Már az alapötletnél is elgondolkodtam: az helyből rendben lévőnek tűnt, hogy újra előveszik a hazai elektronikus zene egyik alapalbumát annak két évtizedes jubileumán - de felötlött bennem, vajon mit lehet annak önmagában is teljes és kerek univerzumához hozzátenni. Aztán persze eszembe jutott Prieger Zsoltinak a saját pályafutása és a zenekar életében is ezerszer bizonyított alaptétele: mindig mozgásban lenni, mindig megújulni, mindig tovább lépni. Mindig nyitottnak lenni a világra...
A mai füllel már legfeljebb kuriózumnak és bizarr érdekességnek számító 001 elnevezésű szobazenei, kísérleti „puttyogás” után valóságos reveláció volt 1995-ben a Shalom megjelenése. Mivel az elmúlt 20 évben nálam sokkal szakavatottabb, a zenéhez igazán értő szakújságírók értékelték és értelmezték az album jelentőségét nem csak a hazai, de a nemzetközi kortárs elektronikus pop- és világzenék akkori trendjei és egész fejlődésének keretei között, így a méltatástól (a kedves olvasók örömére és szerencséjére) most eltekinthetek. Az elmúlt napok popzenét is érintő abszurd hazai fejleményei okán csak egyetlen óvatos ajánlat: akik tiszta faji és nemzeti ideákban élnének 2015-ben is, azoknak ajánlom, hogy hallgassák meg néhányszor (türelemmel!) ezt a zenét - talán megsejtenek valamit abból, milyen is a világ és benne Közép-Európa igazából...
Nehézkedés és kegyelem, anno
Ami mai fülünkkel és szívünkkel teljesen és megfelebbezhetetlenül világos: az egy kegyelmi pillanat volt 1995-ben. Amiért mindazok alázattal és becsülettel meg is dolgoztak, akik benne voltak és létrehozták: a zenészek, a KO Records mint kiadó - majd a közönség, amelyik értőn vissza is igazolta mindezt. Tegnap pedig - az egykori dobos Rozmán Zoltán kivételével - mindannyian ott álltak a Bartók terem színpadán. Ami pedig Bognár Szilvi egy szál énekhangján előadott népdalával kezdetét vette, arra pedig megint elég nehéz a megfelelő szavakat megtalálni. Csak olyan közhelyes jelzős szerkezetek tolulnak fel bennem, hogy méltóságteljes és méltó is, meg hogy kifinomult és közben impulzív is. Pont annyira korszerűvé tett hangzás és színpadi megjelenés, amennyit azóta változott a világ, a zenei világ és a világzene. Meg ők és mi magunk is.
Számomra az este egyik meglepetése az volt, hogy igazából nem az akkor nagyágyúnak érzett dalok ( Hajnal volt, Marijuana) szóltak hátborzongatóan és szívbemarkolóan szépen, hanem maga lemezcímet adó dal vagy a Bánat, bánat. A tavalyi Gravity and grace dicséretében 
Minden (nem egyformán) popzene - Az új Anima-lemezről 2014. December 06. 17:33 már leírtam, hogy Prieger Fanni lassan felér a nagy Anima-énekesnők szintjére... Nos, a tegnapi koncert azt is világossá tette, hogy ez immár befejezett múlt idő. Szilvi derűs és mosolygós személyisége, tiszta és nemesen erős hangja mellé kaptunk egy magabiztos és egyre nőiesebb Fannit. Jó volt őket együtt is hallani, nagyon. Az est egyik legszebb gesztusa pedig az volt, amikor a ’68 szimbolikusan közös elővezetése után Szilvi egyetlen elegáns kézmozdulattal elbúcsúzott tőlünk és kisétált a színpadról, ahol ekkor már a Give me a solace akkordjai hömpölyögtek.
Világ, zene, város
Ha pedig karácsonyi ajándékbontogatás, akkor a Shalom újrajátszása után Fannitól és a fiúktól megkaptuk még a kötelezőket a Sweet salvation-tól a Crossroads-on és a Wonder-en át, a Tedd a napfényt be a számba elektro-popjáig vagy a csúcsklasszikus Csinálj gyereket-ig. Sok-sok emelkedett pillanata akadt a tegnapi koncertnek - ha mégis választanom kellene egyet közülük, akkor valószínűleg a ráadást kezdő Sose lesz vége fájdalmasan szép és szívfacsaró (szerelmi) búcsúját választanám. Ennek méltósága talán azokat is meggyőzhette Fannival kapcsolatban, akik ilyen-olyan okból netán kételkedtek korábban. A csajok mellett, mögött hullámzó, lüktető hangkulisszáért pedig profin, alázattal és élvezettel megdolgozó fiúk feleltek: Prieger Szabi és Németh Gergő, Gergácz Gábor és Németh Tamás, (a másik, az új) Rozmán Zoltán és Molnár Ervin. A keverőpultnál és a számítógéepknél pedig természetesen Prieger Zsolt. Az Anima Sound System - Szombathely elektronikus, fúziós és világzenei lelke...
