Legalább másfél évbe telhet, mire elkezdhetjük beoltani a lakosságot az új típusú koronavírus ellen. Addig pedig nagyon valószínű, hogy velünk marad és fokozatosan keresztülmegy rajtunk ez a járvány, sok emberéletet követelve. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, és pár hónap múlva visszatérhessünk a rendes kerékvágásba, drasztikusan le kellene szorítani a vírus terjedési rátáját. De sajnos ez nem annyira egyszerű. - írja a penzcentrum.hu.
Lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a helyzetet, és a fertőzési hullámokra mindaddig társadalmi bezárkózással válaszolnunk, amíg nincs másik eszköz. Az sem kizárt, hogy a COVID-19-világjárvány nagyon hosszan velünk lesz. A betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus ugyanis egyrészt nagyon fertőző, másrészt pedig olyan tulajdonságokkal bír, ami miatt sokan tudtukon kívül, tünetmentesen terjesztik. Egy láthatatlan ellenséggel állunk szemben, amivel vakcina híján nem sokat tudunk egyelőre kezdeni.
A tudósok szerint a legjobb védekezés jelenleg a társadalmi bezárkózás (social distancing). Az a gyakorlat, hogy a vírusfertőzések felívelő szakaszában otthonról dolgozunk, bezárjuk az iskolákat, betiltjuk a rendezvényeket, és a mindennapi életünk során is arra törekszünk, hogy minél kevesebb emberrel találkozzunk. Ma még sokan abban reménykednek, hogy ez csak egy átmeneti állapot. Olyasmi, ami pár hónap múlva majd szépen lecseng, és utána minden újraindul. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy ez nem így lesz.
A bezárkózás nagyban lassíthatja a járvány terjedését, de mindaddig amíg marad néhány olyan fertőző egyén a populációban, aki képes azt terjeszteni, a korlátozások visszafogásával újabb hullámok keletkezhetnek. Az eddigi tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos igen hosszan képesek fertőzni a koronavírusos betegek, akár 10 napig is, az R0 érték, ami a potenciális fertőzőképességet mutatja pedig meglehetősen magas, valahol 2,5 körül lehet.
Magyarországon március 13-án jelentették be az iskolák bezárását, és nagyjából ezt követően rendelte el a legtöbb hazai vállalat is az otthonról való munkavégzést azokban a szektorokban, ahol ez megoldható volt. Egyszóval ekkor zárkóztunk be jobban. A regisztrált fertőzöttek és a halálos esetek száma viszont ezen lépéseket követően is tovább nőtt, ami azt sejteti, hogy a vírus terjedését ezzel nem tudtuk megállítani.
Noha a trend jelenleg nem mutat olyan exponenciális jelleget, mint máshol ennyi idő után, de ennek az elemzésével nagyon óvatosan kell bánnunk. Itthon a nagyon kevés teszt miatt egyszerűen nem lehet igazán mit kiolvasni a számokból. Valójában emiatt szinte vakon találgatunk. Amíg nem indul be a tömeges tesztelés, kénytelenek vagyunk modell-becslésekre hagyatkozni, amik jó inputok híján egyébként szintén óriási bizonytalanságot hordoznak magukban.
Ebben a történetben ugyanis a terjedési ráta a kulcs. Ha ez az érték magas, akkor nagyon nagy a baj. Ha lejjebb tudjuk nyomni, akkor ér valamit az, amit eddig bevezettünk. Ugyanakkor amíg egy alá nem sikerül erőszakolni ezt a számot (ami azt mondja meg, hány ember kapja el egy fertőzöttől a vírust), addig tulajdonképpen nem érünk el mást, minthogy lassabban megy rajtunk keresztül ez a járvány. Vagyis kitoljuk időben a dolgot. Persze, ez utóbbi sem lebecsülendő, hiszen az egészségügyi rendszerünk kapacitásai erősen végesek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hányan lesznek egyszerre betegek.
Magyarországon is nagyon valószínű, hogy a járvány terjedését eddig csak lassítani tudtuk, de megállítani nem. Innentől kezdve pedig Magyarország előtt is két út áll: vagy addig terjed a vírus, amíg elő nem áll a nyájimmunitás; vagy pedig addig, amíg meg nem kaparintunk valamiféle oltóanyagot, amivel a társadalmat megvédhetjük. Az első nyilván egy nagyon rossz forgatókönyv, hiszen a tudományos becslések szerint így akár az emberek 60 százaléka is megbetegedhet, méghozzá egy olyan vírustól, ami 1 százalékos vagy akár annál is magasabb halálozási rátával bír (100 betegből 1 meghalhat). Ezzel pedig durván 60 ezer emberéletet követelhetne Magyarországon a koronavírus.
A második eset sem vetít elénk egy túl rózsás képet, hiszen a jelenlegi becslések szerint még legalább 18 hónapra vagyunk attól, hogy elkezdhessük beoltani az embereket. Ez nagyon sok idő, és pontosan emiatt tűnik ijesztően nagy kihívásnak ez az egész történet. Ezen az időtávon kellene ugyanis eldöntenie a politikai vezetésnek, hogy az emberéleteket és a gazdaságot milyen intézkedésekkel védi meg.
Ha idő előtt kimerészkedünk, miközben a vírust még hordozzák fertőző emberek, akkor pedig az egész procedúra indulhatna elölről. Plusz, ez egy vonatkozó kutatás szerint még a gazdaságon sem valószínű, hogy bármit is segítene. Egyszóval a vonatkozó tudományos kutatások sajnos nem éppen megnyugtatóak ezen a téren. Pont nem adnak olyasfajta optimizmusra okot, mint amivel sok helyütt még találkozhatunk itthon: nem valószínű, hogy ez pár hónapon belül teljesen le fog csengeni.
