Az ingatlan.com elemzése szerint egy hónap alatt átlagosan 2,1 százalékkal nőttek az albérletárak, Budapesten 2,5 százalékkal. A drágulás egy év alatt 14 és 15 százalékos volt.
Az albérletárak egész évben folyamatosan emelkedtek, az elemzés szerint azért, mert sokan már a nyári albérletpiaci szezon előtt igyekeztek maguknak lakást keresni. Megjelent az a tendencia is, hogy a drágább albérletet bérlők közül sokan próbálnak olcsóbb helyet találni maguknak.
Ugyanakkor - az inflációs hatást figyelembe véve - az országos lakbérek 9,1 százalékkal, a budapestiek 11 százalékkal elmaradtak a járvány előtti szinttől. Ezért is kell további áremelkedésekre számítani hosszabb távon.
Az árakban továbbra is Budapest vezet, a fővárosban 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legnagyobb választékkal rendelkező városrészeket, köztük a III., VIII., XI. és XIII. kerületet 220-250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte.
A legdrágább kerületek közé tartozik az I., a II. és az V. 300-368 ezer forinttal. A legolcsóbbak között van például a XVI., a XVII., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 145-165 ezer forintos átlagos lakbérrel találkozhatnak a bérlőjelöltek.
A nagyobb egyetemvárosok között jelenleg Győrben 185 ezer, Veszprémben több mint 172 ezer, Debrecenben 170 ezer forint az átlag albérletár.
Szombathely a drágábbak közé tartozik 150 ezer forinttal, amivel Zalaegerszeggel van egy szinten.
Ennél olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged a maga 140 ezer és 135 ezer forintos átlagos bérleti díjával. Miskolc pedig 100 ezer forintos átlag albérletárral várja a szezon indulását.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
