A regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több koronavírusos fertőzött lehet a valóságban, ez szakmai körökben nem is kérdés – állítja Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus az Indexnek.
(Erről egyébként Nemény András, Szombathely polgármestere és Kecskés László az egészségügyi szalmai bizottság elnöke s beszélt a hétfői online fogadóórán 
Nemény András: A szombathelyi házi- és fogorosok egyelőre maradnak rendelőikben és a rendelési idő sem változik 2020. March 30. 18:47 .)
Ferenci Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma a szomszéd országokhoz képest, de sokkal kevesebb tesztet is csinálnak nálunk. Ferenci Tamás szerint azonban így is érdemes figyelni a hivatalos adatokat, mert ha azok nem is pontosak, de a tendenciákat megmutatják.
Magyarországon egyelőre nem jött el az az exponenciális növekedés, amit előre jeleztek. Egy kiugró nap kivételével, amikor 65 új megbetegedést jelentettek, a regisztrált napi esetszám stabil, 35 és 46 között volt.
Ferenci véleménye szerint ez arra utal, hogy a korlátozások hatásosak, a kormányzat időben és megfelelő erővel lépett: az iskolák bezárásával, a kontaktusok számának radikális csökkenésével (a miniszterelnök 90 százalékos visszaesésről beszélt) sikerül ellaposítani a görbét. De mivel még mindig keveset tesztelnek, ott az elemi bizonytalanság, hogy ezek a számok nem a valós járványhelyzetről adnak információkat.
Lapunk infografikája folyamatosan frissül:
A kutató megjegyezte, hogy Izlandon például a teljes lakosságot letesztelték, mondjuk, ez csupán 350 ezer embert jelent. Kiderült, hogy a megtalált fertőzöttek fele nem volt karanténban a teszt idején.
Ha Magyarországon is többet tesztelnének, nyilvánvalóan több esetet mutatnának ki, Ferenci szerint nagyjából 8-10-szer annyit, mint most. Ez alapján, nagyságrendileg
5 ezer valós fertőzött lehet az országban.
A becslés nem a regisztrált megbetegedésekből indul ki, hanem a halottak számából és a más országokból ismert, feltételezhető halálozási arányból. Ha annyi fertőzött lenne Magyarországon, mint amennyit hivatalosan közölnek, akkor nálunk 10 százalék lenne a halálozási arány.
Eközben a legmegbízhatóbb nemzetközi adatok szerint a fejlett világban 1-2 százalék a halandóság. Ferenci abból indul ki, hogy nálunk is ez az arány közelítheti legjobban a tényleges mértéket, ebből viszont az adódik, hogy legalább 4000 fertőzöttnek kell lennie Magyarországon.
A kutató szerint most a legfontosabb, hogy minél több tesztet végezzenek el, és a fertőzötteket el kell izolálni. Ha semmiféle korlátozás nem lenne, a fertőzés az exponenciális görbe szerint növekedne, amíg az átfertőződés el nem érné a teljes népesség 60-80 százalékát.
Ebben az esetben április végére napi 5-700 ezer új megbetegedés lenne,
és az egészségügyi kapacitásokat messze túlterhelve májusra tetőzne a járvány.
Ferenci Tamás úgy véli, a magyar népegészségügy rosszul vizsgázott, mert Magyarországon oda nem sikerült eljutni, így a járvány harmadik hetére, hogy egy életkori, vagy nemi bontás nyilvánosan elérhető legyen, ami így szegénységi bizonyítvány az egész magyar népegészségügyre nézve. Eközben a halottak adatait simán kirakták pontos életkorral, nemmel, és teljes társbetegség-listával, olyan részletességgel, hogy be is lehet őket azonosítani.
A kutató nem mert előrejelzésbe bocsátkozni, mert egyelőre nagyon kicsi a magyar esetszám. A lappangási idő miatt bármit is csinálunk, bármilyen intézkedéseket hoznak, viszonylag sok időnek kell eltelnie, hogy lássuk, az mennyire volt hatékony. A járványügy ilyen: amit látunk, az a két héttel ezelőtti döntéseink eredménye, amit teszünk, azt két hét múlva látni.
