Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal.
A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek.
A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna.
"Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a vérszíváshoz alkalmazkodott vámpírdenevérek genomja között. Ebben sok olyan gén található, amely azért alakult ki, hogy az állat képes legyen véren megélni" - mondta Marie Zepeda Mendoza, a Koppenhágai Egyetem kutatója, írja az MTI.
A vérben nagyon magas a fehérjék aránya (93 százalék), a szénhidrátoké azonban alacsony (egy százalék) és kevés a vitamin is, sok viszont a vérrel terjedő kórokozó.
A vérszopó denevérek többféleképpen is alkalmazkodtak a különleges étrendhez, az erek feltépésére alkalmas éles fogaik fejlődtek ki, valamint a fehérjegazdag táplálék miatt megváltozott a veseműködésük.
A nemzetközi kutatócsoport nemcsak a vérszopók génkészletét, hanem a mikrobiomját, azaz a bélben élő mikrobáit is elemezte.
Azt találták, hogy a genom mérete a többi denevéréhez hasonló, azonban több benne az úgynevezett ugráló gén, az olyan DNS-szekvencia, amely megváltoztatja a genomban elfoglalt helyét.
Ezeket az immunválasz, a vírusvédelem, valamint a zsír- és vitamin-anyagcsere területén találták, ami arra utal, hogy kulcsszerepet játszottak a vérszopó denevérek különleges étrendjének evolúciójában - írta a BBC a Nature Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.
A vérszopó denevérek mikrobiomja teljesen eltér a gyümölcs- és húsevő rokonaikétól - írták a kutatók, akik szerint ez szintén szerepet játszhat az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészségi állapot alakulásában és a genommal párhuzamosan változott az evolúció során.
A közönséges vérszopó denevéren (Desmodus rotundus) kívül csak két emlősfaj él kizárólag véren. Éjjelente csapnak le a patásokra vagy más állatokra, időnként az emberre is. Az ütőérnél vágnak éles fogukkal a bőrbe és a kibuggyanó vércseppeket felszívják.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
