Minden beszédben utalás, üzenet érkezik a rendezvény fantázianevére, az Óperenciásra. Talán, aki nem látja ezt a kiállítást, nem is érti ezt. De a képek láttán bizony nagyon is az az érzés ragadhat el, hogy ezek a kis művészpalánták a képzeletükben sokszor megjárják egy rajz elkészítése alatt az utat az Óperenciás tengerig meg vissza.
Idén megint döbbenettel álltam és készítettem fotóimat a felsorakoztatott művekről és az alkotóikról, családjukról, ugyanis ezen a délutánon a ők is elkísérték a kicsiket, hogy a megérdemelt díjakat átvehessék. Ezekben a kis ovisokban, alsós és felsős iskolásokban valóban ott bújhat meg egy jövőbeni grafikus, vagy festőművész is.
Sokkal több rajzot állítottak ki most a korábbi évekhez képest, de ami észrevehető, hogy a legkisebbek nagyon alkotnak, az alsósokba is forr még valami, a felsős korosztályból viszont kezd kissé elfogyni a lelkesedés. A képregény kategóriában a kedvencem lett az emlékműről készült múltidéző.
Érdemes egy pillantást vetni rá. És utána hamar végignézni a teljes kiállítást ami április 11-ig látható. A megnyitó hangulatát Bujtás Ervin kedves dala is fokozta.
