Aki most az Apple főoldalára navigálja a böngészőjét, az nem a tegnapelőtt nagy várakozásokkal megelőlegzett szuperokos telefon, az iPhone 4S reklámját látja, hanem egy szomorú hangvételű közleményt arról, hogy a vállalat januárban - hasnyálmirigyrákja miatt, amivel 7 évig küzdött - hosszú betegszabadságra távozó, augusztus végén pedig a vezérigazgatóságról is lemondott társalapítója, Steve Jobs meghalt.
Nélküle nem tartana a számítástechnika ott, ahol
De akkor miért is neveztük a címben a vezérnek, ha az elmúlt hónapban már nem volt az? Nos, Jobs olyan innovációkat vezetett be a számítástechnika iparágába, amiknek eredményét kivétel nélkül mindenki élvezi, aki valaha leült egy PC mögé (és mindezt nevelőiszülei garázsában kezdte Steve Wozniak-kel 1976-ban, még nem sejtve, mit szabadítanak rá a világra).
Itt van például az egér, ami nélkül már nem lenne teljes az életünk: ennek görgős verzióját ugyan a XEROX találta ki, de ők nem láttak benne fantáziát, Steve Jobs viszont igen, és az egér vezérelte grafikus interface hozta meg az átütő sikert a Macintosh személyi számítógépnek 1984-ben (addig csak parancssorok bepötyögésével lehetett feladatokat adni a gépeknek). A Macintosh volt az, amihez elkészült minden idők egyik legjobb reklámja, George Orwell regényére alapozva:
Az is beszédes, hogy Jobs alig egy évvel a diadal után csúnyán összeveszett az Apple társtulajdonosaival, saját céget alapított NEXT néven, ami azonban annyira jól ment, hogy az Apple 1996-ban közel félmilliárd dollárért felvásárolta, így Steve Jobs fondorlatos módon ismét az anyacégben találta magát, mint valami elválaszthatatlan szerv. Sőt, mindeközben, 1986-ban még megvette a Pixart is, ami később olyan animációs filmeket adott a mozirajongóknak, mint a Toy Story, az Egy bogár élete vagy a Némó nyomában. A céget végül a Walt Disney vette meg.
Az Apple-nél aztán Jobs olyan menetelést vitt véghez, amihez foghatót csak keveset találunk a modern kori technológiát történetében: a kilencvenes évek végére a személyi számítógépet forradalmasítva megalkotta az egybeépített iMacet, 2001-ben bemutatta a zsebbe csúsztatható zenelejátszók alfáját, az iPodot, majd a zeneipart teljesen átalakító zeneáruházat, az iTunes Store-t, 2007-ben robbant az érintőképernyős mobilbomba az első iPhone-nal - 2010 végére az almás okostelefonokból 74 milliót adtak el világszerte. És ha már tavalyi év: akkor mutatták be az iPadet, a habkönnyen kezelhető táblagépet.
Steve Jobs, mint ember
Karizmatikus és pótolhatatlan - ebben szinte mindenki egyetért a tech-világban. Agresszív, kőkemény vezetési stílusáról volt ismert: a dolgozók féltek vele egy liftben utazni, és volt olyan, aki azt mondta róla, kiváló királya lehetett volna Franciaországnak. Akárhányszor színpadra lépett, hogy lerántsa a leplet egy új produktumról, lehengerlő stílusával - mindig tudta, hogyan kell szünetet tartani, hatást kelteni - szinte rögtön az új termék szolgálatába állította a közönségét.
Az internetet bejárt, Stanford Egyetemen tartott beszéde mindent elárul arról, hogyan volt képes magára vonni a figyelmet, és hogy milyen az a hozzáállás, amivel a világ legjobban kinéző kütyüivel házaló vállalatát, az Apple-t a trónba repítette. Íme a beszéd, magyar fordítással:
Cikkünket csak azzal tudjuk befejezni, amivel elkezdtük, az Apple oldalán megjelent gyászhírrel, illetve annak záró mondatával, amihez nem lehet mit hozzáfűzni: "Steve olyan céget hagyott maga után, amit csak ő tudott felépíteni. Szelleme örökre az Apple alapjait fogja képezni."