Miközben a képviselők a semmit ragozzák, olvasóink érdekes dolgokat írnak Szombathely gazdaságáról

Utolsó közgyűlés ide, utolsó közgyűlés oda, a színvonal nagyjából változatlan. Amikor ezen sorok megszületnek, Szombathely képviselői már órák óta a semmit ragozzák Nyugat.hu 2015 hirdetés magnum,ad,szalag cikk + magnum,ad adverticum 2016. May 12. 11:34 , nem ritkán anyázásközeli kifejezéseket használva.

Eddig volt migránsozás, leninezés (!), szivárványkoalíciózás, hazaárulózás és minden hasonló finomság.

Akárhogyan nézzük, ezek a témák mindenképpen hatékony kezelései a város valódi problémáinak.

Mit javaslunk?

Kezdetnek elég lenne tanán annyi is, hogy a tisztelt városatyák – ülés alatt, szünetben stb. végigfutják azokat az olvasói hozzászólásokat, amelyek két gazdasági hírünkhöz ( hiányszakmák: 15 hozzászólás Jelenleg ezek a hiányszakmák Vas megyében 2019. March 05. 20:08 és munkaerőhiány: 31 hozzászólás Elindult a szombathelyi karrierhét, és rögtön kiderült, hogy drámai a helyzet a Vas megyei munkaerőpiacon 2019. September 17. 19:25 ) érkeztek. Ezek ugyanis valódi problémákra adott valódi válaszok, vagy legalábbis vélemények, amelyeknek értéke komolyságukban és sokszínűségükben van. Néhány közülük mellesleg komoly szakmai felkészültségről tanúskodik.

Néhányukat most önkényesen és kedvcsinálónak kiemeljük, és arra biztatjuk olvasóinkat, hogy fussák át őket még egyszer, és nem csak a kiemelteket. A

A válogatással egyébként szándékosan vártunk, hogy a kései hozzászólások is megérkezzenek.

Néhány hozzászólás a hiányszakmákhoz:

Az osztrák álláshirdetésekben fel merik tüntetni a kínált órabért, havibért, vagy éves fizetést. Magyarországon miért nem?

Ennek egy oka van, ha a kereslet és a kínálat közt jelentős különbség van, a munkavállalóra nem lehet hosszútávon számítani, akkor sem ha elfogadja a pillanatnyi feltételeket. Hiányszakmák... A multikban ülők 80% rendelkezik valamilyen szakmával, sokan az itt megjelölt hiányszakmával. Azért mert ott 3-4 műszakban megkeres 240 - 270e Ft körül míg a saját szakmájában alkalmazottként 130 -180 e Ft- ot. Vállalkozni meg nem tud mindenki külön, külön, mert nincs akkora kereslet. Nem találni asztalost, villanyszerelőt, tetőfedőt...stb. De találni, csak nem arra, hogy egy lécet meggyaluljon, egy dugaljat bekössön, pár cserepet megigazítson. Ez valóban egy rés a szolgáltatásban mert nem éri meg ezeket a munkákat elvégezni, nincs rajt haszon. Komplett lakás bútorozás, új /régi ház átfűzése, új/régi tetők építése cseréje...stb. ebben van pénz. Csak keress egy autószerelőt, amelyik az autód motorját felújítja... nem találsz, mert a befektetett munka bére aránytalanul magasabb, mint amit az autód, vagy bármilyen készüléked ér. Te a vevő nem fizeted meg, hanem azt mondod, akkor teszek hozzá még x és veszek egy újabbat.

Csak képzeld el, ha a villanyszerelő a lógó dugaljat vissza szereli nálad és azt mondja 5000 Ft. Szobafestő.. az egészhez képest elég szűk igény van rá, nem túl távoli példa, fal négyzetmétere a festésnek 1000 Ft + anyag, azt tudni kell, hogy a szoba alapterületének kb. a 3 szorosa a fal m2, ami azt jelenti, hogy egy 10m2 szoba kifestése 30.000 Ft, szóval egy kisebb lakás teljes festése 100.000 - 250.000Ft között mozog. 1-2 évente a többség nem szán ennyit egy tisztító festésre. És lehetne sorolni tovább.... Abban egytértek, hogy pofátlanul elszabadult árak vannak, ami az elvégzett munka minősége ritkán tükröz.

Annyira felháborító, hogy az embereket ilyen szinten hülyének nézik, és elvárjak, hogy amíg ők miliókból élnek, meg más meg keressen havi 150 ezret, és erre volt építve az egész ország gazdasága.

Az emberek túlnyomó részében az a képzet él, hogy a vállalkozásoknak van egy varázsfiókja: ha kihúzod, akkor van benne pénz. És emiatt nem értik, hogy miért nem kapnak többet.

Elárulok egy titkot: nincs ilyen varázsfiók. Ugyanis a fiókba valahonnan bele kell tenni a pénzt. Ha valaki felvesz egy kezdőt, akkor annak velejárója, hogy jó ideig csak kapja a fizetést, de korlátozottan hoz bevételt. Sőt, még az is előfordulhat, hogy egy pénzt termelő kollégát mellé kell állítani, hogy be tudjon tanulni. Emiatt minden kezdő felvétele bevétel kiesést jelent. Tehát ha olyan a piac, hogy vannak tapasztaltak, akik pénzt termelnek, akkor bolond lenne kezdőt felvenni, ami jó ideig csak viszi a pénzt. Sőt, van még egy aspektusa a dolognak: nagyon sokan magasra tojnak mindenre, betanulnak, aztán lepattannak. Ezért is erősen kockázatos egy kezdő felvétele. Nagyon kevés a kivétel.

Persze vannak állások/munkakörök, ahol megéri kezdőt felvenni: vagy nincs más lehetőség, vagy olyan a terület, hogy hosszú távon kifizetődik, de nyilván így is van benne kockázat, mert ha feltesszük a lojalitást, még akkor is kiderülhet 3-6 hónap múlva, hogy az illetőből nem lesz az, aminek kellene lennie. Visszatérve a fiókra: fillérbaszó országban élünk, ahol mindenki legolcsóbban várja el a legjobbat. Lássuk be, ez nem segíti a fiók pénzzel való megtömését. Hosszabban nem ragozom, pedig bőven lehetne.

És nyilván a vállalkozói oldal sem feltétlenül makulátlan, mert vannak, akik nem becsülik meg az embert és ugyanúgy fillérbaszók, ha nem a saját luxusgyarapításukról van szó. Erről is lehetne sokkal hosszabban értekezni, hogy mi jelent befektetést, mi racionalitást stb., de ha a cégvezető igénytelen, akkor kb. meg is van határozva az irány.

És valóban nem lehet elmenni az oktatás mellett sem. Pontosabban annak hiánya mellett. Ezt tetézi a fiatalság munkával szembeni igénytelensége, mely pont ellentétes a juttatások iránti igényességgel. Ez a lusta/beleszaró hozzáállás az oktatatástalansággal párosulva katasztrófa helyzetet idéz elő lassan.

Nem kell sok idő, talán még 10 év sem, és nem tudnak buszt-vonatot működtetni rendesen, nagy gondok lesznek szociális-oktatás-rendőrség- katasztrófavédelem területén is. Kiöregszik az a réteg akik sokan voltak, de még nem tanultak olyan szinten nyelvet, és itt maradtak, már zöme nyugdíj mellett dolgozik, lesznek itt nagy problémák! Könnyebb a kormánynak azt mondani, menjenek a nyugdíjasok dolgozni, mint érdemlegesen tenni valamit! Hajrá Magyarország, talán majd a sok fiatal focista, és a rejtett tartalék, megmenti az országot!

A munkaerőhiányhoz

Hogy is van, szombathelyieket a szombathelyi gyárakba?... „leértékelődött a munka becsülete” A munkavállalók ugyanis nagyon könnyen felmondanak és átmennek a másik vállalathoz, ami miatt „nagyon nehéz” a munkaadók helyzete." Jah, hogy még a munkavállaló érezze rosszul magát amiért jobb fizetést akar, értem..... Lefordítom: Főnök, kaptam ajánlatot másik cégtől, hogy ott x,-Ft-al többet kapnék. - Hát nagyon sajnáljuk, de a cég jelenlegi helyzete nem engedi, hogy fizetésemelést adjunk. - Akkor átmegyek a másik céghez.

Nem a munka becsülete értékelődött le, hanem a most már hála a kitágult világnak, a munkás pontosan tudja, hogy mennyit ér a munkája, és nem fog kevesebbért dolgozni, ha másik cég megadja neki, ezt a régi gondolkodást kell kiverni a munkaadóknak a fejükből, hogy úgy is van 100 másik az utcán aki átveszi a helyedet. Ez nem csak Szombathelyen van így sajnos. A cégeknek sosincs pénze megtartani valakit, de ha valakit most vesznek fel, annak megadják, amit a régi kollégának nem, hiszen a régi kolléga távozásával hiány lépett elő amit pótolni kell.

Valóban a béremelés lenne a megoldás, főleg, hogy lassan minden ugyan annyiba kerül nálunk, mint a szomszédban. Épp a rádiót hallgattam az albérleti díjakról: Bécsben 200-300.000-Ft körül lehet bérelni albérletet, Budapesten 180-200.000,-Ft egy ugyan olyan. Akkor most?

A magyaroknak nem a munkából van elege, csak abból, hogy a munkából meghalni mennek éhbérért, napról napra érve..... Bocsánat, tévedek, hiszen éppen tavaly hangzott el, hogy a túlóra miatt dolgoznak külföldön a Magyarok és ezért lett megemelve nálunk a lehetséges óraszám, hogy itthon is olyan sokat dolgozhassanak amiből nem lesz gondjuk az életben.... (Kari)

Esetleg nem ártana nem csak diákokban gondolkodni. A 26 feletti korosztály (akik után nem jár semmilyen uniós támogatás) is alkalmas lenne a munkára, és szeretne is dolgozni! Nem is beszélve a 30 felettiekről, akik még tisztában vannak azzal, hogy mit jelent dolgozni, és akarnak is.

NAGY ELÉGTÉTELLEL OLVASTAM A CIKKET, illetve figyelem az eseményeket. Örülök, hogy a fagyi végre visszanyal! Hányszor, de hányszor mondták nekem, hogy "kérem, nem kötelező nálunk dolgozni!" Olyan főnököcske, gátlástalan tulaj érezte magát élet és halál urának, akinek vagyoni helyzete fordított arányban állt az intelligenciájával. Kellett ez igen nagyon...

Jó múltkor kértem árajánlatot lépcsőkorlátra. Olyantól, aki osztrákoknál is szokott dolgozni. Hát, lehidaltam mennyiért csinálták volna meg. Aztán, kb. 1/3 annyiból kihoztam, ugyanazt, még úgy is, hogy kellett szerszámot vennem hozzá. Minőségre is. Persze, osztrák bérrel én se sokat gondolkoztam volna. De, ez van.

Amúgy, az alacsony bérekkel a magyar szolgáltatóipart is tönkreteszik. Valóban, vagy nincs normális szakember, vagy olyan árat mond, amit egy magyar, magyar bérből és fizetésből nem fizet ki. Még az sem aki az átlag vagy a fölött keres. :/

A minimálbér emelésére való törekvés helyes irány, de arra is ügyelni kellene, hogy ez a minimálbér feletti keresetekre is átgyűrűzzön. A vendégmunkások is azért jelentek meg nálunk pl. Ukrajnából, mert a munkaadó nem talál munkaerőt annyi pénzért, amennyiért szeretne, az ukránoknak meg álomfizetés amit itt kapnak, természetesen ez a magyarokra is igaz lehet Ausztriában., bár azért nem 2700 EUR-t keresnek, hanem legtöbben 1100-1500 körül. Az is érdekes, hogy mit lépnek a külföldi tulajdonú üzemek tulajai, vagyis ha drágul a magyar munkaerő és ő nem akar fizetni, akkor inkább költözik odébb, pl. Ukrajnába. Egy Csititóhoz közeli külföldi tulajdonú könnyűipari cég is például igencsak így gondolkodik, modellezi a folyamatot, Románia után már Ukrajnában is üzemet nyitott, miközben ide nem küld megfelelő mennyiségű munkát, a dolgozók fizetése pedig - ami teljesítmény alapú - egyre csökken, ahelyett, hogy emelkedne, mert az egekig szigorítja a normát, a bért pedig úgy állítja össze, hogy az emelkedő órabér ellenére sincs fizetésemelés! Nemsokára ez a cég lelép innen, bár tagadja, de a jelek erősen erre utalnak és a dolgozók előtt letett és a leépítést cáfoló "nagyeskü" is csak kamu, nehogy idő előtt lelépjenek a munkavállalók, akik azért így is fogynak rendesen!

A Kádár-rendszer elég magas nyugati elismertsége azt az érzéki csalódást hozta a nyugati befektetőknek -- azon a valóságon túl, hogy olcsón juthattak tulajdonhoz --, hogy az ország versenyképes partnere lehet a cégeiknek a rendszerváltás után, és akár még fel zárkózhat a nyugati centrumországokhoz. Volt egy ilyen érzület, annyi bizonyos. A "Magyarország" márkát nagyon magasan árazták, nagy volt a bizalom iránta - sokkal nagyobb, mint amit az ország valós kompetenciái - ahogy aztán ki is derült - indokoltak volna.

Meggyőződésem szerint ez a márka mára a valós kompetenciáinknál kevesebbet ér, de nem sokkal kevesebbet, szkeptikusok mondhatják azt is, hogy reális. Ez utóbbi mellett szól, hogy az ország az összetett versenyképességi rangsorban kitartóan, rendszerszerű okokra visszavezethetően esik, és még nem tudjuk, hol a vége. A multik, de még a magyar középvállalatok is munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben nagy a tényleges munkanélküliség (ideértve a közmunkásokat, ami a rejtett, a régi szocialista "kapun belüli" munkanélküliség egyik formája), tehát alacsony a munkaerő átlagos minősége, illetve nincs szinkronban a munkaerőpiac földrajzi és szakmai elvárásaival.

A versenyképességet és a brand gyengeségét (amelyet a kormányzati rendszertől a jogalkotáson át a működőtőke-felhalmozásig, az oktatás minőségéig és a háztartások vagyonáig sok minden befolyásol) az viszi végképp a padlóra, hogy kiszámíthatatlan, nem együttműködő, versenyellenes, és alacsony hatékonyságú maga az állam, ezzel is erősítve a befektetőellenes környezetet.

Az alacsony márkaérték azt jelenti, hogy a munkavállalók kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, még akkor is, ha ugyanolyan minőségben volnának képesek azt elvégezni, mint a régióbeli társaik (már nem a fejlett centrumországok a mércénk). Az apró, lokális piaci szakmák béreit (fodrászat, órások, vízvezetékes) a vásárlóerő húzza le, amelyre végső soron a márkanév telepszik rá. Minden egyes magyar ember keservesen megbánja, hogy képtelenek vagyunk minőségi politikai rendszert üzemeltetni, és bedőlünk a korrupt sarlatánoknak, amikor ezerszer kiderült már -- éppen a feljebb említett felmérésből, de a legtöbbünk személyes életéből is --, hogy az "unortodoxia" megbukott. Amíg nincs megbízhatóan működő demokrácia, addig az oligarchiát és közvetlen kedvezményezettjeit leszámítva az átlag szegényedni fog -- politika és mindennapi megélhetés így függenek össze.

A kettő minősége elválaszthatatlan egymástól. Apolitikusnak lenni csaknem öngyilkosság, mindenesetre önsorsrontás -- és a kiút az emigráció oda, ahol a rendszerek megbízhatóan üzemelnek és az országmárka magasan jegyzett. Ennyi a történet veleje.