Jelenleg is folytatódik a lakosság vándorlása a szegényebb keleti és dél-dunántúli régiókból a gazdagabb nyugati megyékbe, valamint a főváros térségébe - írja a KSH adataira hivatkozva a Népszava.
A lapnak Csepeli György szociálpszichológus azt mondta, a szokványos fejlesztéspolitika kontraproduktív, a fejletlen régiókba irányított pénzek elfolynak, nem hasznosulnak. Szerinte az infrastruktúrába, az egészségügybe, az oktatásba, az idegen nyelvű képzésbe, valamint a kreatív iparba kellene fekteti a pénzt, adókedvezményt nyújtva az odaköltöző értelmiségieknek, vállalkozónak.
Csepeli kijelentette, az országon belüli migráció nagyrészt ugyanarra vezethető vissza, mint a külföldre költözés: a váltás mellett döntők jobb munkalehetőségekben bíznak.
Ehhez képest a KSH adatai azt mutatják, hogy az ország szinte összes nagyvárosának lakosságszáma csökkent az elmúlt hat évben, de valóban látszik a belső migráció hatása, az északnyugati városok és Budapest lélekszáma nőtt.
Szombathely lélekszáma 2010-ben volt közel annyi, mint a KSH és Népszava közös táblázatában, azaz 79 438. Utána bekövetkezett egy nagy visszaesés, 2013-ban 77 547-en laktak Szombathelyen. Azóta lassan, de növekszik a lakók száma, 2019-ben elérte a 78 407-et, ez az adat jó a táblázatban.
Vagyis Szombathely lélekszáma tíz év alatt mintegy 1100-zal csökkent, de pár éve lassan növekszik.
De Szombathely még így is a kedvezőbb helyzetben lévők közé tartozik, köszönhetően nyugat-dunántúli fekvésének és Ausztria közelségének.
A lista másik végén lévő Kaposvár lakosságszáma például 9,3 százalékkal, Pécsé 8,9 százalékkal lett kevesebb 2013 óta. A nagy vesztesek közé többségében az ország keleti részén lévő városok tartoznak, de érdekes, hogy Zalaegerszeg (-7,2 százalék) és Veszprém (-6,7 százalék) is ide tartozik.
Összesen négy nagyvárosban élnek többen, mint hat éve. Győr és Budapest lakosságszámának növekedése egy százalék alatt marad, viszont Sopron (+2 százalék) és Érd (+4,4 százalék) már jelentősnek mondható.
