A kormány a hét elején bejelentette, hogy június végével megszűnik a veszélyhelyzet, ezzel pedig a rendeleti kormányzás, az ezalatt hozott döntések egy részét viszont törvénybe iktatják majd. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden be is nyújtotta a parlamentnek. - írja az Index.
A javaslat nagyrészt valóban arról szólt, hogy rendeleti úton hozott döntések ne veszítsék hatályukat a veszélyhelyzet végével, a korábban hozott rendeletek majdnem szóról szóra történő átemelése mellé viszont becsempészett a kormány egy olyan passzust, amellyel a veszélyhelyzetre kitalált intézkedést átültetné a mindennapokba is.
Ez a rendelkezés pedig a munkaidőkeretre és munkaidő elszámolási időszakra vonatkozik. A rendelkezést viszont nem sikerült annyira eldugni, hogy ne találják meg olyanok, akiknek nem tetszik: Szél Bernadett független képviselő rabszolgatörvény 2.0-ként hivatkozott a javaslatra és a szakszervezetek is eléggé felháborodtak.
A törvénytervezet 56. paragrafusának 4. pontja az, ami igazán kiverte a biztosítékot a szakszervezeteknél és az ellenzéknél: „A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.”
A kormány veszélyhelyzet alatti rendeleteiben is szerepelt egy hasonló rész, amely a veszélyhelyzet idejére, illetve annak végétől számított 30 napra adott lehetőséget a munkaadóknak, hogy 24 hónapos munkaidőkeretet állapítsanak meg a dolgozóiknak, ezután viszont ez a lehetőség megszűnt volna. A törvényjavaslat viszont gyakorlatilag állandó jelleggel megtartaná ezt a lehetőséget.
Ha a törvényt megszavazza a parlament, akkor Magyarországon lesz 24 hónapos munkaidőkeret. A munkaidőkeret meghosszabbításával folyamatosan próbálkozik a kormány, legutóbb 2018 végén változtatott ennek a szabályain a munka törvénykönyvének túlóratörvényként, illetve rabszolgatörvényként is hivatkozott módosításával, amelyet óriási parlamenti botrányok és utca tiltakozások közepette szavazott meg a kormánypárti többség. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy a munkáltatók és a munkavállalók kollektív szerződésben 250 óráról 300 órára, egyéni megállapodás részeként pedig 400 órára emelhessék az egy évben elrendelhető túlórák számát, és 1 évről 3 évre hosszabbította a munkaidőkeretet, amit kollektív szerződéssel kell jóváhagyni.
Az Indexnek Mayer Balázs munkajogász elmagyarázta, aki munkaidőkeretben dolgozik, annak a pihenőnapjait, munkanapjait és túlóráit a keret végén számolják el, azalatt a munkáltató bizonyos keretek között rugalmasabban kezelheti, hogy mikor ad ki pihenőnapot a dolgozónak, és mikor szeretné, hogy többet dolgozzon.
Ha két évre kell kiszámolni a pihenőnapokat, a cég két évnyit szinte egyszerre ki tud adni, vagyis például ha be kell csukni a gyárat egy időre, nem kell kirúgnia senkit. Mayer persze hangsúlyozza, hogy a munkaidőkeret használata csak egy lehetőség, ettől még a cégek más rendszerben is elszámolhatnak a munkaidővel, túlórákkal, akár havonta is. A dolgozók szempontjából persze nem rossz, ha ezzel sikerül munkahelyeket megtartani, a hosszú munkaidőkeret viszont sok más szempontból hátrányos a munkavállalóknak.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke az Indexnek azt mondta, a 24 hónapos munkaidőkerettel elképzelhető, hogy cégek hosszabb időn keresztül napi 12 órában dolgoztatják a munkásokat, vagy heti egy pihenőnapot adnak ki, ami a szakszervezet szerint hosszabb távon a dolgozók kínzásával ér fel. Mindez a szakszervezetek szerint ellentmond az Alaptörvény rendelkezéseinek is, éppen ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség a veszélyhelyzet alatt hozott rendelet miatt már az Alkotmánybírósághoz fordult.
Emellett röghöz is kötheti a dolgozókat a javaslat, mert ha két éves munkaidőkeretben dolgozik egy munkás, de egy év után munkahelyet szeretne váltani, a munkaidőkeretében viszont a 12 hónap alatt csak mondjuk 8 hónapot dolgozott le, a cég kérheti, hogy fizesse ki a négy hónapi bért, amivel így a cégnek tartozik. Persze az a cégtől függ, hogy visszaél-e ezzel, de a lehetősége meglenne rá a törvénnyel. Vagyis előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki el akarna menni a cégtől, de nem mer, mert nem tudná kifizetni, amivel tartozik a cégnek.
