20 év után megbukott az illiberális vezetés, miután a gazdaság válságba, a vezér pedig pedofil-botrányba került. Na, nem itt Európában, hanem a dél-amerikai Bolíviában. 20 évig sokan azt hitték, hogy a 2005-ben történelmi győzelmet arató szélsőbaloldali Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nevű pártot nem lehet megbuktatni.
Evo Morales elnöksége alatt ugyanis eredetileg szárnyalt a gazdaság. Elődjeivel szemben kevésbé függött az IMF-től és nekiment a "neoliberális" gazdaságpolitikának és a vegyes gazdaság felé mozdította el az országot, jóléti intézkedéseket, környezetvédelmi és az őslakosok jogait védő törvényeket hozott. Az első ciklusa alatt csökkent a szegénység és az ország könnyen átvészelte a 2008-as világválságot.
Mindeközben Morales elpártolt az Egyesült Államoktól és más szélsőbaloldali, autokratikus vezetőkkel paktált le, mint Hugo Chavez Venezuelában vagy Fidel Castro Kubában. A korrupció megnőtt, az ellenzéki politikusokat gyakran koncepciós perek után dobták börtönbe, elüldözték őket az országból vagy megfenyegették. Az ország átment egy "kompetitív autoriter" rezsimbe.
Moralest azzal is megvádolták, hogy narkóállamot épít, ugyanis támogatta a kokacserje terjesztését és kidobta az országból az USA drogellenes szervét, a DEA-t.
A gazdasági helyzet stabil volt, az ellenzék pedig, részben saját szétszakadozottsága, részben a diktatórikus kormányzásnak köszönhetően labdába sem tudott rúgni.
Augusztusban viszont a MAS jelöltje csak 3 százalékot kapott, a párt elvesztette a képviselőit a felsőházban, az alsóházban pedig csak két helyet tudott megtartani. Az elnökválasztáson két jobboldali, kapitalizmuspárti jelölt jutott tovább, így garantált volt, hogy az ország elmozdul a moralesi szocializmustól és az amerikai érdekszférába is visszatér.
A MAS húsz évig dominálta az ország politikáját, mégis kegyetlenül elbuktak az idén. Mégis mi történt?
Kicsoda az az Evo bácsi?
Moralest sorban érték a kritikák az autoriter vezetése miatt. Bár 2016-ban a népszavazási kezdeményezése, ami megengedte volna neki a negyedik ciklust, elbukott, egy évvel később a lojalistákkal feltöltött legfelsőbb bíróság elfogadta a MAS petícióját, miszerint a két ciklusos szabály "sérti az emberi jogokat."
2019-ben Morales újrázni tudott, de ezúttal nem érte el a szavazatok ötven százalékát. Az elnök győzelmet hirdetett, de a tömeges tüntetések után második fordulót javasolt. A rendőrség, a hadsereg és az ország vezető szakszervezete viszont elpártolt tőle és lemondatták, amit Morales puccsnak nevezett, majd elmenekült az országból.
Az új jobboldali vezetés eredetileg halogatta az új választásokat, 2020-ban viszont a MAS jelöltje, Luis Arce nyerte 55 százalékkal.
Az új kormány 2025-re viszont gazdasági problémákba ütközött. Morales államosította az ország kőolaj- és földgáztermelését, amiből a jóléti intézkedéseit finanszírozta. 2025-re viszont a gazdaság tönkrement, az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagárak pedig elszálltak.
Moralest a bíróságok eltiltották az indulástól, aki ezért bojkottra szólította fel a követőit. A volt elnök népszerűségén erősen rontott, hogy kétszer is megvádolták kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszakkal és emberkereskedelemmel.
A vádak szerint Moralesnek még gyereke is született az egyik 15 éves lánytól, aki állítólag megerőszakolt. Bár jelenleg elrendelték a letartóztatását, a volt államfő egy támogatói által védett helyen bujkál, hogy ne tudják elfogni.
Árad a kereszténydemokrácia
Az idei elnökválasztás első fordulójában két jobboldali jelölt jutott tovább a második fordulóba. Második helyen Jorge Tuto Quiroga volt elnök végzett, aki 2005-ben kikapott Moralestől. A konzervatív Quiroga az ország volt katonai diktátorának, Hugo Banzernek volt az alelnökjelöltje, amikor 1997-ben Banzer ezúttal demokratikus úton visszatért a hatalomba.
Miután az elnök egészségügyi állapota miatt lemondott, Tuto Quiroga vette át tőle a stafétabotot a hátralevő egy évre. Utána még több választáson is elindult különböző pártok színeiben, 2025-ben a jobboldali Libre (Szabad) pártszövetség jelöltje volt, aminek a tagpártjai az ironikus nevet viselő Forradalmi Baloldali Front és a Szociáldemokrata Mozgalom voltak.
Quiroga viszont kikapott a mérsékeltebb Rodrigo Paz Pereiratól mindkét fordulóban. A Kereszténydemokrata Párt jelöltje Jaime Paz Zamora baloldali elnök fia és nagybátyja Víctor Paz Estenssoro, aki a huszadik század második felében többször is vezette az országot és Bolívia történelmének egyik legfontosabb alakja, az 1952-es forradalom vezetője, aki többek között bevezette az általános választójogot az országban.
Míg Quiroga radikális megszorításokkal kampányolt, Paz azt hirdette, hogy "a kapitalizmus mindenkié." Ezzel valószínűleg megnyerte magának a baloldali szavazókat is, viszont sikerének kulcsa nem ő, hanem az alelnökjelöltje volt, Edmand Lara volt rendőrkapitány.
"Lara kapitány" azzal robbant be a köztudatba, hogy több, gyakran magas rangú rendőrtiszt korrupciós ügyeit hozta nyilvánosságra. Miután ezek miatt kirúgták a rendőrségtől, TikTok-csatornát indított, ahol továbbra is posztolt a rendvédelmi szerveket érintő korrupcióról.
Paz kampányába voltaképpen Lara alelnökjelöltként való bejelentése lehelt életet. Bár Laranak is megvoltak a kampány során a maga botrányai, például amikor gyakorlatilag leb*zizta Quirogát vagy amikor "sértő és fenyegető" hangnem miatt elítélte az ország újságíró szervezete, de végül több szavazót hozott Paznak, mint taszított el.
Pazt és Larat november 8-án iktatták be.
20 év után pedofil-botrányokba és a rossz gazdasági helyzetbe bukott bele az illiberális vezetés. Elgondolkodtató egy esettanulmány a bolíviai eset, kérdés, hogy vajon a Szőlő utcai eset, vagy Hilarion metropolita 
Félmeztelenül mászott be a ministránsfiú ágyába Semjén barátja, Hilarion metropolita 2025. November 06. 11:57 ártottak-e annyira a Fidesznek, mint Morales ügyei a MAS-nak.
