A nagyszombat a keresztényeknél a húsvétvasárnapot megelőző nap. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül, a nagycsütörtök és a nagypéntek után, ez az utolsó. A hagyomány szerint ezen a napok Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.
A nap elnevezése - olvashatjuk a Wikipédián - több nyelven erre a napközbeni gyászra, vagy az esti ünneplésre utal. Az anglikánok Húsvét este (Easter Eve) vagy Csendes Szombat (Low Saturday) névvel illetik, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának (Sabado de Gloria) hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal.
Ezen a napon tilos volt női munkát végezni
Nem volt szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.
Nagyszombati szertartás volt a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.