Nem egyszer fotóztuk már le és mutattuk meg a Rába különböző arcait, sőt, még egy olyan ott élő ritka és gyönyörű madarat is be tudtunk mutatni, mint a jégmadár. 
Megtaláltuk a Rába folyó legszebb madarát! 2020. January 30. 20:51 Most viszont egy új sorozatot indítunk útjára, melyben vadregényes vasi vizek nyomába eredünk.
Az első állomásunk a Rába, mely a Duna egyik legfontosabb magyarországi mellékfolyója, illetve a Dunántúl egyik legjelentősebb folyója. Magyar neve kelta vagy illír eredetű latin elnevezéséből (Ar(r)abo) származik, amelynek szótövében a sötétvöröses, barnás jelentésű indoeurópai orob melléknév rejtőzhet.
Az Alpok délkeleti lejtőjén ered Ausztriából, majd Alsószölnöknél lép hazánk területére. Szentgotthárdon aztán egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval, kelet felé haladva pedig Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget.
Majd északi irányba fordulva jut el Sárvárig, ahonnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.
A Rába egy állami tulajdonban lévő folyó, teljes hossza 283 km, magyarországi szakasza pedig 216 km. Magyarországi nagyobb mellékágai a bal parton a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Sorok-Perint és a Répce, jobb parton pedig a Csörnöc-Herpenyő és a Marcal.
Magyarország harmadik legnagyobb folyója jelenleg nem hajózható, de a római korban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős.
Jelenleg a Rába Győr és Sárvár közötti, 86 km-es szakasza szabályozottnak mondható, a Sárvár és az országhatár közötti 130 km-es szakasza pedig többnyire „ősállapotú”. Ennek a résznek ugyanis eddig mindössze 16%-a szabályozott (a települések belterületén, a közlekedési műtárgyak térségében, illetve az árvízvédelmi védtöltések, támfalak mentén).
1896-ban Ikervárnál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő vízi erőműve, 2009-ben pedig már az ötödik erőművet építették meg a nicki duzzasztógát mellett.
És bár sokszor cikkeztünk már mi is arról, hogy árad Rába, hiszen egy-egy nagyobb eső vagy csapadékosabb időszak után elég látványosan meg tud emelkedni a vízállás. A legemlékezetesebb árvíz viszont 1965-ben sújtotta a Rábát és a Rába-völgyet, mely jelentős károkat is okozott.
A Rába minden nyáron sok fürdőzőt, horgászt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyót vonz, még annak ellenére is, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai kissé megnehezítik az ember dolgát.
Minden településnek van hivatalosan kijelölt vagy hagyományosan látogatott rábai fürdőhelye, de – az erőművek közvetlen szomszédságát kivéve – máshol is meg lehet mártózni. Aki pedig kalandosabb kikapcsolódásra vágyik, az becsatlakozhat a vízitúrákba is, melyeket minden nyáron szerveznek.
(Forrás: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Wikipédia)
