Újabban megszoktuk, hogy Magyarország az uniós országokkal történő összehasonlításokban pocsékul szerepel, és most itt az újabb jobbegyenes.
Az Euronews gazdasági rovata az anyagi jólét alapján vizsgálta az európai országok sorrendjét. Ezen belül is a vásárlóerőparitást (PPP) vették alapul, amely a tényleges egyéni fogyasztáson (AIC) alapul, azaz tartalmazza a háztartások által használt minden árut és szolgáltatást, függetlenül attól, hogy azt a piacon vásárolták, az állam vagy nonprofit szervezet biztosította számukra.
Ezek alapján (a lezárt 2023-as adatok alapján) legnagyobb anyagi jólétben Luxemburg polgárai élnek 136 százalékos értékkel. (Az EU átlaga 100 százalék.)
Átlag feletti jólétben élnek még Luxemburg mellett Németországban (119%), Hollandiában (119%), Ausztriában (114%), Belgiumban (113%), Dániában (108%), Franciaországban (106%), Svédországban (106%) és Finnországban (105%).
Magyarország a maga 70 százalékéval az uniós országok listájának a legalján foglal helyet, holtversenyben Bulgáriával.
Ugyanakkor míg Bulgária 2020 és 2023 között 8%-ot javított ezen a mutatón, Magyarországon elhanyagolható, mindössze 1% volt a javulás.
Mindez – tesszük hozzá – ismét rávilágít a magyar kormány gazdasági teljesítményére, és egyben megmagyarázza a lakossági elégedetlenség erősödését.
Az Euronews megvizsgált néhány unión kívüli európai országot is.
A legérdekesebb talán, hogy Törökországban a háztartások anyagi jóléte az uniós átlag 84%-a, ami nemcsak Magyarországot körözi le magabiztosan, de más nyolc uniós országot is, köztük Lengyelországot (83%), Csehországot (81%) és Görögországot (80%).
A legszegényebbek a Balkán országai: Albánia (40%), Bosznia (41%), Macedónia (49%), ugyanakkor ezekben az országokban tapasztalható a leggyorsabb fejlődés.
