A Magyar Katolikus Egyház idén a család évét ünnepli. Ennek apropóján július 2-án egész napos rendezvényre hívták a jubiláló házaspárokat. A programsorozat részeként, pécsi mintára a szombathelyi Székesegyház bal oldalán található átjárónál kialakítottak egy emlékhelyet, ahol a párok életre szóló szerelmüket szimbolizálva lakatolhatnak egyet.
A lakatfallal (a Pécsről hazatérő dr. Veres András megyéspüspök áldásával) a nem kifejezetten szakrális pécsi hagyományt szeretnék a vasi megyeszékhelyen is megteremteni. Az első közös szombathelyi lakatolásban most szombaton több száz házaspár vett részt. Bebiztosítva maguknak, hogy amíg a lakat ellenáll mindenféle gonosz erőnek, esőnek, fagynak cudar jégverésnek, addig a szerelem is kitart. (Van persze aki csal, és eleve rozsdamentes anyagból veszi a maga lakatját: hogy mások is lássák, az ő szerelme örök időkre szól.)
Miért is lakatolnak Pécsen?
A mára kultikussá vált, nemrégiben felújított lakatfal Pécsen a Janus Pannonius utcában található. Ezerféle színű és formájú lakat jelzi itt, a hagyomány töretlen népszerűségnek örvend. A lakatolás eredetére az elmúlt évtizedekben több magyarázat is született. Az egyik szerint először egy kollégista fiatalember tett lakatot a rácsra, mások úgy vélik, e szokás kialakulását a szerelem motiválta: a függőzárak elhelyezésével a titkos vagy nem titkos randevúra készülők jeleztek egymásnak.
Külön legenda szól arról, hogy állítólag valamikor Pécsen élt egy házaspár, a nőnek pedig volt egy szeretője, és úgy jelezte mindig a szeretőnek, hogy szabad az út, jöhet, hogy a kerítésre rakott egy lakatot. Egy másik teória szerint az első lakat sokkal prózaibb okból került oda. A közeli középiskola egyik végzős diákjának jutott eszébe - az utolsó nap hazafelé tartva, hogy nála van a szekrénye lakatja. A közelben ideális hely volt a rács a lakat "elvesztésére", így oda kattintotta.
