A Nestlé legújabb büki gyáregységeinek pénteki avatóján 
Európa legnagyobb állateledel-gyárát bővítették Bükön September 25. 18:56 Magyar Péter miniszterelnök a beruházás mellett egy régi vasi politikusról is hosszan beszélt. A büki katolikus templom kertjében ugyanis ott nyugszik Felsőbüki Nagy Pál, akit Magyar azok közé a történelmi személyiségek közé sorolt, akiknek munkásságát Széchenyi és Kossuth is elismerte.
A miniszterelnök szerint Felsőbüki Nagy sokat tett a tudásért, a dolgozó emberekért és Magyarországért. De ki volt valójában az a politikus, akit ma leginkább egy büki sír, egy szombathelyi utcanév és egy történelmi pillanat miatt ismerünk?
Már jóval a reformkor előtt reformokat követelt
Felsőbüki Nagy Pál 1777. október 7-én született Fertőszentmiklóson, egy olyan családba, amelynek komoly birtokai és közéleti hagyományai voltak Sopron és a mai Vas megye területén. A család Bükön is birtokos volt, így a későbbi politikus életének fontos helyszíne lett a település.
Tanulmányait Sopronban, Pozsonyban és Pesten végezte, jogot tanult, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A napóleoni háborúk idején katonaként is szolgált, később pedig a vármegyei és országos politika felé fordult.
1807-ben lett először országgyűlési követ. Már ekkor meglehetősen kellemetlen kérdéseket tett fel a politikai elitnek: beszélt az adózó nép terheiről, az úrbéri visszaélésekről, a tisztviselői visszaélésekről, a magyar nyelv ügyéről és arról is, hogy a nemességnek nagyobb felelősséget kellene vállalnia az ország állapotáért.
A kortársak számára nem feltétlenül volt könnyű ember. De nagyon jó szónok volt, és ezt később még azok is elismerték, akik politikailag egészen más irányba mentek, mint ő.
A beszéd, amely után Széchenyi pénztárcát nyitott
A történet legismertebb fejezete 1825. november 3-án következett a pozsonyi országgyűlésen. A magyar nyelv és egy magyar tudós társaság létrehozásának ügye került elő. Felsőbüki Nagy Pál ekkor keményen nekiment a gazdag főnemességnek, amiért szerinte nem áldoz eleget a magyar kultúrára és nyelvre.
A beszéd lényege egyszerű volt: ha fontos a magyar nyelv és a nemzeti kultúra, akkor annak pénzt is kell adni. Erre állt fel a hallgatóság soraiból Széchenyi István, és felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot, egy magyar tudós társaság létrehozására. Az MTA történeti összefoglalója szerint Felsőbüki Nagy felszólalása közvetlenül megelőzte Széchenyi felajánlását.
A felajánláshoz azután mások is csatlakoztak, így indult el az a folyamat, amelyből végül megszületett a Magyar Tudományos Akadémia. Az intézmény 1825. november 3-át tekinti születése napjának. Ezért Felsőbüki Nagy Pál neve nem azért kerülhet elő az Akadémia történetében, mert ő alapította azt, hanem azért, mert az ő kemény országgyűlési felszólalása teremtette meg azt a közvetlen politikai pillanatot, amelyben Széchenyi megtette történelmi felajánlását.
Széchenyi nem véletlenül hallgatott rá
A történet azért is érdekes, mert Felsőbüki Nagy és Széchenyi nem egyszerűen politikai kortársak voltak. Ismerték és nagyra becsülték egymást. Széchenyi később is komoly érdemeket tulajdonított neki a magyar nemzeti kultúra ügyében. Egyik levelében azt írta róla, hogy „nemzetiség dolgában senkinek sincsenek nagyobb érdemei”.
De nem csak Széchenyi figyelt rá. Kossuth Lajos 1841-ben, a Pesti Hírlap első számában is Felsőbüki Nagy Pál egyik korábbi mondatát idézte, miközben arról írt, hogy a magyar nyelv és nemzetiség ügye az ő fellépésének is köszönhetően került biztosabb helyre.
Vagyis amikor Magyar Péter pénteken azt mondta Bükön, hogy Felsőbüki Nagy Pál munkássága Széchenyi és Kossuth elismerését is kivívta, ennek van történeti alapja.
Nem mindig ugyanoda ment tovább, mint a fiatalabb reformerek
Felsőbüki Nagy Pál története azért nem egy egyszerű reformhőstörténet. Az 1820-as években a rendi ellenzék egyik meghatározó alakja volt, később azonban egyre inkább eltávolodott a liberális reformmozgalom újabb generációjától. Az 1830-as évekre mérsékeltebb, konzervatívabb álláspontot képviselt, és több kérdésben már szembekerült a fiatalabb reformpolitikusokkal.
Ez népszerűségének is ártott. Az 1832–36-os és az 1839–40-es országgyűlés idejére már jóval kevésbé volt a reformellenzék meghatározó alakja. Közben azonban a jobbágyok ügyében továbbra is felszólalt, és az önkéntes örökváltság mellett is kiállt. Politikai pályája végül fokozatosan háttérbe szorult. 1848–49-ben már nem játszott komoly szerepet.
A vasi kötődés nem csak egy utcanév
Felsőbüki Nagy Pál életében Bük nem csak egy emlékhely. Ahogy már említettük, a Felsőbüki Nagy család birtokai között ott volt Bük, és a családnak a mai Vas megye területén is voltak érdekeltségei. Felsőbüki Nagy Pál végül 1857. március 26-án Bécsben halt meg, de a büki katolikus templom parkjában temették el. A sír ma is ott található, és ha a források nem tévednek, akkor a Nemzeti Sírkert része.
Bükön ma általános iskola viseli a nevét, az iskola előtt pedig 2002-ben felállították Veres Gábor bronz mellszobrát. Szombathelyen a déli városrészben Felsőbüki Nagy Pál utca található.
Így kerül egymás mellé Bük, Szombathely és Pozsony: egy Vas megyei kötődésű család, egy büki sír és egy országgyűlési felszólalás, amely után egy fiatal arisztokrata egy évnyi jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudomány és nyelv ügyére.
Felsőbüki Nagy Pál pedig ebben a történetben nem a legismertebb szereplő. De 1825. november 3-án ő mondta azt a beszédet, amely után Széchenyi István megtette híres felajánlását. Ez talán elég jó magyarázat arra is, miért került elő éppen most, 2026 szeptemberében a büki gyáravatón a neve.
