Az óriáspandáktól származó eddig ismert legősibb DNS-t fedezték fel a kutatók egy kínai barlangban, akik csak azután jöttek rá, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjába tartozó példánnyal van dolguk, hogy elemezték a 22 ezer évvel ezelőtt élt teremtmény mitokondriális DNS-ét - írja az MTI.
A megkövesedett maradványt a Kuanghszi régióbeli Cecsute barlangban fedezték fel. A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai szerint ezen a területen ma már nem élnek óriáspandák - írta a Live Science című tudományos hírportál.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint egy ilyen lelet azért rendkívül izgalmas, mert nem sok mindent tudni a világon ma élő 2500 óriáspanda őstörténetéről. A szakemberek szerint a mai óriáspandák 20 millió évvel ezelőtt váltak el a többi medvétől, ám azóta nem sokat tudni a fejlődéstörténetükről.
A kutatók szerint a mostani fosszília egy olyan faj egyedétől származik, amely nem is olyan régen, nagyjából 183 ezer évvel ezelőtt szeparálódott el a mai óriáspandáktól.
A kutatóknak a szubtrópusi barlangban megőrződött apró mitokondriális DNS-töredékek összeillesztésével sikerült meghatározniuk ezt az időintervallumot, és nem utolsó sorban megállapítaniuk, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjának képviselőjéről van szó. A mitokondriális DNS különbözik a sejtmagban lévő DNS-től, de ugyanúgy képes információkkal szolgálni egy élőlény származásáról.
A szakemberek összeillesztették a 148 329 DNS-töredéket egy élő óriáspanda mitokondriális DNS-ét használva útmutatóként. A töredékek mind egyetlen egyedtől származnak, és egyesítve őket a kutatóknak sikerült feltárniuk az állat származását.
A DNS tucatnyi mutációt tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az állat fejlődését. A kutatók szerint ezek a mutációk tehették lehetővé az állat számára, hogy alkalmazkodjon a szubtrópusi területek lehűléséhez a 22 ezer évvel ezelőtti jégkorszak során.
