Egy érdekes kiállítás megnyitóján jártunk szerdán délután, méghozzá Torjay Valter gyűjtő antik fotóiból szemezgethettünk a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A vitrinekben 1860-tól 1940-ig készült fotókat láttunk, nem is gondolná az ember, hogy akkoriban még mekkora eseménynek számított fényképészhez menni. Torjay Valter úgy írta le, hogy valamiféle olyan érzés volt a fotózás napján a kép alanyának, hogy róla most olyat alkotnak, ami része lesz az ő földi halhatatlanságának.
Nagy Éva igazgató arról beszélt, hogy ma már mindenki fotózhat, sokféle eszközzel és a fürdőszobában készült képek, vagy a kedvencről lőtt 125-ik fotó nem érdekes, talán ezerből egy olyan kép van, ami különleges lehet. Ha ezt bizonyos háttérinfókkal megtoldjuk és még tiszteletet is adunk a kivételnek, akkor bizonyára eljutunk arra a pontra, amiről évek óta beszélnek a mai fotósok: felhígult a szakma (és akkor még csak a szakmáról beszélünk, nem a fényképezőgép-tulajdonosokról). Hozzátesszük még, hogy régen is voltak kevésbé jó fényképészek, persze az ő munkájukat nem ismerjük annyira, hiszen nem töltötték fel pillanatképeiket a cukorhegyi birodalomba, a facebookra.
Torjay Valter le is szögezte az elején, hogy ez nem az ő kiállítása, hanem azon fotográfusoké, akiknek képei helyet kaptak az üveg mögött. Mint gyűjtő mesélt érdekes történeteket: mennyire nehéz, hogy a legtöbbször ismeretlen emberek szerepelnek a fotókon, akik már nem tudják elmondani kik voltak ők és kiket ismertek.
Pedig érdekes emberek lehetnek, mindenkinek lenne egy sztorija, átlagpolgártól a nemesig. Sajnos nagy részük névtelenségben marad a gyűjtők számára, leszámítva azon kivételeket, amelyek közül több is ott van a könyvtárban most kiállítva.
Ilyen például Herczeg Ferenc író fiatalkori fényképe, amit pár száz forintért vett meg Torjay egy aukciós portálon úgy, hogy az eladó sem tudta ki van a képen. A gyűjtő csak hónapok múlva ismerte fel az írót, így rögvest megvette, a vélhetően legkorábbi fényképet Herczegről. Hasonlóképp került hozzá Gulácsy Lajos festő dedikált fotója is, ami egy régi könyv lapjai közt pihent és az eladó szintén nem tudta, hogy ki van a képen.
Ilyen érdekes háttérinformációkkal és történetekkel találkozhat mindenki, aki elmegy a könyvtárba október 30-ig a Megőrzött pillanatok kiállításra, egy kis ízelítőt pedig kaphatnak róla képgalériánkban. Amúgy mi is megmutatjuk a kedvencünket, Háber Henrik fotóját 1910-ből:
