Torony az Arany-patak mellett, Szombathelytől 6 km-re nyugatra, a 89-es főútnál fekszik. Torony és Ondód egyesüléséből alakult ki, a két községet 1950-ben egyesítették. A toronyi plébánia a hozzátartozó községekkel Bucsu, Dozmat, Sé a Jáki esperesi kerülethez tartozik és a Szombathelyi Egyházmegye részét alkotja. A hívek 1853-ig az Újvári utca végén lévő kastély kápolnájában vehettek részt alkalmanként szentmisén, vasárnaponként pedig Dozmatra a plébánia templomba jártak át a környék híveivel együtt. 1853-ban megszűnt a kápolna és ekkor határozták el, hogy templomot építtetnek. Az 1854-es tűzvész az oka annak, hogy csak 1879-ben döntöttek arról, a következő esztendőben elkezdik a templom építését.
A templomhoz szükséges telket gróf Eszterházy Pál özvegye és hozzátartozói adományozták. A templom alapkövét 1880-ban rakták le. Tervezője Csere János rohonci építész, kivitelezője Sedly József. Orgonát is készíttetnek Táncz Antal németszentmihályi orgonaépítővel, Sinkkel János harangöntő műhelyében két harangot öntöttek. 1881-ben szentelték fel a templomot. 1929-ben önálló lelkészség lett Torony, 1943-ban pedig plébánia rangra emelkedett. 1976-77-ben új plébánia házat építettek a templom telkén.
