A magam részéről idén feladom a mindig visszatérő hadakozást. Szerintem az ünnepi tévés kínálattal kapcsolatosan évente ismétlődő fanyalgásunk helyett békéljünk meg a ténnyel: az elképesztő számban burjánzó csatornák hatalmas műsoréhséggel rendelkeznek. Magától értetődően fogunk tehát évről évre találkozni filmes konfekció-áruval vagy a már ezredszer ismételt, atombiztos közönségsikert ígérő ünnepi sztenderdekkel.
Ugye, senkinek nem lesz meglepetés, ha a nagyjából korlátok nélkül fogható, magyar nyelvű televíziós adók kínálatában ezúttal is feltűnik a családja által magára hagyott és a tökkelütött Vizes Banditákkal hadakozó bátor kiskamasz Macaulay Culkin kikerülhetetlen családi klasszikusa, a Reszkessetek, betörők! 1-2? (Ezúttal az RTL Klubon, hétfőn és kedden 18.55-től, másnapi ebéd utáni ismétlésekkel - aki pedig a Cool adását is tudja fogni, az végig élvezheti a sorozat-mozit, mert ott szerdán 19.15-től lepereg a még szintén értékelhető harmadik epizód is.)
Vagy, hogy a monarchiás időkre mai napig nosztalgiával tekintő honunkban mindhárom ünnepi napon a legtöbb nyugdíjas korút feltételező kora délutáni műsorsávban (hétfőn és kedden 14.40-től, szerdán 14.25-től) a valóban gyönyörű Romy Schneider lesz minden magyarok szerelmetes Erzsébet királynője az m1-en (stílusosabban: a király televízió első csatornáján)? És ne tessék aggódni: 2012 Karácsonya sem múlik el a táncoló brit miniszterelnök nélkül! Richard Curtis amúgy tényleg klasszikus, tucatnyi eredeti karaktert mozgató, a szeretetteljes humort könnyes-bús ízekkel vegyítő, évtizedes klasszikusa, az Igazából szerelem is érkezik (a Viasat 3-on Szenteste 21.00-tól, másnapi 15.40-es ismétléssel, a TV2-őn pedig kedden este főfilmként 21.05-ös kezdéssel).
Továbbra is fájó hiány
Továbbra sem értem ugyan, hogyan lehetséges, hogy még az elvileg (és törvényileg kötelezetten is) kultúrát terjeszteni hivatott köztévék egyike sem képes már emberemlékezet óta ünnepi műsorába felvenni minden idők talán legszebb Jézus-filmjét, Pasolini nagyszerű amatőr színészekkel forgatott, letisztult szépségű Máté evangéliuma című klasszikusát? (Talán a rendező szenteskedő kategóriákat szétfeszítő személyes élettörténete és mély, bár kétségtelenül sajátos vallásos hite zavarja a szerkesztőket...) Helyette idén is kapunk egyet a futószalagon készült, tévéfilmes nyelven fogalmazódott Krisztus-adaptációkból - igaz, ezúttal például Gary Oldman (Pilátus) vagy Armin-Muller Stahl (József) alakításával (m1, hétfő és kedd 17.55).
Mielőtt ígéretem és fogadalmam ellenére az értelmiségi fanyalgás utálatos bűnébe esnék inkább néhány csemegére és kellemes meglepetésre hívom fel a Nyugat-olvasó filmbarátok figyelmét. A gyerekeket a képernyők előtt tartó és a fadíszítés, ajándék-kipakolás és felnőttes családi, rokoni együttlétek idejére lekötő mesék, animációk és közepesen vicces családi mozik végtelen áradatában 2012-ben is akad azért figyelmünkre méltán érdemes mozgóképes alkotás. Úgy tűnik, hogy néhány filmszerkesztő vette a fáradságot és elgondolkodott az ünnep valódi üzenetéről is...
Ünnepi gyöngyszemek
Mindenképpen megér egy próbát az abszolút mutikulti származású Cary Fukunaga tavaly készült Jane Eyre megfilmesítése (Szenteste, m1, 21.45) Mia Wasikowska, az utóbbi évek legjobb brit férfiszínésze, Michael Fassbender, valamint Judi Dench és Jamie Bell főszereplésével. Az egyszerű származású, nem különösebben feltűnő külsejű nevelőnő és a magának való vidéki földesúr angolos osztálydrámával fűszerezett, a szégyenlős óvatoskodástól az elsöprő romantikáig ívelő történetét talán még soha nem láthattuk ennyire realistán, már-már naturalista aprólékossággal és igényességgel megidézni.
Aki könnyedebb kikapcsolódásra vágyik, és nem indul éjféli misére ezen a napon, az kapcsoljon 23.00-kor a TV2-re és nézze meg a P. S. I love you című romantikus vígjátékot Hilary Swank és Gerard Butler főszereplésével! A szeretet mélységeit is érintő, a veszteség elviselhetőségéről is szóló, feloldó humorú és nagyszerű zenékkel tűzdelt, emberszabású történet műsorra tűzése mindenképpen jelzi azt az irányt, amit a szirupos családi mozik helyett (mellett) érdemes lenne követniük a magyar tévéknek ilyentájt...
Az egész karácsonyi műsorözön legnagyobb húzásának képzeletbeli díját én idén mindenképpen a köztévé egyes csatornája filmszerkesztőinek adom. Egy évvel a francia bemutatója után (kedden 20 órától, abszolút főműsoridőben) közkinccsé tenni az Életrevalók című embermese vérbő és életszagú humorát, a lebénult nagypolgár és a szenegáli gettólakó-bevándorló csikorogva induló barátságának igaz történetét... Ez az, amit évek óta joggal hiányoltunk az ünnepi kínálatból. Ez a film úgy beszél szeretetről, egymás iránti felelősségről és figyelemről, emberi gyengeségekről és kegyelemről, hogy ehhez nem kell patetikus szenteskedésbe csomagolnia a mondanivalóját. Alakjai és helyzetei életszerűek, de nem túlzóak. Olyan érzelmi töltést és életszemléletet ad, amilyenre nagy szükségünk lesz a Karácsony elmúltával...
Egy magyar jókívánság
Bár úgy tűnik nekem, hogy az ünnep harmadik napjára kifulladni látszik a műsor-összeállítási ötletesség és az előbb dicsért lelkesedés, azért az elmúlt évtizedekben a minőségi kínálatáról ismert Duna Televízió szerkesztői mégis csak megmentik a mundér becsületét. 16.25-től műsorra tűzik Várkonyi Zoltán Déry Tibor forgatókönyvéből készült Simon Menyhért születése című filmdrámáját. Amiben az egész Bükk hegység mozdul meg erdészestől, favágóstól és szénégetőstől, hogy a hirtelen lezúdult hatalmas hó és az átfúvások ellenére idejében feljutassa a Csurgóra a bábát és a szülészdoktort a mindennapos viselő kismamához.
Bár a filmben a korszak ideológiájának (lazuló) kötelezettségei miatt a mentőakciót még az öntudatos (de már feltűnően népi, egyáltalán nem szemellenzős) párttitkárok szervezik, a közösségi összefogás tétre menő drámája és a lebilincselő téli természetábrázolás a magyar filmművészet legjobb hagyományait (leginkább az ünnepi kínálatból megint csak magyarázhatatlanul hiányzó Emberek a havason-t) idézik.
Szintén nem sokkal a háború után játszódik a Duna másik ajánlata, a francia-német-svájci Kóristák (20.55). Melynek állástalan zenetanár főhőse nehezen kezelhető gyerekek bentlakásos intézetébe érkezik ügyelőnek. Hogy aztán ott a rideg nevelési elvekkel szembeszegülve a zene és a közös éneklés közösségformáló erejével próbáljon meg erőt, tartást, önbizalmat és hitet adni a nehéz sorsú diákoknak. Holt költők társasága és Csendszimfónia - gall kisrealista csomagolásban.
