Egy hete messze az volt a legszórakoztatóbb hír, hogy Kisbárkány az alábbi módon rendelkezett a saját önazonosságáról:
“Nem létesíthet lakcímet Kisbárkány község közigazgatási területén az a nagykorú, aki büntetlen előéletű.”
Végül a nógrádi település önkormányzata elvetette a helyi Arkham City-projektet, de a jelenség létrejötte ettől még fontos problémára mutat rá: közel sem egyértelmű, hogy mi a franc az az önazonosság.
Mi ez az egész?
A helyi önazonosság védelméről szóló rendelet az önkormányzatoknak ad egy rendelkezési lehetőséget, amely bizonyos kritériumokhoz köti a településre való beköltözést. Hogy erre miért van szükség? A törvény preambuluma szerint az "önkormányzatok szabályozhatják a településük fejlődését, megőrizve a hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket."
Ez elsőre jól hangzik, hiszen a nyugalom, a stabilitás és a béke hívószavait festi az idilli falusi házak falára. Ráadásul a helyi közösség “eszközöket kap ahhoz, hogy megvédje a helyi társadalmának életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését.”
Első hallásra ez megintcsak szép és jó, főleg, ha a vidéket egy skanzenként képzeljük el.
A kiürülő vidék üres romanticizálása
Aki még életében nem járt vidéken, annak ez biztosan nagyon progresszívnek és jól átgondolt szabályozásnak tűnhet. A valóságban azonban a helyi társadalmak életformáját, hagyományait és szokásait sajnos nem valamilyen egységes kultúrhagyomány határozza meg. A falusiak (sem a tanyasiak) nem népviseletben járnak, nem gémeskútról hozzák a vizet, nem járnak a fonóba és tavasszal nem áll minden szép lány portája előtt egy takaros májusfa.
A valódi kihívásokat elsősorban a kevés munkahely, a gyér infrastruktúra és az ebből fakadó elnéptelenedés jelenti. Leszámítva az olyan agglomerációs “alvó” falvakat, mint Sé vagy Torony, a kistelepüléseknek nem az a legfőbb problémájuk, hogy sokan költöznek oda, hanem éppen az ellenkezője.
A KSH 2021-es statisztikái szerint 2001 és 2021 között a kistelepülések 45,2%-ában legalább 10%-kal csökkent a népesség, ezzel szemben a nagyvárosoknak csak a 20,2%-ában.
Ezek után minimum kérdéses, hogy vajon ez-e a legégetőbb probléma, amire a kormánynak választ kell találnia. De ennek ellenére tételezzük fel, hogy maga a törekvés jó. Lássuk, hogy néz ez ki a gyakorlatban.
Ide az ne jöjjön, aki…
Már több település is rendelkezett az önazonosságáról, így némi belátásunk már lehet, hogy pontosan hogyan néz ki egy település “önazonossága”.
Természetesen ez csak pár példa, de a mintázat jól kirajzolódik belőle. Emellett a rendelkezéseknek van egy visszatérő eleme: FIZESS! Ez a legtöbbször fejenként 50.000 Ft, de H ugyagyon például az ingatlan árának 10%-át, Győrújbaráton pedig 1,5 millió forintot kell kicsengetni az önkormányzatnak.
Mindez pedig felveti a kérdést:
Mitől önazonosság?
Takarharkányon a polgármester például azzal indokolja, hogy szakmunkásokat várnak, hogy kevés van belük a faluban. Az arisztotelészi logika szerint tehát valójában ez pont ellentmond az önazonosságnak, hiszen a szakmunkás a szakmunkásokkal önazonos, nem pedig azok hiányával.
Vagy például Alsógagyon mindenkinek van érettségije? Mert ha nem, akkor ez megintcsak nem önazonos. És mégis mi köze van az önazonosságnak ahhoz, hogy tudsz fizetni akár ötvenezret, akár ötmilliót? Ez már közelebb áll a Los Angelesi “gated community”-k, azaz elzárt közösségek világához, mint bármihez, ami Magyarországon önazonosnak mondható.
Ide ne gyere, ha szegény vagy, ha aluliskolázott vagy, ha büntetett előéletű vagy!
Az önazonossági rendelet egészen egyszerűen lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy felmondják a szolidaritást a magyar társadalom elesett tagjaival. A rendelet így foglalható össze: “Nem olyan vagy, mint amilyennek mi látni akarjuk magunkat, takarodj!”
Már csak az a kérdés, hogy mi lesz, ha minden önkormányzat meghozza ezt a rendeletet. Elvégre senki sem akar szegények, aluliskolázottak, büntetett előéletűek és munkanélküliek között élni. Éljenek máshol, de lehetőleg ne a szomszédomban, és ne abban az aluljáróban, amelyikben én is naponta átmegyek. De akkor hol fognak élni?
Ide ne gyere, ha cigány vagy!
Hiába kéri ki magának Navracsics Tibor, hogy rasszista lenne a rendelet, valójában teljesen egyértelmű, hogy kiket érint elsősorban. Akinek ez nem jutott eszébe, az nem ebben az országban él.
Mezőkeresztes volt az egyik első település, amely rendelkezett az önazonosságáról (noha végül hatályon kívül helyezték a rendeletet, mert súlyosan jogsértő volt). A most is regnáló polgármester 2016-ban nyílt levélben szólította fel a lakosokat, hogy romáknak ne adják el az ingatlanjaikat.
Ahogyan Rácz Béla, a roma értelmiségiekből álló 1 Magyarország Egyesület elnöke fogalmazott:
“Ez a törvény nemcsak jogi eszköz, hanem politikai és társadalmi üzenet is: itt vagyunk mi, akik úgymond a rendes magyarok vagyunk, és itt vannak ők, akik nem idevalóak, és jogotok van őket kirekeszteni, nem befogadni.”
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
