Rigók költöztek a toronyba
A Szombathelytől nagyjából 12 kilométerre fekvő település templomát nem nehéz megtalálni, messziről is kiemelkedik az utcaképből. A kapuban találkozunk a falu első emberével, aki már azonnal mutatja is a munkálatok nyomait. Kicsit bosszankodik ugyan, hogy a lábazati alap korábbi felújításakor rosszul valósították meg a dréncsövezést, melynek a megfelelő vízelvezetés biztosítása lett volna a feladata. A nedvesség azonban megmaradt, olyannyira, hogy a templom fala továbbra is vizesedett.
Az épület körüli ásatások nyomán most egy kisebb várárok alakult ki, amibe rövidesen új lemezeket, dréncsöveket és kavicsréteget helyeznek. A vizet pedig az utcára vezetjük ki, de ennek pontos megvalósítása persze a szakemberek feladata, folytatja a polgármester. A munka, melynek összköltsége nagyjából 5 millió forint, augusztus közepére, a toronyi falunapra vélhetően be is fejeződik.
Korábban akadtak gondok a templomtornyon lévő két hagymakupolával is. Az idő, ahogy azt általában szokta, Toronyban sem kímélte az épület legmagasabb pontját, ami olyannyira tönkrement, hogy nemcsak a gyakori beázás okozott gondot, hanem a nagyobb lyukakon berepülő, és ott fészket rakó rigók is. A közeljövőben a korábbi kettő helyett egy hagymakupola kerül majd a templom tetejére, így körülbelül egy méterrel alacsonyabban lesz rajta a kereszt. (És összességében a templom teljes magassága is csökken.) Ez jól jön ahhoz, hogy a szél feszítő ereje ne kezdje ki annyira a keresztet, magyarázza Kovács György. A felújítás költségeit, mintegy 760 ezer forintot, a toronyi önkormányzat állja.
Körforgalom és Tündérkert a templom udvarán
A takaros kertben, a gyümölcsfák árnyékában a polgármester már a további terveit sorolja: a nyugati oldalon lévő drótkerítés helyén felépítenék a 15 stációt, így egyfajta körforgalom alakulna ki a templom udvarán, ahol a későbbiekben a körmenetet is nyugodtan meg lehetne valósítani. A lourdesi barlang már készen van, onnan indulhatna el az új kerítés, avat be elképzeléseibe Kovács György.
Ahogy elsétálunk a szintén nemrég felújított paplak mellett, jobbról apró, különálló kertet pillantunk meg. Mint megtudjuk: Torony is csatlakozott a Szarvas József színművész által elindított Tündérkert mozgalomhoz, melynek célja az őshonos vasi gyümölcsfák népszerűsítése, illetve a falusi földműves kultúra népszerűsítése. Toronyban az iskolások ültették a csemetéket, ráadásul mindegyiknél ott van a kis kertész, a helyi iskola egy-egy nebulójának neve, amolyan motivációs szándékkal, meséli mosolyogva Kovács György.
A folytatásban aztán már arról diskurálunk, hogy a polgármester a lassú, de biztos építőmunka híve, így adhatták át tavaly a község egészségházát, illetve ennek nyomán festették ki nemrég a templom előtti buszmegállót. Apropó, templom. Nem hagyhatjuk ki a történetét sem. Kovács György tudomása szerint az épület majdnem egyidős a településsel, közadakozásból húzták fel, s a korabeli elmondások alapján a területét egy toronyi család adományozta az egyháznak. A család tagjait itt is temették el, sírjukra a helyiek, Perger Gyula atya ötletére, Mindenszentek napján mécseseket, koszorúkat visznek.
Honnan ered Torony neve?
Az atya egyébként nagyon jó ember, mióta itt van, egyre többen járnak misére, folytatja a falu első embere. A legutóbbi körmeneten 300-500 hívő vett részt, akkor rengeteg autó állt az utcában. A toronyiakon kívül a közelben lévő Dozmatról és Séből is ellátogattak hozzánk, de sokan még jóval messzebbről jöttek, állítja.
Elképzelhető, hogy így lesz ez a közelgő falunap alkalmával is, amikor a tervek szerint megszentelik majd a talán legismertebb helyi unikumot, a toronyi kenyeret 
Kiderítettük, mitől lesz toronyi a kenyér! 2009. July 06. 09:22 , de átadják a Torony díszpolgára címet, illetve a Toronyért emlékérmet is. Végezetül, a szemlélődésbe belefeledkezve majdnem kihagytuk az egyik legfontosabb kérdést: honnan is kapta a nevét a település?
Nos, a legenda szerint a község területét egykor erdő borította, az ott dolgozó favágók pedig a falu mai helyén építették fel a kunyhóikat. Az építmények közé harangtornyot emeltek, így jeleztek az erdőben dolgozó favágóknak. Innen ered tehát a település neve.
