Később külön cikkben szólunk majd arról, miként keveredtünk a finn nagykövetség meghívására, idén december elején Helsinkibe. De itt most csak annyi, hogy a Transparency International oknyomozó pályázatának köszönhettük a meghívást, hogy a magyar csapattal mi is kiutazhattunk Finnországba. Pár nap alatt a legnagyobb finn napilapok és tévétársaságok főszerkesztőivel beszélhettük át, hogyan áll ott a sajtószabadság és a demokrácia, hogyan lehet kint, magyar szemmel elképzelhetetlen biztonságban és rendezett körülmények között médiamunkásként dolgozni.
A finneknél sem minden fenékig tejfel
A világ egyik legerősebb demokráciájába is bepofátlankodtak az álhíreket gyártó orosz trollok - erről maga Jessikka Aro beszélgetett velünk.
Ő az a mára világhírűvé vált finn újságírónő, akinek kálváriája négy éve ezelőtt azzal kezdődött, hogy cikksorozatot jelentetett meg arról, hogy működnek az álhíreket gyártó oroszországi trollgyárak. Elképesztő támadások kereszttüzébe került, többször halálosan megfenyegették. Csak az elmúlt két évben több mint kétszáz álhír jelent meg róla, többek között az, hogy büntetett előéletű drogkereskedő.
Az utóbbi négy év évben – amióta személyes háborúját is vívja az orosz trollhadsereg ellen - a világ számos pontján tartott már kurzusokat újságíróknak arról, hogyan lehet felismerni az orosz propagandát, felvenni a harcot a putyini dezinformáció ellen. Korábban is Oroszország-specialista volt, jelenleg a legnagyobb közszolgálati média riportere.
2014-ben visszavonhatatlanul megváltozott az élete, amikor elkezdte tanulmányozni az akkor még újnak számító témát: az orosz propagandagépezet trolltevékenységét.
Úgy kezdődött, hogy
2014 őszén már kaptak konkrét információkat arról, hogy Finnországban a közösségi médiában fizetett trollok támadják meg a finn véleményformálókat és döntéshozókat. Akkoriban kapott egyre nagyobb nyilvánosságot, hogy Helsinkitől nem is olyan messze, 300 km-re, Szentpéterváron egy valóságos trollgyár működik, ahol a propagandát előállítják. Ennek a témának akart Jessikka Aro utánamenni. Kíváncsi volt arra is, mennyire tartják viccnek ezeket az álhíreket a finnek, és mekkora jelentőségük van a véleményformálásban.
Minden azzal robbant ki, hogy a 2014-ben megírt cikkben gyanútlanul arra kérte az olvasókat, hogy osszák meg vele a tapasztalataikat, hogyan hat ez a propaganda rájuk.
Közvetlenül a megjelenés után 10 álhírgyártó orosz oldalon jelentek meg róla cikkek, amelyekben azt állították, hogy ő a NATO és az USA ügynöke, nem újságíró, és nem beszámítható. Az álhírekben lehozták az email-címét és a telefonszámát, aminek hatására elkezdett fenyegetéseket kapni Kazahsztánból, Oroszországból. Pár nap múlva egy ukrán számról hívták fel, nem hallott mást, csak lövések hangját.
Testközelből tapasztaltam meg, hogy nemcsak a sajtószabadságot veszélyeztetik ezek az álhírek, hanem a személyes biztonságot is. Olyan embereket tudnak befolyásolni, akik elhiszik ezeket az álhíreket, és ez csak az első három nap volt
– tette hozzá a finn újságírónő.Az orosz trollhadsereg külön Facebook-oldalt hozott létre a nevében – ahol rendszeresen szexuálisan is zaklatták, és - ez már-már alap - halálos fenyegetéseket is kapott. Egy kamu profilról aztán jött egy olyan üzenetet is, hogy ha leáll, akkor a trollok is leállnak – tulajdonképpen megzsarolták.
Miután nemet mondott a zsarolásra, a közszolgálati tévécsatorna ellen, ahol ő dolgozott, egy feljelentés-sorozat indult. Három bűnténnyel vádolták meg, próbálták a munkáját teljesen ellehetetleníteni, és tökéletesen elhallgattatni. Nem adta fel. Kapott egy társat a csatornától, ők voltak ketten az első nyugati újságírók, akik elmentek Szentpétervárra, a trollgyárba forgatni.
Hihetetlen volt, amit láttak… A trollgyár Szentpéterváron napi 24 órában ontja a dezinformációkat
Találtak újsághirdetéseket, amelyek normál álláshirdetéseknek néztek ki, csak 12 órás munkára, éjszakára is kerestek oroszul és angolul jól beszélő dolgozókat. Két orosz ellenzéki újságíró beépült a trollgyárba, sikerült az egyik egység vezetőjével is interjút készíteniük, de megszólaltattak egy helyi biztonsági őrt is. Többek között kiderült, hogy 400 eurót kapott akkoriban egy kezdő troll, ami kiemelkedően jó keresetnek számított Oroszországban. Aki részlegvezető, már 650 eurót is megkereshet, de külön jutalmazzák a sok like-ot is. Nagy volt a fluktuáció, de szabadon elmehettek az emberek, viszont szigorú titoktartás vonatkozott mindenkire. Szentpéterváron egy négyszintes irodaházban működnek (itt dolgozik az Internet Research Agency nevű, online kutatással foglalkozó cég), amikor kimentek forgatni, 300-400 álhírgyártó dolgozott itt egyszerre. (Szentpétervár történelmi városnegyedében ma is áll ez a jellegtelen négyemeletes irodaház. )
Azoknak az ellenzéki orosz újságíróknak, akik először épültek be a trollgyárba, még nem lett különösebb bajuk, azonban aki már 2015-ben próbálta meg ugyanezt, azt már komoly zaklatás érte, be is perelte a trollgyárat.
Jessikka és csapata évek óta tudja, hogy a szentpétervári trollgyár valószínűleg nem az egyetlen, másutt is komoly trollhadseregek működnek Oroszországban.
Az álhírgyár – ne legyen illúziónk - most is kőkeményen működik. Külön részlegek dolgoznak a közösségi média felületekre, különösképp a Youtube-ra és a Twitterre, de van külön részlegük, ahol csak mémeket gyártanak. Sok olyan újságíró van, akik a nemzetállamokban dolgoznak, fordítják és veszik át a cikkeiket, akik a rendszer részei, de gyakori, hogy a gyanútlan emberek, újságírók nem ellenőrzik az információkat, és maguk is terjesztik ezeket a híreket.
2017-ben az USA-ban ugyanez a szentpétervári trollhadsereg dezinformálta a közvéleményt Trump oldalán. Azóta kiderült még, hogyan befolyásolták Szentpétervárról a katalán függetlenségi mozgalom tüntetéseit, ott is uszították az embereket, ugyanígy a német választásokban is a szélsőjobb mellett trollkodtak. Kedvelt célpontjuk és témájuk Ukrajna, egy külön részleg volt már 2015-ben Szentpéterváron erre ráállítva. Kedvelt témájuk a nyugati társadalmak vezetőinek, az EU és a NATO tekintélyének rombolása. Minden, ami az orosz befolyást erősíti, és Európában zavart kelt. A csapatokat ott veti be Moszkva, ahol épp szükség van rájuk.
Miután 2015-ben leforgatták Szentpéterváron, a trollgyárban az anyagot, Jessikka Aro ellen méginkább felerősödött a támadás
Tüntetést szerveztek az Yle és ellene, az oroszbarát MV-Lehti híroldal (magyarul „Mi a pina”, rasszista és idegengyűlölő oldal) már nemcsak az online világban zaklatta őt, hanem a valós életben is.
A legkevesebb az volt, hogy álhírgyártónak nevezték és lekurvázták. 2015-2018 októbere között több mint 220 álhír jelent meg róla, amiben azt híresztelték, hogy elmebajos, hogy kábítószer-fogyasztó és drogkereskedő. Többször elítélték már kábítószerügyben – csak ez álhír százezer lájkot kapott.
Bárhol megjelent, követték, lefotózták, direkt úgy, hogy ne legyen a képeken előnyös (kifejezetten dekoratív hölgyről van szó), fogát a képeken barnára színezték, hogy aztán megírhassák róla, hogy lám-lám, a kábítószertől barnul a foga. Készült róla egy, a trollgyárak utáni nyomozását kifigurázó videó, amely felkerült a YouTube-ra, de aztán tovább mentek, és személyes adatait is feltették az internetre.
Aro végül úgy döntött, ellentámadásba megy át, és pert indított a két legismertebb olyan finnországi újságíró, Johan Backman és Ilja Janitskin ellen, akik a Kreml propagandáját nyomták az országban. Valamint megvádolta a az MV-Lehti híroldalt működtető újságírókat. Október közepén ítélet is született: 22 hónap börtönbüntetést kapott az oroszbarát MV-Lehti finn internetes oldal alapítója, mert gyűlöletkampányt folytatott Jessikka Aro finn oknyomozó újságíró ellen. Ilja Janitskinre rágalmazás és hanyagság miatt szabták ki a büntetést, neki és a weboldal két másik újságírójának emellett 136 ezer euró (csaknem 44 millió forint) kártérítést kell fizetnie.
Most – mesélte végezetül Jessikka Aro - alapjáraton megy ellene az orosz trollhadsereg kampánya, tegnap reggel például Helsinkiben ment egy beszédet tartani, meglátta valaki az utcán és rögtön lefotózta - azóta fel is került egy netes oldalra.
Jessikka Aro a magyar helyzetet külön nem ismeri, azt is meglepődve hallotta a magyar újságíróktól, hogy Magyarországon a közmédia vállalja az orosz álhírek terjesztését, miközben Európa-szerte védik tőlük a közvéleményt.
Nemrégiben a magyar helyzetről, arról, hogy a magyar online sajtóra mekkora hatással van az orosz kormányzati propaganda a CRCB (Korrupciókutató Központ Budapest) végzett egy nagyon alapos kutatást. Eszerint a propaganda nyomatásában élen jár a 888.hu és a lokal.hu, de a pestisracok.hu és a magyaridok.hu is erőteljesen követi a putyinista vonalat. Kimutatták, hogy a magyar kormánysajtó orosz technikával teríti a propagandát az interneten.
Akit bővebben is érdekel a téma, ezt a videót, alapozásként, ki ne hagyja:
