Igazából akkor is, ha már régóta tudja, hova ikszel, akkor is, ha taktikailag szavaz, akkor meg pláne, ha még mindig billeg az elhatározásában. Ez a kérdés pedig, ha jobban belegondolok, nem is egy, hanem több, de akár egy is lehetne, mert mégis ugyanarra kérdez rá, ugyanabba az irányba mutat, ugyanaz lesz a kifutása. Feltéve, hogy tényleg elgondolkodunk-e a végén a saját magunktól kapott válaszon.
Ne legyünk olyanok, mint ez az ember, hanem
iStock.com/Nastco
A kérdésfeltevést ráadásul pártoskodás nélkül is fel lehet, jobban mondva érdemes feltenni, pusztán a saját értékválasztásunkra hagyatkozva. Úgy lesz igazán izgalmas a történet, ha a bármelyik politikai oldal felé gravitálásunkra való tekintet nélkül morfondírozunk el a kérdésen, kérdéseken.
Így hangzik, azaz hangzanak:
A vegytiszta gyűlöletet, mocskolást, hazugságot akarjuk-e választani? Rokonszenves, hogy családok már az ebédlőasztalnál is dühöngenek egymással? Jó érzés, hogy az ország lakói hülye politikusok miatt fordulnak egymás ellen? Tetszik-e nekünk, hogy a mi adóforintjainkból gazdagodnak vadul egyesek? Szimpatizálunk-e a kommunizmusból jól ismert eljárásokkal? Szeretünk-e feleslegesen rettegni? Szeretnénk-e a szovjetnosztalgiás Vlagyimir Putyin ölelő karjaiban elringani? Jobb kerítéseket építeni hidak helyett? Azt akarjuk, hogy Magyarország továbbra is a régió csúnyán lemaradt sereghajtója, fekete báránya, örök vesztese legyen sok tekintetben?
Ha legalább három kérdésre NEM-mel választoltunk, de inkább többre, akkor fogjunk kezet magunkkal, mert még emberek maradtunk. És ennek megfelelően húzzuk be azt az ikszet vasárnap.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
