Itt Európában sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy ne tudjanak kézzel írni, hiszen évezredeken át így volt természetes, ugyanakkor Amerikában már megfigyelhető, nem csupán a folyóírás, hanem lassan a nyomtatott kézírás is eltűnik a diákok életéből, mert igény sincs rá (olvashattuk a bbc nyáron leközölt írásában). Inkább gépelést tanítanak a gyerekeknek, a nebulók a házi feladataikat is számítógépen készítik el. Már 42 amerikai államban alapkövetelmény a tízujjas gépelés.
A szakemberek egy csoportja is hevesen tiltakozik ezen amerikai módi ellen: tanárok, pszichológusok és szülők nagy hányada gondolja úgy, a folyóírás tanulása szoros kapcsolatban áll az olvasni tanulással és a finommotoros mozgással, fejleszti a gondolkodást. Néhányan attól tartanak, az aláírások tekintetében is visszatér az X-ek kora, értelmetlenné válik a grafológia tudománya, hiszen a gyerekeknek nem lesz egyéni aláírásuk.
Tanítsuk vagy sem a folyóírást?
Az amerikai trendek átvétele Magyarországon súlyos következményekkel járna. Szerencsére azonban erről szó sincs. – véli Sulyokné Madarász Kinga, a szombathelyi OÁMK Simon István Utcai Általános Iskola igazgatónője, aki gyakorlatból tudja mit jelent a folyóírás tanítása, évtizedeken át dolgozott tanítóként.
Szerinte Magyarországon technikailag sem tartunk ott, hogy valóban felmerülhetne ez a kérdés. Egyrészt sem az iskolák nem állnak úgy, sem a családok szociális háttere nem olyan, hogy mindenhol alap lenne a számítógép. Így elképzelhetetlen, hogy követelmény lehessen a gépírás, és, hogy a tanulók számítógépen írják a házi feladataikat.
Másrészt nem érdemes egy bevált módszert pusztán a mindenáron való újítás miatt a sutba dobni. Elég csak a nyolcvanas évekre gondolni, amikor angolszász mintára az általános iskolákban náluk is megjelent a szóképes olvasás tanítása. Azóta bebizonyosodott, nagy tévedés volt, hiszen magyar nyelvi környezetben nem volt hatékony ez a módszer, vissza kellett térni a szótagoló olvasásra. A pedagógus hasonló jövőt jósolna a folyóírás esetleges megszüntetésének is.
A kézírás serkenti a gondolkodást
A szombathelyi szakember annak a híve, hogy az iskola tanítsa meg a gyerekeket folyóírással írni, másrészt viszont hasznosnak tartaná, ha a tízujjas gépelést is oktatnák. Hiszen mind a kettő (nem egymást kizárva, hanem kiegészítve) elengedhetetlenül fontos tudást ad.
Sulyokné Madarász Kinga a folyóírás tanítása kapcsán megjegyezte, bizonyítani lehet, hogy annak tanítása nem csupán egy évszázados pedagógiai hagyomány, hanem valóban egy fontos módszer a kisiskolások gondolkodásának fejlesztésére. Nagy hiba lenne ezt feladni. Szerinte előbb-utóbb USA-ban is vissza fognak térni a folyóírás tanítására, mert nagy kár kisgyermekkorban erről a fejlesztési módról lemondani. Olyan ez, mintha a rajztanárok sarokba dobnák a papírt és a ceruzát, mondván remek számítógépes grafikai programok léteznek, fejlessze a kézügyességet és kreativítást a gyerek számítógépen.
Másrészt az íráskép a személyiségünk tükörképe, a kézírás és a személyiség közötti az összefüggést már az ókorban is feltételezték. A kézírás a személyiség szerves része, a gépelés gyors, de személytelen. És mi történik, ha hosszabb ideig nincs áram?
A jó, ha mindét táblatípus megtalálható az osztályteremben
Írtunk már kőbe, palára, krétával, papiruszra, tintával, és most a legújabb szenzáció az interaktív tábla. Szombathely osztálytermeiből is lassan végleg kikopik a tanítás évszázados kelléke, a fekete tábla és a kréta. Itt a digitális! Visszasírjuk a régit, vagy sem?
Sulyokné Madarász Kinga szerint a digitális tábla csupán egy eszköz a sok közül, ám kétségtelenül egy nagyon hasznos eleme az mostani új módszertani kultúrának. Az oladi iskolában az új tábla mellett mindenütt ott lesz a régi. Noha már nem a fekete táblás krétás változatot használják, helyette mindegyiket fehér táblákra cserélnék és hozzá a filctollakat használnának, ugyanis sok diák és pedagógus allergiás a krétaporra. (Ha emlékszünk arra, egy-egy töményebb matekóra milyen krétafelhő keringet a tábla környékén, megértjük.)
Egy jól beállított, működő interaktív táblával megtartott óra összehasonlíthatatlanul érdekesebb, jobb hatásfokú lehet, mint a klasszikus frontális osztálymunka. "Élő"-vé varázsolja az órákat. Hátránya persze, hogy drága, és vigyázni kell rá, mert sérülékeny. Ráadásul nem mindenki ért hozzá elsőre, ezért a magyar pedagógusok csak kis százaléka használja, mert macerás.
A kézírásunk olyannyira hozzátartozik személyiségünkhöz, mint a beszéd
Kopcsándi Gyuláné Zsuzsa grafológus nem hisz abban, hogy évtizedek alatt eljön az az idő, amikor eltűnik a kézírás, és a gépelés teljesen átveszi a szerepét. Mivel a kézírás évszázadok óta az emberiség kultúrájának szerves része, olyannyira hozzátartozik személyiségünkhöz, mint a beszéd. Még az okostelefonok korszakában is jócskán akad olyan helyzet, amikor egyszerűbb elővenni egy papírt és egy ceruzát, és felírni rá pár sort, mint bekacsolni a készüléket.
Közel 20 éve foglalkozik már grafológiával, írásképeinken az utóbbi időszakban már látja, valóban felgyorsult az élet, rendezetlenebb és nehezebben olvasható a kézírásunk. Gyakorta annyira olvashatatlanok, hogy szinte már csak magunknak írunk kézzel, és ha tehetjük, minden másnak szóló dokumentumot géppel készítünk. A kézzel írt aláírás azonban szentség, nehezen tudja a grafológus elképzelni, hogy ez bármimódon kiváltható, hogy visszatérnénk a pecsétgyűrűk korához, vagy, az elektronikus aláírásba ne szerepelne ez az egyedi elem, a kézírás.
A grafológust arról is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy az USA-ban a gyermekek többsége már nem is ismeri a folyóírást, és ha kézzel ír, akkor is nyomtatott betűket használ. A grafológiában, válaszolja, a nyomtatott betűs írás mindig egy rejtőzködést takar. Egyre gyakoribb náluk is a nyomtatott betűs írás, főként műszaki értelmiségiek használják, akik tanultak műszaki rajzot. Általában azonban azokra jellemző ez az írásmód, akik nem vállalják önmagukat.
Azoknál a gyerekeknél is, akik nyomtatott betűvel tanulnak írni, a betűvezetés egy idő után egyedivé válik, ahogy a folyóírással készített kézírás sem marad az alsó tagozatban megtanult sablonos írásforma. A grafológia tudománya pedig ma már képes a gépírásokat is elemezni.
Végezetül a szakember még hangsúlyozta, amikor kézzel írunk, olyan agyi impulzus jön létre, amely segíti az összpontosítást. A kézírás roppant összetett mozgás és agyi munka, sok területet megmozgat, nem véletlen, hogy az agysérültek gyógyításában is elfogadott mód, hogy újra megtanítják őket írni. A gépírással ezt a fejlesztési módot nem lehet helyettesíteni. Másrészt viszont, hangsúlyozza, az iskolákban a gépírás tanítását is szorgalmazná, hiszen nagy szükség lenne rá.