"Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét" - mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) egy 2017-es határozatában.
Egyik politikus mondta a másikról
A határozathoz kapcsolódó ügy akkor már négy éve húzódott. A lényege az volt, hogy 2012-ben egy MSZP-s sajtótájékoztatóról
Beperelt minket Hende Csaba, de legalább láttunk élőben egy trafikpályázat-elbírálót 2015. February 18. 21:15 tudósítottunk, ahol az ellenzék akkori közgyűlési frakcióvezetője többek között azt nyilatkozta, hogy a trafikpályázatok elbírálása kézi vezérléssel történt, és véleménye szerint a végső döntéseket Szombathelyen személyesen Hende Csaba országgyűlési képviselő hozta meg.
Hende nem sokkal később egy közleményben reagált erre, a közleményt lapunk annak rendje és módja szerint közölte. Hende pert indított a Nyugat.hu ellen (más sajtóorgánum is jelen volt, de őket nem perelte be). A keresetet arra alapozta, hogy lapunk megsértette az ő személyiségi jogait azzal, hogy közöltük, amit a szocialisták mondtak róla.
A per több tárgyalást megért. Az elsőfokú ítélet A bíróság szerint a Nyugat jogsértő volt meg nem is, amikor beszámolt egy Hende Csabát is kritizáló sajtótájékoztatóról 2015. March 22. 23:29 2015 márciusában született meg, a bíróság akkor kimondta, hogy a Nyugat.hu felelős a valótlan hírközlés híresztelésében, azonban mivel eleget tett a pontos, gyors és hiteles tájékoztatás követelményének, mentesülünk a jogsértésből származó jogkövetkezmények alól.
A Győri Ítélőtábla 2015-ben hozott másodfokú ítéletében kimondta, hogy a Nyugat.hu nem sértette meg Hende Csaba személyiségi jogait, Hende azonban a Kúriához fordult.
A Kúria nyolc éve is a sajtó ellen hozott ítéletet
2016 szeptemberében a Kúria megsemmisítette a Győri Ítélőtábla másodfokú ítéletét, Mészáros Mátyás bíró szóbeli indoklása szerint a Nyugat.hu azzal, hogy ugyan objektíven, szövegszerűen, korrekten, de leírta Hende Csabáról azt, amit az MSZP sajtótájékoztatóján róla elmondott, jogsértést követett el. A bíró szerint a sajtónak ugyanis objektív felelőssége van az általa megjelentetett tartalomért.
Lapunk nem hagyta annyiban, és az Alkotmánybíróságon kértünk jogorvoslatot. Az Alkotmánybíróság 2017. december 5-én meghozta döntését, amivel megsemmisítette a Kúria ítéletét, és kimondta, a Nyugat.hu nem sértette meg Hende Csaba személyiségi jogait. Indoklásukban kifejtették:
A demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.
Vagyis,
a sajtónak nem csak joga, hanem alkotmányos feladata a közéleti szereplők közérdekű megnyilatkozásainak, álláspontjának ismertetése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el.
Mindez a Pécsi Stop esete miatt érdekes most. Szerdán szinte az egész magyar sajtón végigfutott a hír, hogy Orbán Viktor pert nyert a Pécs Stop ellen, az eset hasonló a Nyugat.hu feljebb részletezett ügyéhez.
Most is a Kúria ment az első és másodfokú ítélettel szembe
A Pécsi Stop - több hazai lappal együtt - szemlézte a Spar vezérigazgatójának egy osztrák lapban megjelent nyilatkozatát, amiben - többek között - azt szerepelt, hogy Orbán Viktor az egyik rokonának kért részesedést a Spar magyarországi leányvállalatából.
A miniszterelnök viszont beperelte az interjút szemléző lapokat, mert szerinte az állítás valótlan, ezért kifogásolta, hogy azt a magyar lapok idézték. Az első fokú Pécsi Törvényszék és a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla azonban a Pécsi Stopnak adott igazat, igazolva, hogy a kormány és a Spar nyilvánosság előtt zajló vitájában közérdeklődésre számot tartó nyilatkozatot tett a vezérigazgató, így annak továbbközléséért nem kérhető számon a sajtó.
Orbán azonban a Kúriához fordult, a Kúria aztán a kormányfőnek adott igazat. Indoklásuk szerint a valóságtartalom igazolása nélkül a nyilatkozat továbbközléséért felelősségre vonhatók a médiumok, a döntés a Szabad Pécset helyreigazításra kötelezte, és arra, hogy fizessék ki a bírósági költségeket.
A Kúria egyébként arra is hivatkozott, hogy a lap nem kérdezte meg Orbán Viktort. Pedig tudható, hogy a kormányfő nem válaszol kérdésekre, ráadásul a pécsi bíróság elfogadta azt az indoklást, hogy Orbán Viktornak a rendelkezésére áll az egész Kormányzati Tájékoztatási Központ, ha valamit meg akar cáfolni, széles nyilvánosság előtt megteheti. De a miniszterelnök nem fordult a sajtóhoz, nem adott ki közleményt, hanem azonnal perelt.
A Kúria vagy az Alkotmánybíróság határozatának van precedensértéke?
A kormányfőt képviselő ügyvédi iroda nem csak a Pécsi Stopot perelte be, hanem az Economx.hu-t, az Indexet, a Klubrádiót, az rtl.hu-t, a 24.hu-t, a Magyar Narancsot, a Hírklikket, a 444.hu-t. A Média1 azt írta: „ Az ítélet következtében veszélybe kerül a magyar sajtó szabad működése, ezért a lap az Alkotmánybírósághoz, szükség esetén pedig a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul.”
Mi viszont elékeztetünk rá, hogy egy nagyon hasonló esetben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria ítéletét. Ahogyan 2017. decemberi cikkünkben Döntött az Alkotmánybíróság: A Nyugat.hu nem keltette rossz hírét Hende Csabának 2017. December 06. 11:37 írtuk:
Sajtótörténeti pillanat, az AB döntése precedenst teremt, és ezek után nem vonhatják felelősségre az újságírókat, médiumokat, ha leközlik, amit közérdekű ügyben az egyik közéleti szereplő állít a másik közszereplőről, főleg akkor, ha a sajtó lehetőséget ad a másik félnek véleménye kifejtésére.