„Elnézést a névtelenségért, de nem tartom magam méltónak a nyilvánosságra. Mégis talán felhasználható valamire a mellékelt gyors kis Excel-táblázat, amit összedobtam - talán felnyitná talán még többek szemét”
Így kezdődik az a levél, ami egy táblázattal együtt érkezett.
A levél hangvételén érződik, és olvasónk nem is titkolja, hogy „forr benne a méreg”, mert miközben a kormány „történelmi méretű adócsökkentés" ígéretével készül az új évre, az ő feje a nem kis mértékű költségnövekedés miatt fáj.
„Folyamatosan nőnek a bérek, rekord méretű minimálbér emelés jön” – így szól a kommunikáció, de arról elfeledkeznek, hogy ezt nem a magyar kormány adja, hanem a vállalkozásoknak maguknak kell kitermelniük – hívja fel a figyelmet olvasónk.
Mondanivalóját az általa készített táblázattal támasztja alá.
Ezek szerint 2010 óta - még ha csak a minimálbért nézzük is - 2,4 -szeresére nőttek a magyar vállalkozások terhei.
„Persze ebből is a dolgozó húzza a rövidebbet, mert a nettó bér csak 2,2-szeresére nőtt, míg az adókkal és járulékokkal az államnak 2,7-szeres a bevétel növekedése minden „adócsökkentés” ellenére is” – írja.
További érdekesség, hogy egy euró 2010-ben 275 forint volt (éves átlag MNB), most 2020-ban eddig 357 euró. Ezek szerint 2010-ben egy külföldi multinacionális cégnek egy minimálbéres dolgozó 343,4 eurójába került, 2022-ben (ha nem romlik tovább a forint) akkor 633 eurójába fog kerülni. Ami „csak” 1,8-szoros növekedés, és lényegesen alatta marad a hazai vállalkozások költségnövekedésének.
Az állami támogatásból (azaz a mi adónkból) felépített külföldi, euróban számoló multi cégeket még a növekvő bérköltségek sem terhelik annyira, mint azokat, akik nem vinnék ki az országból a hasznot - ha maradna...
„A magyar vállalkozásoktól és a magyar dolgozóktól 12 év leforgása alatt két és félszer annyi teljesítményt vár el az állam. Ebbe belefulladnak a vállalkozások, egyszerűen sok helyen ezt nem lehet kitermelni, vagy beépíteni az árakba. Így is már dübörög az infláció. A stressz, a hajtás, a teljesítménykényszer pedig a magyar emberek egészségére nyomja rá bélyegét. Mindenki türelmetlen, fut, rohan a pénze után, közben csak azt vesszük észre, hogy a munkán kívül nincs időnk semmire. Folyamatosan „milliós” megrendelések kellenek, hogy talpon maradjon egy cég.”
- írja olvasónk.
Hozzáteszi: Mindenki még több fizetést szeretne, mert úgy érzi nagyon sokat dolgozik – legyen akár tanár, orvos, vendéglátós, kereskedő, szolgáltató, bármi... és igaza van mindenkinek. Legalább 1000 eurós minimálbért kellene elérni maximum 8 órás munkával. Az több mint 600 ezer forintba kerülne egy magyar cégnek fejenként havonta, még háromszor annyiba nagyjából, mint most....
„Fel kellene kötni a gatyát, az biztos... de ez már most sem normális!”
- érkezik a végső konklúzió.
Kiegészítés
Lapunk megmutatta a táblázatot egy gazdasági szakembernek, aki annyit reagált rá, hogy helyesek a táblázatban szereplő számok, ugyanakkor ennél bonyolultabb a helyzet. Ez a számítás ugyanis nem veszi figyelembe a vásárlóerő paritást (PPP), ami alapján, a GDP-re vetített vásárlóerő alapján a cégek és a munkavállalók is többet tudnak "költeni" a piacon" ma, mint 10 évvel ezelőtt.
