Ezekben a napokban kapják meg milliók a kormány legújabb nemzeti konzultációs ívét 
Szerkesztőségi körkérdés: Megkaptátok már az új nemzeti konzultációs borítékokat? 2018. November 21. 10:11 .
Habár a kérdőív címe alapján ismét a „megvédeni” akarnak bennünket, a „konzultáció” valódi témája a demográfiai helyzet.
A közelmúltban több magasrangú politikus nyilatkozott úgy, hogy Magyarország legnagyobb problémája az öregedő és csökkenő lakosság.
Hiába harcol ugyanis a kormány a migráció ellen, hiába emel kerítést és „védi meg kultúránkat”, ha a jelenlegi trend folytatódik, kis túlzással, alig lesz kinek.
És ennek beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.
A nyugat-magyarországi munkaerőhiány formájában az első figyelmeztetés már megérkezett, és egyelőre semmi jele annak, hogy pozitív fordulat következne be.
A kormány népesedéspolitikai sikerként könyveli el, hogy sikerült a termékenységet egy kicsit (1,25-ről 1,5-re) feltornáznia, de mivel a szülőképes nők száma folyamatosan csökken, valójában nem születik több gyerek, ráadásul az sem biztos, hogy a kormány így képzelte el a változásokat.
A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyermeket vállalók aránya az alacsonyan iskolázottak és nehéz szociális körülmények között élők között nőtt, ám a diplomásoknál továbbra is maradt a gyenge gyerekvállalási kedv.
Habár mindenki óvatosan, kissé tabuként kezeli a kérdést, a számok alakulása minden bizonnyal összefügg egy-egy régió etnikai összetételével is, ami további kérdéseket vet fel.
Az Index.hu által összeállított táblázat szerint például a kelet-magyarországi megyékben a nők 20-25 százaléka megszüli első gyermekét, addig a fővárosban (3%), illetve Vas, Győr-Moson-Sopron megyében (5%) alig van ilyen.
Az adatok szerint Vas megyében a 20-24 éves nők 18 százaléka, a 25-29 évesek 36 százaléka szüli meg az első (és sokszor utolsó) gyerekét.
Megyénkben a nők 41 százaléka szüli első babáját 30 év felett, és közülük minden ötvenedik már negyven év feletti.
Ez pedig azt jelenti, mondják a szakemberek, hogy teljesen reménytelen a kormány erőlködése, amely az említett termékenységi rátát szeretné kettőre feltornázni. Pedig ennyi, pontosabban 2,1 lenne a minimális szám az ország lakosságszámának megtartásához.
Hiába terveznek ugyanis a magyar nők három gyermeket, mire megszületik az első, már „kifutnak az időből.”
És akkor még nem számoltunk a kivándorlással.
A kormánnyal nem túl ellenséges KSH is úgy kalkulál, hogy 2050-ra másfél millióval leszünk kevesebben és jóval öregebbek leszünk. (Ennek lehetséges következményeivel már korábban is foglalkozunk 
Félelmetes sebességgel öregszik Magyarország, Vas és Zala megye az élbolyban 2017. October 08. 17:47 .)
Érdekes olvasmány Spéder Zoltánnak, a Népességtudományi Kutatóintézet főigazgatójának a Magyar Hangnak adott interjúja is: a szakember azt hangsúlyozza, hogy a családpolitika alig van hatással a gyerekvállalási kedvre, sokkal fontosabb lenne a stabil gazdasági és társadalmi környezet.
