ökumenikus (katolikus, református, evangélikus) istentiszteletet a körülöttem levő gyerekek már kissé türelmetlenül hallgatják, pedig a három egyházfi a világiak számára is érdekes dolgokat mond, aztán végül Puskás Tivadar unokái társaságában meggyújtja az első gyertyát.
„Ennek a városnak van egy nagyon szerethető arca” – vonja le a következtetést a szombat esti eseményekből a tudósító, aki egy darabig marad, belemerül a hangulatba, és fázós kezeit dörzsölgetve nemcsak azt konstatálja, hogy sokkal inkább tél van, mint ősz, hanem azt is, hogy sokkal inkább ünnep van, semmint hétköznap.
