Indy és a marslakók

Bár a régi tempóból jócskán visszavett az Indiana Jones legújabb része, a látványvilág lebilincselő. Jones professzor is kezdi kinőni magát, hisz túlél egy atomrobbanást és keményen állja az idegenek agyhullám manipulációját is.

19 évet kellett várni a folytatásra

Sokáig azt hittük, hogy az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovaggal véget ért az ámulni való okkultizmussal vegyülő kalandfilmek sora. Bár a Lucas – Spielberg duó nevét adta még egy tv film sorozathoz, ami az Ifjú Indiana Jones kalandjait mesélte el, az új Indy mozifilmre azt hittük annyit kell majd várni, mint a Guns'n Roses legújabb lemezére, vagyis soha nem fog elkészülni.

Tavaly nyáron vált biztossá, hogy készül sőt, hogy elkezdték forgatni az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című mozit. A sztorit természetesen teljes titok övezte. Néhány rajongó szkeptikusan fogadta a hírt a folytatásról, a legtöbben attól féltek, hogy az alkotók le fogják rombolni az általuk felépített kalapos, ostorcsattogtató régészprofesszor szobrát.

A raktár, a frigyláda és Marcus Brody

Az új filmben rengeteg újdonságot csempésztek az alkotók. A nácik helyett ezúttal a KGB emberei által a Szovjetunió tör világuralomra az okkultizmus misztikus tárgya a kristálykoponya segítségével. Dr. Jones apa lesz és a Marschall Egyetemnek is új igazgatója van.

Az alkotók azonban attól tartva, hogy a mozinéző kicipózott aggyal ül be a moziba és már nem emlékszik a régi Indy filmekre, folyamatosan nyomatékosítja és emlékezteti a kedves honpolgárt, mekkora kultusza is van a régi filmeknek.

A nyitó jelenetben például abban a raktárban fogócskázik kalandorunk és a KGB ahol a frigyláda is rejtezik. Sőt a ládát is látjuk, ami már lassan 27 esztendeje szunnyad a nevadai sivatag egyik titkos pontján. Jones prof régi főnőkével és barátjával Marcus Brodyval is találkozunk, bár sajnos már csak fényképeken. Egy hatalmas festmény róla az egyetem folyosóján, vele szemben pedig egy kehely vitrinben. Ugye kedves olvasó nem felejtette még el a Szent Grál történetét? Ugye nem? Sőt Brody dékán még egy szobrot is kapott, amivel a KGB-sek karamboloznak, a feje pedig betöri a szélvédőt. Pedig az előző részekből nem ismertük ennyire keményfejűnek az esetlen Marcust.

Az idősebb Harry Jonesnak is szenteltek néhány percet az alkotók, Harison Ford elmélkedik Sean Connery mosolygós képe előtt.

Digit állatok és idegesítő stúdió feeling

Bár a látvány lebilincselő, hiszem is meg nem is. A végzet templomában elhittem, hogy rovarok ezrein kell túlverekednie magát főhősünknek, hogy kiszabaduljon a kelepcéből és abban sem kételkedtem, hogy valóban egy több mázsás guruló kő elől menekül a kalandor a legelső film nyitó jelenetében.

Ifjabb és még ifjabb Henry Jones

Most azonban a Nasca fennsík temetőjének feelingje nagyon nem lett valósághű, sőt szinte a stúdió falait is tapintani lehet. (Az is rejtély miért kell egy paplan nagyságú pókhálót eltakarítani a bejutást segítő titkos kar elől, amikor később kiderül már kétszer is járt ott valaki a nem is olyan távoli múltban).

A másik ami nem igazán sikeredett az a digitálisan létrehozott állatok hada. A prérikutyák, a dzsungel majmai, a sírkert skorpiói és a dél-amerikai gyilkos hangyák is mind-mind távol állnak attól, hogy valóságosnak tűnjenek. Bár kidolgozásukban nincs kivetnivaló és úgy is néznek ki, mint az eredetiek mégis érezzük ez csupán érzéki csalódás, az állatok sosem voltak ott ahol látjuk őket.

Az atomrobbanás, Tarzan és az interdimenzionális lények

Sajnos nem csak az említettek jelentenek gyenge pontot a filmben. Indy nem sokkal a titkos tárgyak raktárából való megszökése után egy kísérleti atomrobbantás kellős közepében találja magát, amit egy hűtő szekrénybe bújva vészel át, egyetlen karcolás, sőt atom szennyezés nélkül. Micsoda férfi! Aztán egy védő öltözetbe bújt csapat mosdatása után mintha mi sem történt volna, cseveg egyet az FBI ügynökökkel.

Dzsungel harc

De a Jones család legifjabb tagjának sincs szégyenkezni valója. Spontán Tarzanná alakul, de annyira, hogy gyorsabban leng az indákon mint ahogy a kocsik hajtanak, sőt egy villám barátkozás a digit majmokkal és máris az ő oldalára állva szállnak harcba a Kleopátra frizurás ukrajnai KBG ügynök ellen. A story befejezésénél is vannak döccenők. Azt sem értettem, hogy törhetnek ki a templom falaiból, a kristálykoponya helyét őrző indiánok, amikor nem is olyan régen járt előttük a csapat egyik tagja. Újra építik és befedik maguk pókhálóval vagy mi?

De a koponya visszahelyezése után életre kelő űrhajó se semmi látvány. Persze ahogy megszokhattuk a frigyláda vagy a Grál esetében is: aki kapzsi pórul jár. A kapzsi KGB ügynökök ugyanis egytől egyig cáfolnak rá a hallhatatlanságra. De azok az istenként tisztelt idegenek, miért válnak egyszerre szörnyetegekké, amikor évezredekkel ezelőtt ők tanították meg az emberiségnek, hogy gazdálkodjanak, építkezzenek vagy gyógyítsanak?

A stáb

Ha szeretted az előzőket, ezt is fogod

A kérdésre, hogy most akkor beüljünk a moziba megnézni ezt a filmet vagy menjünk tékába nosztalgiázni a régieken, azt tudom felelni, hogy ha valaki szerette az előzőeket, ezt is fogja. John Williams zenéje akár csak előző részekben remek aláfestő. A történetvezetése, ahogy megszoktuk izgalmas és néhol vicces. Ha pedig nem szeretnénk lemaradni a következő részeket bevezető filmről, akkor mindenképpen ott a helyünk a nézőtéren. Az pedig, hogy lesz e következő film szinte biztos, hisz a záróképsorból csak az nem jött rá, aki becsukta a szemét, mert nem merte végig nézni Indy és Marion esküvői csókját.

A kristály koponya valóság alapja

A valódi koponya
A leghíresebb előkerült kristálykoponyát 1924-ben Frederick Albert Mitchell-Hedges találta egy ősi maja város romjai között. A koponya két darabból áll össze, az állkapocs külön darabot képez. A kvarckristályból készült koponya 5,2 kiló, 12,7 cm magas, 17,8 cm hosszú és 12,7 cm széles. Anatómiailag pedig tökéletesen hasonlít az emberi koponyához.

A koponyának sokan természet feletti erőt tulajdonítanak, az állkapocsra helyezve úgy ring mint ha mondani akarna valamit. Színét változtatja és állítólag szagokat is képes kibocsátani. Aki pedig a szemébe néz régi épületeket vagy régen élt embereket láthat meg benne. Erik von Däniken elismert svájci író, az idegenek kutatójának véleménye szerint a koponya annyira tökéletes, hogy keletkezésének idejében emberei kéz nem volt képes ilyet alkotni.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra